Ritka és veszélyeztetett állat- és növényfajok élőhelyét tették tönkre a “Szabadkai erdők” Regionális Park védelmi övezetében levő területen, amelyet a természetvédelmi területek revíziója alkalmával magasabb szintű védelemre javasoltak (leendő Szabadkai Homokvidék Tájvédelmi Körzet). A magyar országhatár mentén több mint 1000 hektáron végezték el a szántást vagy a tárcsázást, részben a vetést is rozzsal illetve triticaléval, ebből 360 ha nyílt homoki gyep, homokpusztagyep- maradvány, láprét és kiszáradó láprét. A terület többi része több mint10 (egyes parcellák 30) éve parlagon hevert. A parlagok beszántása a Földművelésügyi Minisztérium utasítására és anyagi támogatásával történt. A természetvédelmi szakemberek felszólalása és az illetékes felügyelőségek terepbejárása után a munkálatok jelenleg is folytatódnak.
1996 szeptemberében hazánk együttműködési megállapodást írt alá Magyarországgal egy közös védett terület létrehozásáról a Kőrös-ér mentén. Ennek központi részében található a károsított terület, melynek szerepe az európai viszonylatban jelentős ritkaságok megőrzése volna. Értékét mutatja, hogy 1996-ban a jelentős madár-élőhelyek listájára (IBA) is felkerült.
A Szabadkai homokvidék természeti értékei
A beszántott területek a Szabadka- Horgosi homokvidék és a bácskai löszplató érintkezési vonala mentén húzódnak. A két földrajzi egység határát a kiemelten magas szintű biodiverzitás jellemzi. A természetes állapotok viszonylagos megőrzöttsége a vidék gazdasági-politikai múltjával magyarázható. A homokhátak művelésbe vonása csak a huszadik század elején kezdődött, az országhatár pedig valósággal konzerválta a határsáv állapotát. A Szabadkai erdők vidéke növényritkaságairól nevezetes (22 védett faj, ebből 14 nemzetközi jelentőségű). Egyes növényfajoknak ez az egyedüli lelőhelyük az országban, illetve kisszámú lelőhelyeik közül az egyik. Az érintetlen területek maradványain európai szinten veszélyeztetettnek minősített állatfajok is fennmaradtak, mint például a földikutya, a homoki gyík, a rozsdás csuk vagy a parlagi pityer.
Növekvőben a Szerbiai Vörös Könyvben szereplő kihalt fajok száma
A természetes területek feltörésével megsemmisült az egyhajú virág Pannon-régióbeli legerősebb állományának (20-30 000 tő) az élőhelye. A faj, melynek ez az egyedüli élőhelye hazánkban, nemcsak Szerbia Vörös Könyvében, de az Európai Vörös listán is szerepel. Az egyhajú virág hagymái (csakúgy, mint más védett fajok hagymái és gyöktörzsei) a felszántott és bevetett területen maradtak, nagy részük tavaszra ki fog hajtani. Az állomány maradékának megőrzése érdekében szükséges volna leállítani a munkálatokat, és azonnal elkészíteni a terület helyreállításának programját.
Csornai Richárd
Ökológusok Egyesülete, Szabadka
2002.12.01.
