2004 február 24-én 62 hazai országos és helyi, természetvédő, környezetvédő és más civil szervezet levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, hogy szíveskedjen támogatni a Zengő természeti, történelmi és kulturális értékeinek megőrzéséért síkra szálló szervezetek kérését.
Kérésük, hogy más módon, a Zengő érintetlenségének megőrzésével valósuljon meg hazánk légterének védelme, amit a jelenlegi elképzelések szerint a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetbe tervezett NATO katonai lokátor is szolgálna. Mint ismeretes, a tervezett lokátor helyszínének felülvizsgálata érdekében korábban már több lépést tettek az érintett civil szervezetek. Február 11-én 4 nemzetközi, 21 külföldi, 64 hazai országos és helyi, természetvédő, környezetvédő és más civil szervezet egyenesen a NATO főtitkárához fordult levélben, hogy vizsgálja felül a Zengőre tervezett beruházást. Mindeközben a helyszínen több százan megakadályozták a beruházás kivitelezésének megkezdése érdekében tervezett fakivágásokat.
Az érintett terület az 1977. óta védelem alatt álló Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, számos védett és fokozottan védett növényritkaság élőhelye (a bánáti bazsarózsa (Paeonia officialis ssp. Banatica) mellett ez a majom kosbor (Orchis simia), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az arany baraboly (Chaerophyllum aureum), az olasz müge (Asperula taurina) és a mecseki varjúháj (Sedum neglectum ssp. sopianae) élőhelye is). A tervezett beruházás néhány kilométeres körzetén belül több mint tízezer ember él, és a természeti adottságokra alapozza megélhetését (turizmus, ökoturizmus, gyógyturizmus), illetve régészetileg fontos, de még nem kellőképpen megkutatott területről van szó, amely az előzetes kutatások kivitelezése nélkül visszavonhatatlanul elveszhet. A lokátor telepítése helyrehozhatatlan és jóvátehetetlen károkat okozna ebben az érintetlen természeti környezetben és hosszú távon hátrányosan befolyásolná a környéken élők megélhetését.
Ezt támasztja alá annak a kísérletnek a kudarca is, amit 2001. nyarán végeztek. Ekkor a lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12.000 védett növényt telepítettek át. Az átültetett növények 90 %-a elpusztult, vagyis a különböző fajokat csakis élőhelyükkel együtt tudjuk megvédeni. A Föld természeti értékei gyors ütemben pusztulnak és az emberi faj túléléséhez is nélkülözhetetlen biológiai sokféleség rohamosan csökken. Éppen ezért Magyarország számára is iránymutatóak kell, hogy legyenek az Európai Unió a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében megfogalmazott 2010-es célkitűzései, valamint az Európai Unió természetvédelmi törekvései, amelyeket csak közös akarattal és erőfeszítésekkel lehet megvalósítani. Magyarország természeti különlegességei, fajgazdagsága az Európai Uniót is gazdagítják!
A Zengőért kiálló civil szervezetek egyben azt is szeretnék elérni, hogy a tiltakozást ne lehessen pártpolitikai síkra terelni! Ez az ügy az idők folyamán alakult ilyenné – nem céljuk, hogy bármelyik kormányt hibáztassák vagy pellengérre állítsák, konstruktív megoldást szeretnének. A Zengő ügye a pártpolitikai érdekek felett áll, védelme alapvetően természet- és környezetvédelmi kezdeményezés. A mozgalomban résztvevő szervezetek szívesen fogadják mindenki szimpátiáját, támogatását politikai oldalra, pártállásra való tekintet nélkül.
***
Medgyessy Péter
miniszterelnök
Magyar Köztársaság Kormánya
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Az elmúlt hét folyamán nemzetközi méretűvé szélesedett az a kampány, amelynek célja, hogy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, a Mecsek-hegység legmagasabb csúcsán, a Zengőn tervezett nagy hatótávolságú stratégiai lokátor elhelyezése felülvizsgálatra kerüljön és más helyszínen valósuljon meg.
Négy nagy ismert nemzetközi környezetvédő, természetvédő szervezet, az Európai Környezetvédelmi Iroda, a Greenpeace, a Föld Barátai Európa, a CEEWEB, 21 külföldi és 64 hazai országos és helyi környezetvédő és más civil szervezet a NATO főtitkárához fordult azzal a kéréssel, hogy a természeti értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében – amely nemcsak Magyarországot, de az Európai Uniót is gazdagítja – más helyszínen kerüljön elhelyezésre a lokátor. Az Európai Környezetvédelmi Iroda az EU környezetvédelmi biztosától is kérte, hogy támogassa kezdeményezésünket.
