A rovat kizárólagos támogatója

A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területet 1958-ban nyilvánították védetté. Most egy 51 milliós pályázat keretében megújult a bemutatóközpont, és akadálymentes lett a tanösvény egy része, mely mától látogatható.

Világviszonylatban egyedülálló, hogy egy kétmilliós fővárosban olyan természeti értéket képviselő területek találhatóak, mint a 30 éves Budai Tájvédelmi Körzet és az 50 éves Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület.” -mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap, amikor felavatta az Európai Unió INTERREG programjának 51 millió forintos támogatásával újonnan megépült sas-hegyi tanösvényt és a „Menedék a betontengerben” című új, interaktív kiállítást.

tájba illő bemutatóközpont

tájba illő bemutatóközpont

Budapest területén több páratlan szépségű tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület található, ilyen többek között a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület és a Budai Tájvédelmi Körzet is. A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területet létesítésének 50. és a Budai Tájvédelmi Körzet létesítésének 30. évfordulójára a Duna- Ipoly Nemzeti Park az Európai Unió INTERREG programjának 51 millió forintos támogatásával megújította sas-hegyi bemutatóhelyét.

A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területét 1958-ban védetté nyilvánították, majd két évtized múlva a Budai Tájvédelmi Körzetet, 1978-ban hozták létre. A Budai Tájvédelmi Körzet 13 községhatárt érint, köztük három budai kerületet (II., III., XII.). A védett térség nagy része egyúttal, három fokozottan védett, Natura 2000 terület is magába foglal. Közülük a Szénás-hegycsoport 1995-ben elnyerte az Európa Tanácstól az Európa Diploma kitüntetést, 2003-ban pedig – egyedüli hazai nyertesként – az Európai Unió LIFE-Természet alapjából kapott ötéves támogatást.

A Sas-hegy az ország talán legtöbbet kutatott területe. Századunk legnevesebb zoológusai közül Biró Lajos, Herman Ottó, s a ma is alkotó Balogh János akadémikus végeztek eredményes kutatásokat a hegyen. Legnagyobb értékei a bennszülött növényfajok ilyenek a magyar gurgolya, az István király szegfűje, a budai nyúlfarkfű. Állatvilága is gazdag, sok ritka rovar és pókfaj – például a bikapók – él itt. A hüllők közül kiemelkedő jelentőségű a pannon gyík és a haragos sikló. Mintegy ötven madárfaj élőhelye a hegy, melyből mintegy húsz faj fészkel is a területen.

sas-hegyi tudnivalók

sas-hegyi tudnivalók

A „Duna-menti ökoturisztikai fogadóhelyek fejlesztése” című INTERREG program, 75%- ban ERFA támogatással, 20%-ban kormányzati társfinanszírozással és 5%-os saját forrásból valósult meg. A forrásokat különböző feladatok között kellett szétosztani, mint például ökoturisztikai fejlesztések, területrendezés, természeti értékfeltárás a Sas-hegyen, természetvédelmi célú kezelési beavatkozás monitoringja a Sas-hegyen, környezeti nevelés, őrzés és területvédelem a Sas-hegyen.

A most felújított sas-hegyi tanösvényt a panorámaképek és a hegyoldalban futó új fahíd teszi izgalmasabbá. A tanösvényhez kapcsolódó tudnivalókat egy a fogadóépületben beszerezhető színes ismertető füzet tartalmazza. A tanösvényhez tartozó hét állomást végigjárva megtudhatjuk mi az a dolomitjelenség, láthatunk hévíztevékenység okozta jellegzetes geológiai formákat, megismerkedhetünk a jégkori maradványként számontartott budai nyúlfarkfüves gyepekkel. A 2,5 km hosszúságú, kör vonalvezetésű tanösvény egy óra alatt mindenki számára bejárható.

A Sas-hegyen álló fogadóépületben „Menedék a betontengerben” címmel új, akadálymentes, interaktív kiállítás létesült. Mielőtt belépnénk a kiállítótérbe, egy légifotón képzeletbeli utazást teszünk a Duna-menti védett területekre a Fekete-erdőtől a Fekete tengerig. Budapestnél kikötve felkapaszkodunk a Sas-hegyre, ahol rövidfilmek mutatják be a hegy történetét, és a város rejtett életű állatait, sziklakeresztelő játék segít megismerni a Budai-hegység jellegzetes sziklatornyait és virágnaptár segítségével ismerkedhetünk a látogatásunk időpontjában virító növényekkel.

sziklagyep-karsztbokor

sziklagyep-karsztbokor

A sas-hegyi bemutatóhely megújítása része azoknak a terveknek, amelyeket 2013-ig kíván megvalósítani a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Ebben az időszakban EU-s forrásból 46 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi és ökoturisztikai fejlesztésekre. 2002 óta összesen már 33 beruházás megvalósult, többek között megépült az aggteleki Vöröstói Látogatóközpont, a kápolnapusztai Bivalyrezervátum bemutatóhely, a drávaszentesi Oktató- és Látogatóközpont, a mexikópusztai Oktatóközpont, a poroszlói vízisétány, a réhelyi Látogatóközpont, a felsőtárkányi Látogató és Oktatóközpont, a kőszegi Látogatóközpont, és megtörtént a Szemlő-hegyi barlang felújítása is. A zöldtárca tervei között szerepel továbbá egy visegrádi és egy tiszafüredi látogatóközpont kialakítása, a tihanyi Levendula Ház és a pityerszeri Skanzen, a bélkő-szilvásváradi fogadó központ, valamint a mohácsi Történelmi Emlékhely felújítása.

TOVÁBBI FOTÓK SAJTÓSZOBÁNKBAN >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás