Mindenki sokáig szeretne élni, sajnos ez a „kiváltság” mégsem adatik meg mindenkinek. A körülöttünk lévő élővilág egyedei is különböző ideig élnek: egyes állatok csak egyetlen napig, mint például a tiszavirág nevű kérészfaj, míg egyes növények akár évezredeken át is életben maradhatnak.
A kérészek fejletlen, még nem ivarérett alakjai vízben élő, ragadozó életmódot folytató állatok. Lárváik két évig történő fejlődést követően levedlik lárvabőrüket, és csillogó nászruhában röppennek ki a vízből. Olyannyira alkalmazkodnak a mindössze pár óráig tartó földi léthez, hogy szájszerveik elcsökevényesednek, emésztőszervük pedig a repülést és a lebegést szolgáló légtartályokká alakul. A nászt követő petézés után befejezik földi pályafutásukat, és elpusztulnak anélkül, hogy életükben bármiféle táplálékot is vettek volna magukhoz.
Házi kedvenceink közül a macskák és a kutyák átlag életkora 10-14 év. Természetesen ez az adat csak átlagérték, fajtól, fajtától, egyedtől és a tartási körülményektől függően is változik. Kutyák esetében egyesek úgy számolják ki az állat „emberi korát”, hogy az állat életkorához hozzáadnak kettőt, majd ezt megszorozzák héttel. Egy 10 éves eb ennek megfelelően 10+2 x 7, azaz 84 évesnek felel meg. (Azért adnak hozzá kettőt, mert az első 2 év sokkal hatványozottabban számít a kutyáknál.)
A biológusok, valamint a biokémiával és élettannal foglalkozó szakemberek vizsgálatai alapján azonban különbséget kell tenni a különböző méretű állatok között is. Az azonos korú, egy fajhoz tartozó, de különböző testméretű állatok emberi léptékkel mérve mégsem azonos korúak. Vegyünk három kutyafajtát: egy kis- (törpeschnauzer), egy közepes- (vizsla), és egy nagyméretűt (komondor). Hiába születtek egy évben, ha mind 10 évesek, akkor a kistermetű hozzávetőleg 70, a közepes körülbelül 85-90, a nagytermetű pedig több mint 100 évesnek felel meg. A nagytestűek sokkal gyorsabban öregszenek, a nagy testsúly miatt csontjaik nagy tehernek vannak kitéve. A törpeschnauzer akár 14-17 évig, a vizsla 12-14 évig, a komondor viszont csak 8-10 évig él. Természetesen ez alól lehetnek kivételek.
Macskák esetében elmondható, hogy a kijáró, vadászó, tehát szabad életmódot folytató kedvencek gyakran a 6 éves kort sem érik meg. Hogy miért? Sok veszély leselkedik rájuk az utcán: autó elüti, kutya „levadássza”, fertőző betegségek (macska AIDS, leucosis, FIP) elviszik őket. Az általam ismert legidősebb macska 23 éves volt, bár ő soha nem tette ki a lábát a lakásból, így a legteljesebb mértékben meg volt kímélve mindenféle veszélytől. Háziállataink közül, bármennyire hihetetlen is – persze, ha időnek előtte nem végzik a tányérunkon – a galamb 50-55, a liba pedig akár 70-80 évig is elélhet.
Matuzsálemek
Az állatok élettartamáról elég sok adat áll rendelkezésre, de akad egy jelentős probléma: a feljegyzések zöme fogságban (állatkertben vagy otthoni körülmények között) tartott élőlényekre vonatkozik. A vadon élő állatok élettartamát jórészt csak becsülni tudjuk.
Az emlősök élettartam tekintetében a középmezőnybe tartoznak. A legnagyobb tengeri emlősök a sziláscetek, közülük az óriásbálnák élettartamát az ember is megirigyelheti. A külső fülben a fák évgyűrűihez hasonlóan rétegesen lerakodó, viaszszerű dugók sötét és világos rétegeinek elemzéséből a kutatók arra következtettek, hogy életkoruk meghaladja a 90 évet. A becslés azonban nem százszázalékos pontosságú.
A szárazföldi emlősök korrekordere egy nőstény indiai elefánt, amely 78 éves korában pusztult el a Santa Clara-i állatkertben 1975-ben. Az elefánt átlag életkora – különösen a természetben – azonban ennél jóval alacsonyabb, úgy 50 év körül lehet. A legrövidebb ideig – csupán 1-1,5 évig – minden valószínűség szerint a kistermetű cickányok élnek.
A madarak közül az arakanga akár 64 évig is elélhet. A fogságban feljegyzett korrekordot egy hím andesi kondor tartja, amely legalább 72 éves volt, amikor elpusztult. Már kifejletten érkezett a moszkvai állatkertbe 1892-ben, és 1964-ben múlt ki. A legrövidebb ideig élő madarak közé a kolibrik és a kis énekesmadarak tartoznak, egyesek élettartama alig 3 év. Az igazi matuzsálemek a hüllők közül kerülnek ki. A nagy szárazföldi teknősök akár 200 évig is élhetnek. A nálunk is honos mocsári teknős szintén megélheti a 120 évet.
A kétéltűek általában nem hosszú életűek, de azért köztük is akad néhány ilyen faj. A legöregebb egy japán óriásszalamandra volt, amely 51 éves korában pusztult el. A varangyok is soká élnek. A Magyarországon is gyakori barna varangy akár a 40 éves kort is elérheti.
A halak élettartama rendszerint összefügg az életterükként szolgáló víz hőmérsékletével. A hideg vízi fajok általában hosszabb ideig élnek. A tavi tok bizonyítottan több mint 80 évig él, de a ponty is megélheti az 50 évet, ha addig nem fogják ki. A legrövidebb ideig egyes ikrázó fogaspontyok tartják fenn magukat. Ezek a kis halak pocsolyákban, nagyobb állatok vízzel telt lábnyomában élnek, gyorsan nőnek, szaporodnak – a megtermékenyített ikrát az iszapba temetik -, és a pocsolya kiszáradásakor elpusztulnak. Még a „hosszú életű” képviselőik sem élnek 8 hónapnál tovább.
A most folyó állatklónozási kísérletek egyik célja, hogy kiderítsék, milyen veszélyek rejlenek a klónozásban. Már voltak jelei annak, hogy a testi sejtekből klónozással létrehozott állatok idő előtt megöregszenek. Dolly báránynak például olyan ízületi gyulladásáról adtak hírt, amely életkorához képest feltűnően korai. A kérődzők hosszú természetes élettartama azonban nagyon időigényessé tenné a velük való élettartam-vizsgálatokat. Ezért japán kutatók egerekkel végeztek ilyen kísérletet, és az eredmény egyértelműen azt mutatta, hogy a klónozott állatok élettartama sokkalta rövidebb (harmadannyi), mint a természetes úton létrejött társaiké.