A NATO főtitkárnak írt levelünkben hangsúlyoztuk, hogy az érintett terület számos védett és fokozottan védett növényritkaság élőhelye, példaként a fokozottan védett bánáti bazsarózsát emeltük ki, ugyanis ezen az élőhelyen található a földkerekség teljes bánáti bazsarózsa állományának 90 %-a. A tervezett beruházás néhány kilométeres körzetén belül több mint tízezer ember lakik, és a természeti adottságokra alapozza megélhetését (turizmus, ökoturizmus, gyógyturizmus). A lokátor telepítése helyrehozhatatlan és jóvátehetetlen károkat okozna ebben az érintetlen természeti környezetben és hosszú távon veszélyeztetné a környéken élők megélhetését.
E körülmények ellenére a tervezett beruházás előkészítési és engedélyezési eljárása a civil szervezetek és a helyi lakosság teljes kizárásával történt. Az érintettek csak ezek lezárulta után, a sajtóból értesülhettek a tervezett beruházásról. Ennek hatására óriási felháborodás alakult ki a lakosság és a természeti értékek megóvásáért aggódó civil szervezetek körében. Bízunk abban, hogy a NATO főtitkára pozitívan mérlegeli kérésünket és támogatja, hogy a Zengőre tervezett beruházás más helyszínen, nem természetvédelmi területen kerüljön megvalósításra.
Miniszterelnök Úr korábban, a zöldekkel történt találkozón aláírt vállalásában kifejezte a természetvédelem, környezetvédelem iránti elkötelezettségét, ezért is kérjük Önt nagy tisztelettel, hogy szíveskedjék elősegíteni kérésünk teljesítését.
A NATO főtitkárának küldött levelünket szíves tájékoztatásul csatoljuk.
Budapest, 2004. február 24.
Tisztelettel: az aláíró szervezetek
Alba Kör, Budapest
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány, Pécs
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesület, Röszke
Castanea Környezetvédelmi Egyesület, Sopron
Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, Veszprém
Csermely Környezetvédelmi Egyesület, Szeged
Dél-Mecsek Vadásztársaság
Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület, Debrecen
Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, Dorog
Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület, Budapest
Emisszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Nyíregyháza
Életfa Környezetvédő Szövetség, Eger
Fauna Egyesület, Budapest
Független Ökológiai Központ, Budapest
Fürkész Természetbarát- és Környezetvédő Egyesület
Gaja Környezetvédő Egyesület, Székesfehérvár
Galga Természet- és Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület, Iklad
GATE Zöldklub, Gödöllő
Göncöl Szövetség, Vác
Greenpeace
Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör, Hajdúböszörmény
Hajdúsági Civil Központ és Adattár Alapítvány, Hajdúböszörmény
Hatvani Környezetvédő Egyesület, Hatvan
Holocén Természetvédelmi Egyesület, Miskolc
Hosszúhetényi Ifjúsági Zenekarért Alapítvány, Hosszúhetény
Hosszúhetény Cigány Klub, Hosszúhetény
Hosszúhetényi Polgárőr Egyesület, Hosszúhetény
Hosszúhetényi Falusi Turizmus és Vendégvárók Egyesülete, Hosszúhetény
Hosszúhetényi Sport Egyesület, Hosszúhetény
Hosszúhetényi Népi Együttes, Hosszúhetény
Német Kisebbségi Önkormányzat, Hosszúhetény
Hosszúhetényi Szőlő és Bortermelők Egyesülete
Hulladék Munkaszövetség, Budapest
Humanista Mozgalom, Budapest
Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület, Szeged
Levegő Munkacsoport
Magosfa Környezetei Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Vác
Magyar Állatvédők Országos Szövetsége, Pécs
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest
Magyar Természetvédők Szövetsége, Budapest
Mecsekszabolcsi Környezet- és Értékvédő Egyesület, Pécs
Misina Természet- és Állatvédő Egyesület, Pécs
Natura Környezet- és Természetvédő Közösség, Hatvan
Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve
Nők Balatonért Egyesület, Balatonfüred
Ócsai Madárvárta Egyesület, Pécel
Öko-Centrum Alapítvány, Debrecen
Öko-Fórum Alapítvány, Budapest
Öko Stúdió, Győr
Pécsi Zöld Kör, Pécs
Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr
Rügyecskék Ember- és Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány, Budapest
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület, Budapest
Társadalmi Igazságosságot Mozgalom, ATTAC Magyarország Egyesület, Budapest
Tisza Klub Környezet- és Természetvédő Egyesület, Szolnok
Védegylet, Budapest
Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület, Bárdudvarnok
Vadvirág Egyesület, Pécs
Zengő Alja Vadásztársaság
Zöld Akció Egyesület, Miskolc
Zöldérdek Alapítvány, Budapest
Zöld Híd Alapítvány, Pécs
WWF Magyarország, Budapest
***
Kapcsolódó cikk a Greenfo-n:
Medgyessy Péter 2002. évi “12 zöld pontja”
***
HÁTTÉR
Immár nemzetközi méretűvé szélesedett az a tiltakozás, amelynek célja, hogy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, a Mecsek-hegység legmagasabb csúcsán, a Zengőn tervezett nagy hatótávolságú stratégiai lokátor elhelyezése felülvizsgálatra kerüljön és más helyszínen valósuljon meg. Az alábbiakban áttekintjük, milyen szempontok indokolják a Zengőre tervezett lokátor tervének elvetését, és hogy milyen lépések történtek eddig ennek érdekében.
Természeti és kulturális értékek
Az érintett terület az 1977. óta védelem alatt álló Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, számos védett és fokozottan védett növényritkaság élőhelye. Ezek közül legfigyelemreméltóbb a fokozottan védett bánáti bazsarózsa ( Paeonia officialis ssp. Banatica), ugyanis ezen az élőhelyen található a földkerekség teljes bánáti bazsarózsa állományának 90 %-a. Több olyan növényfaj is megtalálható itt, amelyek a Mecsektől északra már nem élnek meg; ilyenek: a majom kosbor (Orchis simia), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az arany baraboly (Chaerophyllum aureum), az olasz müge (Asperula taurina) és a mecseki varjúháj (Sedum neglectum ssp. sopianae). A fokozottan védett szarvas bangó (Ophrys scolopax ssp. cornuta) ugyan megtalálható északabbra is, de csak nagyon kis számban, elszórtan. A védett flórát Dr. Kevey Balázs professzor felmérése alapján ismertetjük a következő oldalon található táblázatban.
“A Zengő a Mecsek-hegység legmagasabb hegye (682 m), s növényzete alapján nemcsak helyi vonatkozásban kimagasló értékű, hanem dél-dunántúli, sőt országos viszonylatban is a legértékesebb védett területek közé sorolható. A tervezett üzemi út a Zengő csúcsát, keleti gerincének felső harmadát és déli lejtőit érinti.”
2003. május folyamán fény derült arra, hogy a HM felkérésére 2001 nyarán elvégzett és egyedülállónak aposztrofált kísérlet, melyben a lokátorhoz tervezett út nyomvonalából 12.000 védett növényt átültettek, teljes kudarccal végződött: az átültetett növények 90 %-a elpusztult, ráadásul a nyomvonalban 2003-ban több, mint 95 millió forint eszmei értékű bánáti bazsarózsa és egyéb védett növény hajtott ki. Ennek dokumentálására filmet készíttettünk.
ˇ Szeptember 30-án számos közéleti személyiség részvételével ünnepélyes bánáti bazsarózsa örökbefogadást rendeztünk a lokátorhoz tervezett út nyomvonalában. Ennek keretében az örökbefogadók vállalták, hogy az út nyomvonalában elhelyezkedő egy-egy bánáti bazsarózsa sorsát figyelemmel kísérik, és ezzel annak elpusztítása ellen tiltakoznak.
ˇ Október hónapban tudomásunkra jutott, hogy a Honvédelmi Minisztérium a Bős-Nagymarosi vízlépcső építésében is jelentős szerepet vállaló OVIBER-t bízta meg a beruházás bonyolításával. Az OVIBER újabb átültetést akar végeztetni, de erre a Pécsi Egyetem kiváló botanikusainak szakvéleménye alapján nem kerülhet sor. Ennek ellenére a védett és fokozottan védett növények átültetését a HM elvégeztette. Az átültetés során a tavaszi állapotfelméréshez képest a növényeknek csupán 25-28 százalékát lelték fel és ültették át. Ezek természetesen újra elpusztultak.
A Zengő 25 kilométeres körzetében több mint 130 falu és város van, és a tervezett beruházás néhány kilométeres körzetén belül is több mint tízezer ember lakik, aki a természeti adottságokra alapozza megélhetését (turizmus, ökoturizmus, gyógyturizmus). A terület kulturális jelentőségét, a lakosság kötődését igazolja számos, a Zengőhöz kötődő monda, szokás és néphagyomány. A Zengő látta Pécsvárad bencés kolostorát, Asztrik apátot, az erre vadászó Szent László királyunkat, és ma is fogadja húsvét hajnalán a hosszúhetényi Báránylesre zarándoklókat. Régészetileg fontos, de még nem kellőképpen megkutatott területről van szó, s ezen kincsek az előzetes kutatások kivitelezése nélkül visszavonhatatlanul elveszhetnek.
A lokátor telepítése helyrehozhatatlan és jóvátehetetlen károkat okozna ebben az érintetlen természeti környezetben és hosszú távon veszélyeztetné a környéken élők megélhetését.
***
A “Zengő”-re tervezett nyomvonal botanikai felmérésének eredményei a 2003. évben
Összeállította: Dr. Kevey Balázs egyetemi docens
Növény neve – Egyedszám – Eszmei érték (Ft/db) – Eszmei érték összesen (Ft)
Aconitum vulparia (farkasölő sisakvirág) – 1278 -2.000 – 2.566.000
Asperula taurina (olasz müge) – 8585 – 2.000 – 17.170.000
Epipactis helleborine (széleslevelű nőszőfű) – 7 – 5.000 – 35.000
Erysimum pannonicum (magyar repcsény) – 43 – 5.000 – 215.000
Hepatica nobilis (májvirág) – 77 – 2.000 – 154.000
Hesperis matronalis (hölgy estike) – 1062 – 2.000 – 2.124.000
Iris graminea (pázsitos nőszirom) – 476 – 5.000 – 2.380.000
Iris variegata (tarka nőszirom) – 0 – 5.000 – 0
Lilium martagon (turbánliliom) – 25 – 2.000 – 50.000
Muscari botryoides (eper gyöngyike) – 87 – 5.000 – 435.000
Neottia nidus-avis (madárfészek kosbor) – 9 – 5.000 – 45.000
Paeonia banatica (bánáti bazsarózsa) – 688 – 100.000 – 68.800.000
Platanthera bifolia (fehér sarkvirág) – 1 – 2.000 – 2.000
Polystichum setiferum (díszes vesepáfrány) – 1 – 5.000 – 5.000
Primula vulgaris (szártalan kankalin) – 5 – 2.000 – 10.000
Ruscus hypoglossum (lónyelvű csodabogyó) – 9 – 10.000 – 90.000
Scrophularia vernalis (tavaszi görvélyfű) – 2 – 2.000 – 4.000
Sorbus domestica (kerti berkenye) – 16 – 2.000 – 32.000
Tamus communis (pirítógyökér) – 443 – 2.000 – 886.000
Védett növények eszmei értéke összesen 95.003.000
Forrás: Dr. habil. Kevey Balázs: A Zengő déli oldalán levő vegetáció értékelése a védett növények átültetése szempontjából
***
Kronológia
– A Parlament 1995. évi döntése alapján a Honvédelmi Minisztérium hazánkban három helyszínen nagy hatótávolságú, stratégiai NATO-lokátort telepítését tervezi. A beruházások közül kettő esetében az észak-magyarországi Bánkút, és a délkelet-magyarországi Békéscsaba mellett elhelyezkedő, jelenleg is üzemelő, korszerűtlen lokátorok cseréjéről van szó. Ugyanakkor a harmadikat a Magyarország déli részén fekvő Mecsek-hegységben, a 682 méter magas Zengő hegy csúcsára tervezik.
– 1997-ben Hosszúhetény Község Önkormányzata a lokátor elleni tiltakozását határozatba foglalja. A pécsváradi Várbaráti Kör tiltakozó aláírásokat gyűjtött. Ezután egészen 2003. januárjáig a területileg illetékes önkormányzatok és a lakosság sem informális, sem hivatalos tájékoztatást nem kaptak. Mivel ezáltal számukra a beruházás megvalósítása bizonytalanná vált, a tiltakozás abbamaradt.
– 2003. januárjában a sajtóból értesülhettünk arról, hogy a lokátor telepítését a NATO finanszírozásában, nagy hatótávolságú, stratégiai gerincradar-rendszer tagjaként kívánják megvalósítani. Erről a környező települések önkormányzatainak tájékoztatása nélkül döntöttek. A tervezett beruházás újrakezdésé-nek 2003. januári értesülése után megalakult a Civilek a Zengőért mozgalom. A deklaráltan politikamentes kezdeményezés természetvédelmi, környezetvédelmi, kulturális, kisebbségi, falusi vendéglátó, pedagógus, ifjúsági, nyugdíjas, családsegítő, várbarát és sportegyesületek csatlakoztak.
– 2003. februárjában a Honvédelmi Minisztérium (HM) képviselői tájékoztató fórumot tartottak a területileg illetékes Hosszúhetény, Pécsvárad és Zengővárkony polgármesterei és képviselő testületi tagjai részére, ahol elismerték a tájékoztatás elmaradását, de a 40/2002. Kormányrendeletre hivatkozva ezt jogszerűnek ítélték. Ugyanakkor szintén elismerték, hogy a lakosság tájékoztatása sem történt meg.
– Hosszúhetény Község Önkormányzati Képviselőtestülete tiltakozását határozatba foglalta (29/2003./III.10./sz.), a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségére törvényességi kérelmet nyújtott be, valamint az Önkormányzati Törvényre hivatkozva kifogásoló levelet juttatott el Juhász Ferenc Honvédelmi Miniszternek. A törvényességi kérelmet az ügy természete miatt továbbították a Katonai Ügyészségre, ahonnan az Önkormányzat 2003. június 13-án a Zengő I. és II. objektum tekintetében elutasító választ kapott. Mivel ezen határozat nem foglalkozott a csúcsra vezető út engedélyeztetési eljárásával, ezért az Önkormányzat újabb ügyészségi vizsgálatot kért, amit szintén elutasítottak.
– 2003. márciusában lakossági fórumot tartottak Pécsváradon és Hosszúhetényben, amelyeket a helyi lakosság rendkívül nagy érdeklődése és a telepítés elleni tiltakozása kísért.
– 2003. április elején Hosszúhetény és Pécsvárad civil szervezetei demonstrációval egybekötött Zengő-túrán adtak hangot tiltakozásuknak.
– 2003. április 11-én Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, a megye országgyűlési képviselői, az érintett települések polgármesterei, és a megyei közgyűlés tagjai számára tájékoztató fórumot szervezett, amelyre a Civilek a Zengőért Mozgalom is meghívást kapott. Ott szakértőink bevonásával ismertettük álláspontunkat.
– Nyílt levélben Baranya megye országgyűlési képviselőinek támogatását kértük, melyre többen pozitívan reagáltak, és felajánlották segítségüket.
– 2003. május 23-án félpályás útlezárással kísért demonstrációt szerveztünk Hosszúhetény főutcáján, több mint száz gépkocsi részvételével.
– Hosszúhetény Község Önkormányzati Képviselőtestülete kérelmet adott be a Magyar Köztársaság Országgyűlése Környezetvédelmi, Önkormányzati, és Honvédelmi Bizottságaihoz, hogy a fenti problémát együttesen vizsgálják ki, valamint felkérte Dr. Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét az ügy figyelemmel kísérésére. A Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Turi-Kovács Béla a honvédelmi miniszter álláspontját elküldte és biztosított arról, hogy az ügyet ismerteti a Bizottsággal és tovább tájékozódik az ügyben. Az Önkormányzati Bizottság az ügy vizsgálatának megkezdéséről tájékoztatta Hosszúhetény község önkormányzatát.
– A Civilek a Zengőért Mozgalom képviselői levélben tájékoztatták Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert, egyúttal támogatását kérve a telepítés esetén bekövetkező jelentős természetkárosítás megakadályozására. A miniszter válaszlevelében támogatta a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet megóvását, és támogatását ajánlotta fel, amennyiben az ügyet kezelő Honvédelmi Minisztérium más telepítési helyszín mellett döntene.
– 2003. június – a Civilek a Zengőért Mozgalom képviselői a Honvédelmi Minisztériumban Juhász Ferenc miniszternek címzett levelet adtak át Zombori Mihály helyettes államtitkár részére, melyben nyilvános stúdióbeszélgetés megszervezésében kérték a miniszter segítségét. Minderről rövid megbeszélés keretében a honvédelmi minisztert személyesen is tájékoztatták. A honvédelmi miniszter e kérésünket Bocskai Istvánon keresztül elutasította.
– 2003. június folyamán a Civilek a Zengőért Mozgalom felülvizsgálati kérelmet adott be az Alkotmánybírósághoz, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Mindkét testület megkezdte az ügy kivizsgálását.
– 2003. július 4-én a pécsi Civil Szervezetek Házában sajtótájékoztatót tartottunk, melyre meghívtuk a helyi és országos sajtóorgánumok képviselőit.
