Természeti veszélynek, többek között a jégtakarók olvadásának, környezeti katasztrófáknak és szélsőséges időjárási viszonyoknak tudja be a klímaváltozást a lakosság többsége. Az éghajlatváltozás hatásainak ismertségét kutatta az MTVSZ.
Az éghajlatváltozás közvetett, ám mindennapi életünket meghatározó társadalmi és gazdasági hatásaival szinte nem is számolnak az emberek. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. új kutatásából az is kiderül, hogy a lakosság hajlandó áldozni energiatakarékossági beruházásokra, ha a megfelelő kereteket a döntéshozók biztosítják.
Az MTVSZ által kidolgozott ’Klímatörvény a fenntartható társadalomért’ javaslat, valamint az éghajlatváltozás hatásainak ismertségét is vizsgáló reprezentatív kutatást a felnőtt, többségében középkorú budapesti és Pest megyei lakosság körében végezték. A felmérés világosan rámutat arra, hogy a polgárok nagy része tart attól (42% nagyon tart, további 40% eléggé tart tőle), hogy a klímaváltozásnak már a közeljövőben lesz valamilyen negatív hatása. A megkérdezettek 47%-a gondolja úgy, hogy ezzel összefüggésben az energiahordozók ára jelentősen növekedni fog.
Az éghajlatváltozás lehetséges veszélyei kapcsán a legtöbben a természeti katasztrófák gyakoribbá válását, a szélsőséges időjárási viszonyokat és a jég-és hótakaró olvadását jelölték meg. Jóval kevesebben gondolják úgy, hogy a klímaváltozás olyan társadalmi, gazdasági veszélyeket is magában hordoz, mint a szegények és a gazdagok közti különbségek növekedése, háborús konfliktusok vagy akár egy új népvándorlási hullám elindulása. Éhínségtől, vízhiánytól, új betegségek megjelenésétől, illetve a gazdaság teljesítőképességének csökkenésétől is alacsony számban tartanak az emberek.
A kutatás arra is kitér, hogy a lakosság milyen környezettudatos lépéseket tesz saját életmódjának javítása érdekében. A megkérdezettek 39%-a anyagi megfontolásból választ energiatakarékos háztartási gépeket és 35 %-uk áramtalanítja háztartási készülékeit. Budapesten és Pest megyében a válaszadók 65%-a cserélte le hagyományos izzóját egy energiatakarékos változatra, mely hűen tükrözi, hogy a kevesebb anyagi ráfordítást igénylő változtatások a népszerűek. „A vizsgálat jól mutatja, hogy a nagyobb anyagi ráfordítást igénylő (ugyanakkor hosszú-távon nagyobb megtakarítással kecsegtető) változtatások „tömegesebb” megvalósulása esetén elvárásként fogalmazódik meg, hogy a finanszírozásban az érintettek támogatást is igényelhessenek” – mondta Gergely Ferenc, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatója.
A megkérdezettek arról is nyilatkozhattak, hogy mit várnak egy környezetvédő szervezettől. Legfontosabbnak a politikusokra gyakorolt hatást jelölték meg, vélhetően annak reményében is, hogy így akár magasabb energiatámogatást lehet elérni. Megfelelő állami támogatás esetén a lakosság 42%-a alapvetően, további 17%-uk feltételekkel hajlandó lenne energiatakarékos beruházásokra jelentős összeget fordítani, ebből 37%-uk akár havi 16 ezer Ft-nál többet is áldozna ezért, hogy a beruházással csökkenjen energiafogyasztása és ezzel kiadása.
„A lakosság jogosan jelölte meg, hogy fontos a politikusokra gyakorolt hatás és az energiatakarékos beruházások megfelelő ösztönzése. Éppen ezért dolgoztuk ki az MTVSZ-ben a ’Klímatörvény a fenntartható társadalomért’ javaslatunkat, mely javítaná a hazai életminőséget, mindenki számára hozzáférhetővé tenné az energiatakarékos beruházásokat és az éghajlatvédelmet is erősítené” – hangsúlyozta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlati programvezetője.
