A klímaváltozás következtében a fejlett országoknak évi 5 százalékos GDP-csökkenéssel kell számolniuk. Ez a legszerényebb számítás, a csökkenés lehet évi 20 százalékos vagy még több, ha a jégmezők felolvadnak. A Golf-áramlat lelassulása vagy esetleges leállása katasztrófát jelentene.
Tony Blair hosszú miniszterelnöksége legfontosabb dokumentumának nevezte azt a jelentést, amely most készült el Angliában a klímaváltozás nem csupán lehetséges, hanem valószínű gazdasági és biztonsági következményeiről. A válaszok itt zömében már nem a mi lesz, ha? kérdésére felelnek. A dolog úgy áll ugyanis, hogy ha valami valószínűtlen csoda folytán egyik napról a másikra megszűnne a globális környezetszennyezés, hatásaival akkor is számolnunk kellene, mert ezek késleltetett hatások, és az évtizedekkel korábban elkezdődött halmozódások árát mindenképpen meg kell fizetnünk. De vajon mekkora lesz ez az ár, lehet-e belőle alkudni, és ha igen, hogyan és mennyit?
A Nagy- Britanniában elkészített Stern-jelentés abban különbözik az eddig megjelent elemzésektől, hogy a klímaváltozás okozta gazdaság következményeket, a GDP várható alakulását helyezte az előtérbe – mondta el a szakértői csoport egyik közgazdásza, Sophie Cruickshank. A kutatót a jelentésben érveket hoztak arra, hogy hosszú távon kevesebbe kerülne az energiaszektor egyébként óriási pénzekbe kerülő átalakítása, mint mindent hagyni a régiben.
A nemcselekvés gazdasági következményei ugyanis igen nagyok. Jelenleg minden egyes kibocsátott tonna szén-dioxid legalább 85 dollárnyi kárt okoz, ám ezzel a kárköltséggel sem a befektetők, sem a fogyasztók nem számolnak a döntések meghozatalánál. Ha beépülne az árakba, ha adóval sújtanák, vagy mód lenne az emissziókereskedésre, akkor az emberek szembesülhetnének a szociális/globális következményekkel. Ugyanakkor az alacsony szénfelhasználású gazdaságra való átállás jó üzlet is. Ha ez olyan ütemben történnék, ahogyan ez szükséges lenne, akkor 2050-ig legalább 500 milliárdos üzletet jelentene.
Ha nem történnek változások, mégpedig nemzetközi változások, akkor megrendül a világgazdaság. A ma kibocsátott szén-dioxid még évtizedekig, évszázadokig a légkörben lesz, tehát a hatásaival is hosszú ideig kell számolni. Az előrejelzések azt nem tudják megmondani, hogy a változások pontosan mekkorák lesznek, de azt igen, hogy drasztikusak és visszafordíthatatlanok. Ha nem történnek változások, akkor a fejlett országoknak évi 5 százalékos GDP-csökkenéssel kell számolniuk, de ez a legszerényebb számítás, a csökkenés lehet évi 20 százalékos vagy még több, ha a jégmezők felolvadnak. A Golf-áramlat lelassulása vagy esetleges leállása katasztrófát jelentene.
Tom Pravda, a brit külügyminisztérium szakértője arra mutatott rá, hogy fel kell hagyni azzal, hogy a klímaváltozást környezetvédelmi kérdésként kezeljük, ugyanis alapvető gazdasági és biztonsági kérdésről van szó. Ezért is nevezte Tony Blair 10 éves miniszterelnöksége legfontosabb dokumentumának ezt a jelentést. Át kell állni az alacsony szénfelhasználású gazdaságra, azaz másképpen kell energiát termelnünk,földet művelnünk, fogyasztanunk és közlekednünk. A kulcsszó az energiapolitika. És nemcsak Nagy-Britanniában, hanem az egész EU-ban.
Zágoni Miklós klímakutató szerint a változások hiánya 50-100 év alatt vezethet katasztrófához, de 2020-ra már nagyobb mértékű klímaváltozásra lehet számítani. Változtatni nagyon nehéz lesz, egyrészt a beruházások rengeteg pénzbe kerülnek, de még ennél is nagyobb baj, hogy az alternatív energiatermeléssel nem lehet annyi energiát termelni, mint amennyire igény van.
A klímaváltozásnak Magyarországon rövid távon esetleg még előnye is lehet: kitolódik a turistaszezon, vagy éppen olyan enyhe a november, mint most, hogy fűteni is alig kell. De ez ne tévesszen meg senkit: hosszú távon hatalmas károkkal jár. Az alternatív energiára való minél nagyobb mérvű átállás azért is fontos lenne, mert kevésbé függenénk például az orosz gáztól vagy az olajhatalmaktól. Az Európai Unió 2007 februárjában tervezi kiadni az Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz című dokumentumot, amelyhez mindenki hozzáteheti a maga véleményét. A Stern-jelentés biztosíthatja a kétféle gazdasági érdek közötti átjárást.
Kapcsolódó anyagok:
Megoszló vélemények az NKT II-ről
Üzenet az ENSZ-csúcsnak: küzdjenek az éghajlatváltozás ellen!