– Július harmincadikán 11 órakor az Országházban, a civilek képviselői 6300 tiltakozó aláírást nyújtottak át dr. Szili Katalinnak, a ház elnökének, mely aláírások egyebek mellett tartalmazták a három legérintettebb (Pécsvárad, Hosszúhetény, Zengővárkony) település lakosainak többségi elutasító álláspontját is. Ekkor a Zengőalján mindenütt megszólaltak a harangok. Régiónk képviselője, dr. Szili Katalin nagy érdeklődést mutatott a probléma iránt, és ígéretet tett arra, hogy az ő szervezésében, a Honvédelmi, a Környezetvédelmi Miniszterium valamint a Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia képviselőinek részvételével, a Civilek a Zengőért Mozgalom bevonásával egyeztető fórumot hív össze a parlamentbe. Ez a házelnökasszony ígérete ellenére a mai napig nem történt meg.
ˇ 2003 augusztusában Pécsvárad Város Képviselőtestülete is határozatban nyilvánította ki a lokátor telepítése elleni tiltakozását.
– A Civilek a Zengőért mozgalom 2003. október 17-én félpályás útlezárással egybekötött demonstrációt tartottak a 6-os számú főközlekedési út pécsváradi szakaszán a botanikai holocaust ellen.
– 2003. december 30-án a Pécsváradi Várbaráti Kör hagyományos Óévbúcsúztató Zengő-túrája tömegdemonstrációvá alakult, ahol a Civilek a Zengőért Mozgalom tagjai, mintegy félezer ember társaságában hitet tettek a Zengő védelme és érintetlenségének megőrzése mellett. Ennek jeléül nemzeti lobogót vontak fel a hegy csúcsán.
– 2004 januárjában A Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumának – a Zengő csúcson építendő Hm radarállomás valamint az ennek megközelítését szolgáló út építése miatt – kérelme alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a pécsváradi és hosszúhetényi erdőterületek termelésből való kivonását engedélyezte.
Az ÁESZ Pécsi Igazgatósága az 5143/3/2003. számú határozatával (2004. jan. 8.) engedélyezte az erdőgazdálkodó által az erdőterületek termelésből való kivonásának végrehajtására valamint a fahasználati tevékenységek elvégzésére benyújtott póttervet.
A határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül (2004. febr. 3.), tehát még a fellebbezési határidő lejárta előtt, a HM Beszerzési és Biztonsági Hivatal, mint beruházó kérelmet terjesztett elő az 5143/3/2003. számú határozat azonnali végrehajtásának elrendelése iránt.
Az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága az 5143/6/2003. számú határozatával (2004. febr. 4.) elrendelte az 5143/3/2003. számú határozat azonnali végrehajtását.
A fakitermeléssel okozott helyrehozhatatlan kár megelőzésére a Civilek a Zengőért Mozgalom és a hozzá kapcsolódott civil szervezetek február 11. óta folyamatosan őrséget tartanak a hegyen (13-án a kivezényelt biztonsági őrök túlkapásokat követtek el, egyes békés demonstrálók sérülését okozva), 14-én több száz környezetvédő és helyi lakos vett részt a helyszínen szervezett “nagygyűlésen”, és azóta is rendszeresen járőröznek a Mozgalom tagjai a terület védelmét biztosítandó.
ˇ 2004 februárjában négy nagy ismert nemzetközi környezetvédő, természetvédő szervezet, az Európai Környezetvédelmi Iroda, a Greenpeace, a Föld Barátai Európa, a CEEWEB, 21 külföldi és 64 hazai országos és helyi környezetvédő és más civil szervezet a NATO főtitkárához fordult azzal a kéréssel, hogy a természeti értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében – amely nemcsak Magyarországot, de az Európai Uniót is gazdagítja – más helyszínen kerüljön elhelyezésre a lokátor. A levélben arra hivatkoztunk, hogy a NATO számára is iránymutatóak kell, hogy legyenek a johannesburgi Fenntartható Fejlődésért Világkonferencia és az Európai Unió 2010-es célkitűzései a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, valamint az Európai Unió természetvédelmi törekvései, amelyeket csak közös akarattal és erőfeszítésekkel lehet megvalósítani. Az Európai Környezetvédelmi Iroda az EU környezetvédelmi biztosától is kérte, hogy támogassa kezdeményezésünket. A NATO főtitkárának címzett lev!
élről tájékoztattuk a magyar honvédelmi minisztert is, és a levélben kértük, hogy álljon el a tervtől.
