A rovat kizárólagos támogatója

Biodiverzitás éve és a hazai lápok veszélyeztetettsége hívta össze azokat a neves szakembereket, akik konferencia keretében vitatták meg a lápok helyzetét, tennivalókat. A konferenciának a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa adott helyet.

A konferenciát Zlinszky János, a Jövő Nemzedékek Biztosi hivatalának osztályvezetője nyitotta meg. Elmondta, hogy az Alkotmánybíróság számos határozatában rámutatott, hogy a természethez való jog az Alkotmányban szereplő egészséges környezethez való jogból származtatható.

Vida Gábor akadémikus előadása kezdetén a farkas és a kis malac meséjét hozta fel példaként, amikor a farkas csak a mancsát akarja bedugni az ajtó résén. Mint mondta, így van ez a természetvédelemben is, itt is, ott is engedünk egy kicsit, míg a végén minden elpusztul. Hangoztatta, hogy az idei a biodiverzitás éve és a Science 2010 áprilisi cikke szerint a világban nem lassul a biodiverzitás csökkenés. Magyarországra különös felelősség hárul, hiszen országunk egy külön növényföldrajzi régió, az itt élő ritka növények és állatok megőrzése a mi felelősségünk. De mire is jó a biodiverzitás? Az ökoszisztéma az ember számára nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújt, melyek működését változatosságának köszönheti. A biológiai sokféleség fenntartása nem csak a fajok számát, hanem az egyes fajok génállományának sokféleségét tekintve is fontos, mely a fajok alkalmazkodását teszik lehetővé a változó környezethez.

Vida Gábor a biodiverzitásról

 

A földi élet nagy komplexitása, változatossága, rugalmassága és hatékonysága teszi lehetővé a szén-dioxid és oxigén egyensúly, valamint az ásványianyag egyensúly fennmaradását a Földön. Mindezek ellenére a fajok kihalása ma százszor gyorsabb, mint az új fajok keletkezése, és valószínűleg ez a legnagyobb ember által okozott kihalási hullám a bolygónk történetében. Az ok az emberi kapzsiság és mohóság. Két lehetősége van az emberiségnek, a „fejlődés” vagy a biodiverzitás megőrzése, a kettő együtt nem megy. Márpedig a Kuznets-görbe jól mutatja, hogy a GDP növekedésével a környezet terhelése nő. Ezért más szempont szerint kell fejlődni az emberiségnek, hiszen létünk a többi élőlény megmaradásától függ.

Borhidi Attila akadémikus a mocsarak és lápok meghatározásával kezdte előadását. A lápokban a növények vizes környezetben tőzeget halmoznak fel. A tőzeg és a rajta élő növénytakaró együttesen alkotja a lápot. Ezzel szemben a mocsarakban nincs állandó nyílt víztükör és nem folyik tőzegképződés, vagy az időszakosan elbomlik. A lápoknak két alaptípusa a síkláp és a dagadóláp. A dagadólápok mindig savanyú kémhatású talajt képeznek, melynek pH értéke négyesnél is alacsonyabb lehet, a vizet tőzegmoha tartja magában és a talajvízszint fölé emelkedik a láp. Magyarországon kontinentális dagadólápok fordulnak elő, ahol pangóvíz adja a láp számára a nedvességet. Hazánkban ezeket a lápokat szinte mindenütt a beerdősülés fenyegeti. A síklápok egykor nagyon elterjedtek voltak az országban, mára alig maradt hírmondójuk. Ezeknek is három altípusa van, a limnogén, ahol tóból vagy folyóból nyeri a vizet, a topogén itt az összegyűlő talajvíz táplálja, szoligén, mely áramló vizekből, forrásokból táplálkozik. Speciális láptípus az úszóláp, nád és sás gyökérzetéből képződik és a benne keletkező gázok, például kén-hidrogén tartják fent.

Borhidi professzor külön kitért a láp törvényi definíciójára, melyet szerinte számos esetben félreértelmeznek. A láp első törvényi kritériuma, hogy víz hatásának kitett, illetőleg időszakosan víz hatásának kitett. Az időszakosan a mi éghajlatunkon úgy értelmezhető, hogy a tenyészidőszak legalább 40 százalékában, április-május-június hónapban vízben áll. Szerinte a hatóság gyakran nem tudja, hogy mi a lápi életközösség és nem végeznek mennyiségi felvételezést. A törvény másik két kritériuma szerint a lápban tőzegképződés folyik vagy lápi vegetációval borított. Szerinte a „vagy” nem értelmezhető csak télen, amikor a növényzet nehezen felismerhető, hiszen a láp csak növénytakarójával együttesen láp. Kitért a tőzeg szakmai definíciójára is, mely elhalt növényi testek levegőtől elzárt részeit jelenti. Előadása végén hozzászólt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jogásza, aki kétségbe vonta a professzor szavait, szerinte például a forrás nem lehet láp, mert áramlik benne a víz.

A Greenfo munkatársai mégis találtak ilyen forráslápot a Mátrában, áramló vízzel, ez a Kőris-mocsár

forrásláp a Mátrában

 

Ezen kívül az egész értelmezéssel, miszerint a három fogalom egységet alkot, nem értett egyet. Szerinte a törvényben lévő „vagy” szócskát ténylegesen vagylagosan kell érteni. Borhidi Attila erre reagálva elmondta, hogy egy tudományosan megfogalmazott törvény nem mehet szembe a tudományos tényekkel.

