A rovat kizárólagos támogatója
Magyar Természetvédők Szövetsége sajtóközleménye

Jelenleg zajlik a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret, mostani nevén Új Magyarország Program társadalmi vitája, mely dokumentum megszabja a 2007-2013 között érkező uniós források felhasználásának keretét. Ezzel párhuzamosan már javában folynak azon nagyberuházások előkészületei is ezen időszakra, melyeket szintén EU pénzből kíván a magyar kormány megvalósítani.

Ezzel a rendelkezésre álló források jelentős részét előre lekötik, valódi társadalmi vita nélkül. Nemzetközi zöld szervezetek és a Magyar Természetvédők Szövetsége nyilvánosságra hozta azt a térképét, amely a felesleges presztízs beruházások visszafordíthatatlan környezeti és szociális hatásaira hívja fel a figyelmet.

A Föld Barátai Európa, a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat és a Magyar Természetvédők Szövetsége által elkészített „Uniós források: áldás vagy átok” című térkép 22 környezetileg káros, gazdaságilag kellően alá nem támasztott beruházási tervet mutat be Közép-Kelet-Európa újonnan csatlakozott országaiból. A zöld szervezetek ezzel tiltakoznak és próbálják felhívni a figyelmet a közpénzek káros felhasználása ellen.
Autópályák, hulladékégetők, vízlépcsők, csatornák, melyek összértéke eléri az 1 500 milliárd forintot minden jel szerint több kárt okoznak, mint hasznot. A beruházások legtöbb esetben értékes, védett természeti területeket érintenek, miközben létezik a megoldásra megfelelő és jobb alternatíva.

Magyarországról a már megkezdett beruházások közül a várpalotai hulladékégető, az M0-ás keleti szektora és az M3-as vásárosnaményi szakasza került a feketelistára, illetve a még csak elképzelések között szereplők közül a Csongrádi vízlépcső és a Duna-Tisza Csatorna szerepel a térképen.
Pedig a példák világosan állnak előttünk. Portugália és Görögország az Unióhoz való csatlakozása után a magyar kormányhoz hasonlóan az ország lebetonozását kezdte meg. Írország viszont e helyett az emberekbe, az oktatásba fektette az uniós pénzeket. Jelenleg már tudjuk, hogy Írország példátlan eredményeket ért el, a másik két ország pedig továbbra is jelentős problémákkal küzd.

A szakemberek többsége egyetért abban, hogy az EU-ból érkező pénzeket nem hatalmas infrastrukturális beruházásokba, hanem sokkal inkább az oktatásba, egészségügybe, a humán tőkébe kell fektetni. Sajnos ennek ellenére politikusaink a kétségtelenül egyszerűbb megoldást kínáló, de csak keveseknek hasznot hozó, a természetre és sokak egészségére káros megoldásokat pártolják – mondta Farkas István a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A Beszédes József Programban szereplő Duna-Tisza Csatorna és a hozzá kapcsolódó Csongrádi vízlépcső jelenti az egyik legnagyobb veszélyt ma a környezetre Magyarországon. 200 éve Beszédes József a Balaton kiszárítása révén álmodott ringó búzamezőket a tó helyére. Mai utódai többek között a búzaszállítás megkönnyítése miatt kívánják hajózhatóvá tenni a Tiszát, és összekötni a Dunával. Szomorú, hogy a környezetünket ért visszafordíthatatlan károkozásunkra figyelmeztető számos jel ellenére, továbbra is környezetünk tönkretételén dolgozunk, és nem a vele való együttműködés a célunk– mondta Éger Ákos a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat munkatársa.

További információ:
Éger Ákos, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel.:1/216-7297, mobil: 20/9946-577, akos@mtvsz.hu  
Martin Konecny (English and Czech), Friends of the Earth Europe / CEE Bankwatch Network
Tel: +32 2 542 01 85, Mob: + 32 484 601 283, Email: martin.konecny@foeeurope.org 

A térkép magyar nyelvű magas felbontású változata 2006. március 21-től elérhető >>>

Háttér: Példák a térképen szereplő beruházásokból:

MAGYARORSZÁG

Hulladékégető Várpalotán (142 millió euró)
A helyi lakosság tiltakozása ellenére az uniós forrásból megvalósuló Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszer részét képezi egy 100 ezer tonna/év kapacitású hulladékégető is Várpalota mellett. A hulladék elégetése egyrészt jelentős mértékű környezeti terhelést jelent – többek között légszennyezés formájában-, másrészről nagyban gátolja a hulladékprobléma valódi megoldását jelentő megelőzést, mivel a megépült égetőnek a nyereségesség miatt szüksége van a még több hulladékra. A hulladék előállítása, válogatása, szállítása szintén jelentős mértékű környezeti terhelést jelent, mely alapján nyilvánvaló, hogy ez a beruházás egyáltalán nem sorolható a környezetvédelmiek közé, sőt azzal éppen ellentétes.

M0 keleti szektor (348 millió euró)
Az M0 Kohéziós Alapból és az Európai Beruházási Bank hiteleiből épülő keleti szektora nem tölti be alapvető funkcióját, hogy elkerülje a lakott területeket és a közlekedésből eredő légszennyezést az emberektől távolabb vigye, mert Csömör és Árpádföld közötti szakasza a lakóházaktól pár méterre halad el. A beruházás felesleges, mert nemsokára megépül az M31-es, – mely valóban elkerülő út lesz és a vitatott szakasznak valódi alternatívája. A keleti szektor tervezése során a helyi lakosságnak és civil szervezeteknek nem adták meg a jogszabályokban biztosított véleményezési lehetőségeket, ezért jogorvoslatért az Európai Bizottsághoz fordultak.

LENGYELORSZÁG

„Via Baltica” autópálya (S8)
A „Via Baltica” elnevezésű autópálya S8-as szakasza, mely a Transz-Európai hálózat Varsót Helsinkivel összekötő szakasza, visszafordíthatatlan és súlyos környezeti károkat fog okozni három európai jelentőségű természetvédelmi területen, melyek a NATURA 2000 hálózat elemei. Ezeken a területeken számos veszélyeztetett állat- és növényfaj él, mint például a fekete sas, farkas, hiúz és a haris. Ezt a környezetileg legkárosabb útvonalat annak ellenére fogadták el, hogy számos alternatív útvonal létezik, melyek nemcsak rövidebbek, de a városokat és az értékes természetvédelmi területeket is elkerülik.

CSEHORSZÁG

Duna-Odera-Elba csatorna (666 millió euró)
A Duna, Odera és az Elba folyókat összekötő csatorna 80 kilométeres szakaszát kívánják uniós forrásból megépíteni. A beruházás környezeti szempontból rendkívül káros, gazdasági szempontból pedig nem indokolható. A csatorna Közép-Európa legértékesebb ártéri erdőit tenné tönkre, mialatt vele párhuzamosan már most is fut egy vasútvonal, mely nincs kihasználva, így a közúti közlekedés alternatívája lehetne jelenleg is.

SZLOVÁKIA

Slatinka duzzasztó (81 millió euró)
A szlovák vízügy uniós források felhasználásával egy duzzasztó építését tervezi Zólyom mellett, habár ennek még a szükségességét sem sikerült bebizonyítani. Az építés oka már sokszor megváltozott. Jelenlegi indok, hogy a duzzasztó hűtővizet bocsátana a 100 kilométerre fekvő mohi atomerőmű rendelkezésére. A duzzasztó egy 12 kilométer hosszú völgyet árasztana el, mely potenciális NATURA 2000 terület és számos veszélyeztetett növény és állatfaj élőhelye, mint például a vidra vagy a ritka orchideák. A duzzasztó a történelmi Slatinka települést is veszélyezteti és közel 100 embert kellene kitelepíteni.

ROMÁNIA

Duna hajózhatóvá tétele (168 millió euró)
A magyar kormányhoz hasonlóan a román hatóságok is a Duna hajózhatóvá tételét tervezik. Ez a hivatalos definíció szerint azt jelenti, hogy egész évben 2,5 méteres minimum mélységűvé, gyakorlatilag egy csatornává alakítják a Dunát, ezzel megsemmisítve legértékesebb természeti területeit, melyek már NATURA 2000 területnek lettek kijelölve és olyan veszélyeztetett állatok élőhelye, mint a borzas gödény. Pedig ez a károkozás egyszerűen elkerülhető, olyan hajók kialakításával, melyek a jelenlegi adottságokhoz alkalmazkodnak.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás