Nincs lehetőség 2007-ig a Holt-Tisza rehabilitációjára, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv azonban foglalkozik a holtágakkal – jelentette ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára.
Gombos András közölte: Szeged a közelmúltban mintegy 27 millió forintot nyert a szaktárca “zöld forrás” pályázatán, amely a holtág rehabilitációjának műszaki tervezését fedezi. A két éves folyamat során a szakemberek felmérik, hogy milyen problémákkal kell szembenézni és milyen megoldásokra nyílik lehetőség. A szegedi holtágnál 160-180 ezer köbméter olyan iszap van, amelyet adott esetben veszélyes hulladékként kell kezelni. Ennek kitermelése, elhelyezése és megfelelő kezelése bonyolult és költségigényes. Az első lépés, hogy leállítsák a szennyező anyagok bevezetését, amelyben véleménye szerint jelentős lépés Szeged szennyvíz-programja.
Gombos András rámutatott: az önkormányzatnak meg kell szüntetnie a szikkasztókat, mert ezeken keresztül a lakosság jelentős mennyiségű szennyezőanyagot juttat a holtágba jelenleg is. Az államtitkár hangsúlyozta: a gazdasági élet szereplőinek érdekeit is figyelembe kell venni, akik a termálenergiára alapozott mezőgazdaságból, kertészkedésből élnek. A környezetvédelmi és a gazdasági érdekek összehangolása érdekében létrejött egy munkabizottság, amelyben minisztériumi szakértők és a Geotermális Energia Egyesület szakemberei dolgoznak. Két hét múlva elkészül az első anyag a problémakör feltárásáról, amely irányt mutat a szabályozásban és a különböző támogatási rendszerekben – fűzte hozzá.
Györffy György, a szegedi egyetem ökológiai tanszékének egyetemi docense úgy látja: a 18-19 kilométer hosszú holtág Szegedhez közvetlenül csatlakozó része annyira szennyezett, hogy a mocsári teknősön kívül nincs értékes élőlény populációja az oxigénhiány miatt. A rehabilitáció azért is fontos, mert ezen a szakaszon a szerves anyagok bomlása, a kénhidrogén bűze ráadásul egészségkárosító is.
