A hagyományos hortobágyi idegenforgalmi vonzerő – puszta, csikós, gulyás – mellett egyre nagyobb teret kapnak az ökoturisztikai értékek is a Hortobágyon. Az új fejlesztések eredményeit a nemzeti park május 30-án mutatta be az Európai Unió agrárminisztereinek.
Vigyék el Hortobágy hírét szerte a világban! – kérte az uniós miniszterek informális találkozójának résztvevőit Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, amikor a megújult Hortobágyi Nagycsárda ünnepélyes átadásakor Európa legnagyobb füves pusztájának és az itt lakóknak az érdemeit sorolta. Mint mondta, ez a vidék és az itteni emberek tevékenysége egyszerre jelkép és érték – a magyarság szabadságszeretetének jelképe, s mindazon értékek megtestesítője, amelyeket még a honfoglalók hoztak magukkal, s nemzedékek őriztek meg a jelenkor számára.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága három új ökoturisztikai fejlesztési projektjének egyike a „Történelem országútján” tematikus csárdaútvonal, ennek keretében az egykori sóút mentén máig fennmaradt csárdák újultak meg: a Hortobágyi Nagycsárda, Kadarcsi és Meggyes. Az épületek rendbetételén túl fontos cél volt, hogy a Hortobágyi és a Kadarcsi csárdában olyan interaktív kiállításokat hozzanak létre, amelyek megfelelnek a XXI. század elvárásainak, ugyanakkor hitelesen mutatják be a Magyar Alföld történelmi múltját, vendéglátási hagyományait és gasztronómiáját.
uniós csárdalátogatók élen Fazekas Sándorral
A „Daruvonulás Hortobágyon” elnevezésű projekt feladata az volt, hogy továbbfejlessze a Hortobágy-halastavi kisvasútat és új ökoturisztikai attrakciót hozzon létre. A 2007 tavaszától működő kisvasút 1 kilométeres szakasszal bővült, így lehetőséget ad az Öregtavak vidékének alaposabb megismertetésére. Eddig közel 300 madárfajt figyeltek meg itt, ez a terület a nemzeti park leggazdagabb madár élőhelye. Egyaránt vonzza a diákok, illetve a madárgyűrűzés iránt érdeklődő természetjárók csoportjait, másrészt igen jelentős kutatási potenciállal rendelkezik a Kondás tavi madármegfigyelő rendszernek és az Öregtavi Vonuláskutató Állomásnak köszönhetően.
A kisvasút megújult pályaszakaszának átadásakor Mező Ferenc, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) igazgató helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a régió idegenforgalma két lábon áll, a gyógyfürdők és az ökoturizmus a két jelentős vonzerő. Véleménye szerint Hortobágy példát ad az egész régió számára, mindig élenjárt az innovációk terén, s ezt igazolják a most felavatott új fejlesztések is.
kenyai mintára – zebra helyett Przewalski ló
A nap zárásaként „Puszta Szafari” állatvilágával ismerkedhettek meg az uniós agrárminiszterek. Az új Hortobágyi Vadasparkban az ember megjelenése előtt ezen a tájon élő, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorított, illetve a nemzeti parkban ma is vadon élő állatfajokat mutatják be. A Malomházi terület egyedülálló adottságai tették lehetővé a szafarival kombinált turisztikai vadaspark kialakítását, amely Magyarországon unikális vonzerőt jelent. A vadon élő Przewalski ló mellett biztonságos körülmények között farkasokat, sakálokat, sasokat is láthat az érdeklődő. Fontos eleme a vadasparknak az egykor az itteni madárfauna részét képező keselyűk bemutatása, 12 olyan példányé, amelyek a MOL Nyrt. szponzorálásával Spanyolországból érkeztek a Hortobágyra.
A közel 1,5 milliárd forintos összköltségű projektek az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának támogatásával jöttek létre az Észak-alföldi Operatív Program keretében, a hazai társfinanszírozás részaránya 11 százalék volt. Az új turisztikai látványosságokkal a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának fő célja az, hogy bővítse és színesítse a programkínálatot, még több hazai és külföldi turistát vonzzon a térségbe, meghosszabbítsa a turisztikai szezont. Az uniós agrárdelegációknak a három fejlesztés bemutatását kísérő reakciói alapján úgy tűnik, a nemzeti park céljai megvalósulnak.
