A rovat kizárólagos támogatója

Május 3-án, hétfőn az ELTE Lágymányosi Campus Déli Tömbjében világhírű előadót hallgathattak az egyetemisták, és a nagy hírre összegyülekezett zoológusok, etológusok, természetvédők. David Mech, a Minnesotai Egyetem professzora nem okozott csalódást.

„50 éve foglalkozom terepi farkaskutatással, nem tudom, hogy 50 percben össze tudom-e foglalni” – kezdte a 73 éves professzor. És ahogy ezt eldörmögte, abban tényleg szikrányi nagyképűség sem volt. A professzor leginkább Brutusért, a sarki farkasért aggódott. Néhány nap óta a műholdas helymeghatározás szerint Brutus GPS-koordinátái nem változtak, ami jó esetben jelentheti azt, hogy a jeladót tartalmazó nyakörv leesett, de azt is, hogy az állat halott. Azóta sajnos bebizonyosodott a második változat. David Mech és kutatótársa Ellesmere-szigeten folyó munkájáról szóló blogjában már olvasható Brutus nekrológja: „Sajnos ezúttal Brutus egy pézsmatulok szarvával találkozott, és megfizette az árát. Miközben szomorúak vagyunk Brutus halála miatt, ünnepeljük meg, hogy a még mindig vannak vadonjaink, és a ragadozó-zsákmány dinamika, az enni vagy elpusztulni evolúciós játék tovább folytatódik.”

Az elmúlt évtizedekben a rádiotelemetriás (majd később műholdas) nyomonkövetés hihetetlenül sokat segítette Mech munkáját. Nemcsak a farkaskutatásban élt ezzel az eszközzel. Így vizsgálta a rénszarvasok, jávorszarvasok, gímszarvasok, de a hiúzok, leopárdok, oroszlánok, elefántok, mosómedvék és nyulak mozgását is. Most már megtehetné, hogy otthon, a számítógépe előtt várja az állatok tartózkodási helyéről a műholdon keresztül érkező e-maileket. De Mech sosem sajnálta az időt a terepi kutatásra. A már említett Ellesmere szigeten 1986 óta, eddig huszonnégy nyáron át dolgozott. Télen nem sok értelme lenne odautazni, a Grönlandhoz közeli szigeten fél évig teljes sötétség van. Ilyenkor tényleg csak elektronikus segítséggel lehet követni a farkasokat. De a Magyarországnál kétszer nagyobb szigeten 146 ember él, nyaranta ez a szám megnő, mert Mech is ott kutat a szigeten. „Ezen a területen a farkasok rendkívül szelídek, mert emberek sohasem üldözték őket. Ezért aztán éveken át ott ülhettem mellettük, és úgy figyelhettem az életüket, mintha házi kutyák lennének.”

A professzor az ELTE-n összegyűlt hallgatóságnak bemutatott egy videót, amivel nagy sikert aratott. Ha jól emlékszem ezt a felvételt is az a Jim Brandenburg, a National Geographic fotósa készítette, akivel a magyar könyvesboltokban is kapható „A sarki farkas – Tíz éven át a falkával” című könyvet készítették. Szóval a felvétel azért fantasztikus, mert egy helyben álló kamerával, vágások nélkül mutatja be egy farkasvadászat hétperces részletét. Először csak azt látjuk, hogy egy farkas komótos mozgással elkezd terelgetni egy hatalmas szarvas csapatot. Ott kocog körülöttük, és figyel. Aztán néhány perc után tempót vált, és célirányosan egy állatra koncentrál. Lassan észrevesszük, hogy a szarvas kicsit furcsán fut. A farkashoz csatlakozik egy társa, és a csapattól leválasztott állatot ketten kezdik támadni. Az elejtést most nem részletezem, a lényeg, hogy a zsákmányállat csontjainak vizsgálata során egyértelműen kiderült, hogy a jobb hátsó térdében súlyos izületi elváltozás volt. Ezt nevezik természetes szelekciónak. A farkasok nem kockáztatják, hogy egészséges állattal küzdjenek meg, ezért a beteg egyedek elejtésével, hozzájárulnak a zsákmányállatok genetikai állományának javulásához.

Gadó György Pál David Mech Szabó Ádám

Gadó György Pál, David Mech és Szabó Ádám

 

David Mech végigkísérte az amerikai farkasok betelepítésének és természetes terjeszkedésének folyamatát, és nemcsak szaktudósként, de ismeretterjesztőként is segítette a farkasokkal szembeni előítéletek csökkenését. Azt természetesnek tartjuk, hogy az elvakult vadászokat kritizálja, de érdekes, hogy az állatvédők és természetvédők közül sem mindenkiért lelkesedik. „Azok az emberek, akiket érdekelnek a farkasok, néha annyira ellenségesek velük vagy annyira elfogultan szeretik őket, hogy elősegítik a hamis propaganda terjedését. A Nemzetközi Farkas Központot (International Wolf Center) éppen azért alapítottuk meg, hogy ezt a propagandát megpróbáljuk a farkasokról szóló, tudományosan megalapozott információkkal legyőzni.”

David Mech integratív egyéniség. Olasz kollegájával közösen szerkesztett vaskos angol nyelvű kötete a „Farkasok. Viselkedés, ökológia és természetvédelem” szinte mindent összefoglal, amit a farkasokról tudni érdemes. Hiányosságok még ebben a könyvben is akadnak, például a magyar adatok nem elég frissek. De Mech professzor most is gyűjti a farkasokkal kapcsolatos ismereteket. Az előadás után én is ott lehettem Miklósi Ádám etológia professzor szobájában, mikor Szabó Ádám, a Magyarországi Nagyragadozókért Alapítvány munkatársa az Aggteleki-karszton folytatott farkaskutatásairól beszélt. David Mech imponáló érdeklődéssel hallgatta. A végén pedig elmondta, hogy egy ilyen kis populáció megerősödése hosszú folyamat, de ő egyáltalán nem tartja reménytelennek. „A legfontosabb dolog, hogy Magyarországon a törvények nagyon szigorú betartatásával akadályozzák meg az illegális lelövéseket, és ezzel segítsék a farkasok gyarapodását.”

El kell fogadnunk a tanácsot. A világ legtekintélyesebb farkaskutatója mondta.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás