Jelentős sípályafejlesztéseknek eshet áldozatául a bulgáriai Vitosha Nemzeti Park lelkét jelentő terület épp a park alapításának 75. évfordulóján. A főváros, Szófia szélén fekvő Vitosha-hegy kedvelt célpontja a pihenni vágyóknak.
A kiránduló utak és sípályák évente két és fél – négy millió látogatót vonzanak. A már több éve működő, eddig 19 hektáros sípályakomplexum területét hatalmas beruházással hétszeresre kívánják terjeszteni a vállalkozás működtetői. Az így összesen 142 hektárra duzzadó területen újabb 18 sílift működhetne 8 újabb sípályán. Amennyiben azonban a terveket elfogadják a hatóságok és zöld jelzést kap a vállalkozás, veszélybe kerülhet az igen színes helyi élővilág számos faja, így a medvék, farkasok, a különböző vadmacska fajok és az a zerge is, ami miatt a Vitosha Nemzeti Parkot egykor Natura 2000-es területté nyilvánították.
A terület jelenleg az államé, fenntartásáért pedig az Erdészeti Hivatal tartozik felelősséggel, amely azonban még nem döntött a kérdésben. Ennek ellenére érdemes komolyan venni azt a fenyegetést, amit egy ilyen terv megvalósulása jelenthet. „A sípálya-beruházást már az elejétől fogva igen erőszakosan igyekeztek keresztül vinni egyértelműen áthágva számos, nem csupán környezetvédelmi törvényt és rendelkezést” – meséli Vesselina Kavrakova, a WWF Duna-Kárpát Program bulgáriai program menedzsere.
Az eset újabb aggasztó példája az országban tapasztalható illegális vagy félig legális turisztikai és sípálya-beruházásoknak. Számos egyéb mellett ilyen például a Pirin Nemzeti Park szívében, a jól ismert dél-nyugat bulgáriai Bankoban felépített síkomplexum.
Az Európai Bizottság büntetőeljárás lefolytatását kezdte meg Bulgária ellen a banskoi eset kapcsán, környezetvédelmi törvények megszegésére hivatkozva. Ezzel talán összefügghet az, hogy a közelmúltban Nona Karadjova környezetvédelmi miniszter megsemmisítette a regionális környezetvédelmi és vízügyi vizsgálóbizottság döntését, amely utat nyitott volna a beruházás előtt.
„Örülünk a miniszter döntésének” – mondja Toma Beley, a Vitosha Nemzeti Park igazgatója. Bulgáriai és romániai védett területeken történő beruházások sok magán befektetőt vonzanak, hiszen e területek nemzeti természeti kincsei, igazi jelképei az adott országnak, ezért könnyen reklámozhatók”- folytatja az igazgató.
Egy 2008-ban készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 73,6%-a állította, hogy a természeti értékek rongálása az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma Bulgáriában, míg 58,3% mondta azt, hogy az illegális beruházások jelentik a legnagyobb nehézséget.
Ezeket a véleményeket támasztja alá az, hogy 2007-ben több mint 145,000 aláírója volt annak a petíciónak, amivel a bulgáriai hatóságokat szólították fel hatékony lépések megtételére.
