A klíma- és energiapolitikai ügyekben az elkövetkezendő időszakban kiemelt hangsúlyt kapnak az EU elnökséggel kapcsolatos teendők. Felülvizsgálatra kerül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, és – 2011 végétől – a Klímatörvény is újra napirendre kerülhet.
A gazdaság, az energiapolitika, az éghajlatvédelem és a fenntarthatóság összefüggéseiről tartott tegnap konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetsége a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében. Az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdaság fenntartható fejlődéséhez egy új alapokon nyugvó gazdasági szerkezet megteremtésére van szükség. Jelenleg a világ fosszilis energiaforrásainak felét már elhasználtuk, másik fele pedig nehezen és drágán nyerhető ki. Az előadók szerint a gazdasági és társadalmi életünket úgy kell átszerveznünk, hogy az összhangban legyen a világot eltartó természeti rendszerekkel.
A konferencián a kormányzat részéről elhangzott, hogy a klíma- és energiapolitikai ügyekben az elkövetkezendő időszakban kiemelt hangsúlyt kapnak az EU elnökséggel kapcsolatos teendők; felülvizsgálatra kerül a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, amellyel párhuzamosan – 2011 végétől – a Klímatörvény is újra napirendre kerülhet.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint egy jól kidolgozott éghajlatvédelmi törvény lendületet adhat a gazdaságnak, átalakítva annak korábbi szerkezetét, új lehetőségeket biztosítva a társadalom széles rétegeinek, a gazdaság szereplőinek – és nem utolsó sorban környezetünknek.
A rendezvény előadói társadalmi oldalról is vizsgálták a klímatörvény adta lehetőségeket. „A Klímatörvény olyan eszközrendszert teremt, amely változásokat indíthat el a társadalmi igazságosság megteremtése felé, azzal, hogy a kevés energiafelhasználással élő embereket igazságosan jutalmazza, így egy eszköz lehet a mélyszegénységben élők kilábalására.” – mondta előadásában Gosztonyi Géza, a Budapesti Szociális Forrásközpont igazgatója.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem csak az egyik ok, amiért a törvényre szükség van. Magyarországnak sürgősen lépnie kell, hiszen a fosszilis energiahordozók tekintetében az ország erősen kiszolgáltatott. Kőolaj tekintetében 86%, földgáz esetében 82%, szén esetében 40%-ban függünk az importtól. Az energiaköltségek ráadásul szélsőségesen különböző mértékben terhelik a társadalom különböző rétegeit. A gazdagoknak jelenleg túl olcsó az energia, a szegényebbeknek pedig túl drága. Mindez azt eredményezi, hogy egyes csoportok nem motiváltak a fosszilis energia felhasználásának mérséklésében, míg mások képtelenek szabadulni az energia csapdából, hiszen a rezsiköltségekre fordítják pénzüket, így nincs anyagi eszköz a kezükben olyan beruházásokra, melyek eredményeként csökkenthetik kiadásaikat és a környezet terhelését.
„Amikor a háztartások küszködnek az energiaszámlák kifizetésével, és sokan pénz hiányában nem mernek belevágni energiatakarékossági beruházásokba, alapvetően fontos, hogy változtassunk a kereteken. Az általunk javasolt klímatörvény eszközei szerkezetváltást indíthatnak el egy anyag- és energiatakarékos gazdaság felé. Így a zöld beruházások mindenki számára hozzáférhetővé válhatnak és egyben csökken az ország energiaimport-függősége is. A gazdaság élénkítésén túl a klímatörvény társadalmi hatásai is jelentősek. A mai konferencia megerősítette, hogy jó úton haladunk, a döntéshozók és a társadalom további támogatásával folytatódhat a törvény előkészítése. – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
