A Lehet Más a Politika a King’s City-megaberuházással kapcsolatban hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt feljelentette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt.
A Legfőbb Ügyészhez címzett feljelentésében a párt arra hivatkozik, hogy a sukorói King’s City-megaberuházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
A sukorói King’s City-projektet a Gyurcsány-kormány egyik utolsó rendeletével, idén áprilisban nyilvánították kiemelt jelentőségűvé. Az LMP pár hete a rendelet visszavonását is követelte, valamint bejelentette: parlamentbe kerülését követően haladéktalanul kezdeményezni fogja az ötpárti egyetértéssel meghozott kiemelt beruházási törvény hatályon kívül helyezését. Ez a törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a sukorói kaszinóbizniszhez hasonló ügyekben a mindenkori kormányzat önkényesen kedvezményezzen egyes befektetői köröket.
Július elején napvilágot látott egy emlékeztető, mely szerint a sukorói befektetők gyakorlatilag komplett kormányzati intézkedéseket mondtak tollba a volt és a jelenlegi miniszterelnöknek. Az LMP emiatt előbb alapos kormányzati vizsgálatra szólította fel a miniszterelnököt, majd a háttér-egyeztetések és a rendelet-alkotás összefüggéseinek feltárására kérte a Legfőbb Ügyészt. Érdemi előrelépés egyik vonatkozásban sem történt.
Az LMP most azért tesz feljelentést, hogy világos legyen: a közhatalmat gyakorló személyek nem magánvállalkozásukat, hanem a Köztársaságot képviselik. Éppen ezért kötelesek tiszteletben tartani az állampolgároknak azt a jogát is, hogy alternatív fejlesztési elképzeléseiket a nyilvánosság előtt ütköztessék a kormányzati tervekkel.
A banánköztársaságokra emlékeztető mutyizás ugyan megdöbbentette az LMP-t, de észre kell vennünk, hogy nem egyedi esetről van szó! Az elektronikus információszabadság-törvény végrehajtását például egyes tárcák évek óta szabotálják. Az LMP a mostani feljelentéssel a későbbi kormányokat is figyelmezteti arra, hogy a politikai elit sem szeghet törvényt következmények nélkül!
Dr. Kovács Tamás úr
a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyésze részére
tárgy: feljelentés
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
A Magyar Hírlap c. napilap július 7-i számában közzétett egy emlékeztetőt, amely 2008. május 26-án lett felvéve a sukorói King’s City – megaberuházásban érdekelt befektetői csoport képviselői valamint a Kormány és az MNV Zrt. vezetői között tartott megbeszélésről. A Magyar Hírlap birtokába került dokumentum szerint 2008. május 26-án a Parlament Nándorfehérvár termében, amikor a King’s City ingatlanfejlesztést tárgyalták, jelen volt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Ronald S. Lauder, Fred H. Langhammer, Itzhak Fisher, Joav Blum, Gal Gaye, Bárd Károly ügyvéd, Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium akkori szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Daróczi Dávid akkori kormányszóvivő és Radnai György. A megbeszélésről készült összefoglaló szerint: “Gyurcsány Ferenc és a további résztvevők egyöntetűen támogatják a projektet, s támogatásukról biztosították a jelenlévőket. A beruházás helyszínéül szolgáló Fejér megyei földterületek befektető általi hasznosítását (csereingatlanok értékbecslése, tulajdonjog-rendezés) előkészítjük – ez három különböző földterületet érint. Mindezért felelős Tátrai Miklós, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot Joav Blum úrral”. Majd így folytatódik az összefoglaló: “A működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz (a szerencsejáték koncesszió kiírása), felelős Veres János (Markó Andrea). Kijelölünk egy személyt, aki a kormány részéről menedzseli a projektet, ő lesz a kontaktszemély a befektetők számára, Bajnai miniszter úr közvetlenül referál ME úrnak, felelős: Bajnai Gordon.”
Tisztelt Legfőbb Ügyész úr!
A „King’s City” nevű komplex turisztikai projekt Sukoró község külterületén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 83/2009. (IV.10.) Korm. rendelet továbbiakban: R) megalkotása során a jogalkotó számos törvényi rendelkezést megsértett.
• A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. (Jat.) 18.§ előírja a jogszabály megalkotása előtti hatáselemzést, a 19-20.§ pedig általánosságban az állampolgári részvételt a jogalkotában. A Jat. 27.§ c, pontja előírja továbbá: „A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek.”
• Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. tv. (Eit.) 9.§ (1) bek. a. pontja értelmében az előkészítő minisztérium honlapján közzé kell tenni a Jat. alapján véleményezésre bocsátott jogszabálytervezeteket. Az Eit. 9.§ (3)-(4) bek. tartalmazza azokat az ügyköröket, amelyeknél nem áll fenn a közzétételi kötelezettség.
A R. megalkotása előtt hatáselemzés nem történt, az álampolgári részvételt a jogalkotó az előkészítés során nem biztosította. A R. tervezetéről az érintett társadalmi szervezetek nem nyilváníthattak véleményt, s a R. tervezete nem került közzétételre sem a http://www.nfgm.gov.hu/kozerdeku/tervezetek/ipar_musz?pagenum=1, sem pedig a http://www.meh.hu/tevekenyseg/torvalkprg/jogszab20060410.html weboldalon. A R. nem esik az Eit. 9.§ (3)-(4) bek. hatálya alá.
Fentiek alapján, a Lehet Más a Politika (LMP) képviseletében feljelentést teszek Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság korábbi miniszterelnöke ellen a Btk. 225. § -ban megállapított hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt. A Btk. 225.§ értelmében, hivatali visszaélést követ el az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaél.
1., A R. tekintetében a Kormány a jogalkotó. A R. előkészítése és elfogadása idején Gyurcsány Ferenc volt a jogalkotó tevékenységét irányító miniszterelnök. A miniszterelnök státusáról az 1949. évi XX. tv. VII. fejezete és a 2006. évi LVII. tv. 14-20.§ határozza meg. A konkrét esetben Gyurcsány Ferenc ugyancsak miniszterelnöki minőségében vett részt és irányította a Kormány képviselőit a King’s City-befektetői körrel 2008. május 26. napján folytatott megbeszélésen, a fentebb idézett emlékeztető tanúsága szerint.
2., A R. megalkotása során a jogalkotó Kormány megszegte a Jat. és az Eit. előírásait. A Kormány jogszerű tevékenységért általánosságban is felelős az a miniszterelnök, aki a konkrét esetben – bár ez nem volt feladata- maga is részt vett az előkészítésben, a nyilvánosságra hozott emlékeztető tanúsága szerint.
3., A R. címében és tartalmában egyaránt a 2008. május 26-i tárgyaláson képviselt befektetői kör kedvezményezéséről szól. A miniszterelnök részvételével zajlott megbeszélés, az arról – nem a nyilvánosság számára! – készült emlékeztető tartalma, valamint a másik tárgyalófélt kedvezményező R. előkészítésének lerövidítése, ill. az előkészítés nyilvánosságának kizárása között az okozati összefüggés kimutatható.
4., A 2008. május 26-i országházi megbeszélésen részt vett befektetői kör jogtalan előnyhöz jutott azzal, hogy a R. a Jat.és az Eit. előírásait megszegve, egyes fázisokat (egyeztetés stb.) kihagyva, illetőleg az állampolgári részvétel, a nyilvánosság kizárásával készült el. Az előny egyrészt természetesen értékelhető a kedvezményező jogszabály előkészítésére szánt idő lerövidülésében, de éppen a R. hatályba lépését követően az ügyben kipattant botrányok igazolják, hogy a nyilvánosság kizárása is előnyt jelenthet annyiban: a R. így nem a „közvélemény nyomása” alatt készült.
Fentiek alapján kérem a nyomozás lefolytatását!
Budapest, 2009. október 06.
Üdvözlettel:
dr. Schiffer András
a Lehet Más a Politika (LMP) szóvivője