Teszár László a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatal (JNO) jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese tartotta a következő előadást. Elmondta, hogy jelenleg 51 természetvédelmi ügy van a JNO előtt, amely azt jelzi, hogy az emberek számára fontos a természet. Ismertette az ex-lege védettség különleges helyzetét a magyar jogi szabályozásban, melyet nem miniszteri vagy önkormányzati rendelettel jelölnek ki, hanem a törvény keletkezteti a védettséget. Szerinte ez a lápok esetén sok eltérő véleményt szül, melyeket fel kell oldani és ennek nem lehet a helyszíne valamely megyei bíróság.
Magyarországon 1251 ex-lege védett láp van, ebből 141 helyezkedik el védett területeken. Rámutatott az 53/2002-es alkotmánybírósági határozat ellentmondásaira, mely kötelezővé tette, hogy államigazgatási eljárásban kell a lápok kiterjedését megállapítani. Az ilyen megállapító határozatok rendkívül hosszadalmasak (a Dunakeszi Tőzegláp eljárása is 2007. szeptember óta tart és még soká születhet jogerős határozat – szerk). A földhivatali bejegyzés költségeit nem tudják finanszírozni a felügyelőségek, ez a Natura 2000 esetén óriási problémákat hozhat még. A JNO-hoz érkező, láppal kapcsolatos panaszoknál legnagyobb számban az engedély nélküli vízelvezetés, utána a beszántás és a ráépítés szerepel. Ennek három oka van: a 362/2008-as kormányrendelet jelentősen szűkítette a szakhatóságok hatáskörét, az ingatlannyilvántartás hiányosságai és a tudatlanság, szándékos rombolás. Teszár nagyon hasznosnak tartaná a lápjegyzék ismételt létrehozását, akár tájékoztató jelleggel. A megállapító határozat helyett minden esetre más megoldást tartana megfelelőnek.

Hazánkban a lápok 97 százalékát már tönkretettük. Ezért erőltettük a természetvédelmi törvény megalkotásakor az ex-lege védettséget – magyarázta hozzászólásában Tardy János, volt államtitkár. A törvény úgy született, hogy először különféle, a szakmát legmagasabb szinten képviselő szakemberekből, tudósokból két egymástól független 20 fős csapattal készítettük el a természet védelméről szóló törvény alapját képező szakmai koncepciót. A második fázisban a törvény szabályozási koncepcióját alkották meg, fontos volt, hogy „Mari néni” értse, mit jelent például a láp. A harmadik fázis volt a törvény kodifikációja. Véleménye szerint azóta nem alkottak ekkora alapossággal törvényt az országban.

Sajnálatosnak nevezte, hogy bár 2002-ben az FVM és a KÖM megállapodott, hogy a földhivatalok az ex-lege védettséget térítésmentesen bejegyzik a tulajdoni lapokra, erre azóta sem került sor. Sok fölösleges feszültséget okoz a területmegosztások hiánya is. Olykor egy kb. 100 hektárnyi területen ott „rejtőzik” egy 2-3 hektár kiterjedésű láp, amely még védőterületével együtt sem haladja meg a korlátozások alá vont, a láp miatt „ex lege” védett parcella egytizedét. 7-8 mrd forint költségre hivatkoznak, holott ma már aligha szükséges minden esetben a hagyományos és különösen költséges helyszíni geodéziai felmérés. Tény, a mai helyzet rossz az érintett földtulajdonosnak és óriási erkölcsi károkat okoz a természetvédelemnek.

Különös helyzet, amikor egy törvényi kötelezés végrehajtására azért nem kerül sor hosszú éveken át, mert egyik államigazgatási szerv a másiktól várja, hogy ugyanazon, központi költségvetésből, illetve nem létező forrásaiból finanszírozza a törvény által előírt állami feladat teljesítését… Ennek az áldatlan állapotnak talán most vége lehet, amennyiben a két érintett szakterület egy tárcán belül kereshet közös megoldást.

A témához háttér Fülep Teó összefoglalója: Eltűnő sokféleség, és a Dunakeszi tőzegtavak ügye (word 154 KB)

Lányi András az Élőlánc Magyaroszág elnökségi tagja előadásában hangsúlyozta, hogy a biodiverzitás csökkenéséről sokat tudunk, a zajló katasztrófa mégsem indít minket cselekvésre. A statisztikai hibahatáron mozog azoknak az embereknek a száma, akik hajlandóak tenni a környezetért. A környezet mindig helyben van, lokálisan mégsem cselekszünk semmit, mert a helyi problémák kicsinek tűnnek a globális környezeti problémákhoz képest. Pedig szerinte ez lenne az alapja az emberi faj megmentésének. Hangsúlyozta, hogy a globális döntések nagyon messze állnak a helyi problámáktól, így azokra soha nem adnak megfelelő választ. Ilyet kizárólag a helyi döntéshozatal tehet. Ezért a civil társadalom erősödése és a döntések alulról szerveződése a kulcs az élővilág sorsában is.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás