A Duna Stratégia égisze alatt az érintettek az elmúlt évben 11 prioritásterületet azonosítottak. Ezek keretében már eddig is számos közös terv látott napvilágot, amik ha egymástól elkülönülve valósulnak meg, akkor nem csak, hogy nem lesznek hatékonyak, de egymással ellentétes terveket visznek véghez.
Az Európai Unió állam- és kormányfői a június 24-ei brüsszeli csúcstalálkozón adják végső áldásukat a Duna Régió Stratégiára. A világ legnemzetközibb folyójának vízgyűjtőjén lévő országok számára ez a közös előrelépés a gazdasági fejlődés lehetőségét adja meg. A 14 érintett ország azonban kettős feladattal áll szemben: a régió gazdaságának fejlődése csakis a környezetvédelmi célok megvalósításával párhuzamosan lehetséges.
A Duna Stratégia égisze alatt az érintettek az elmúlt évben 11 prioritásterületet azonosítottak. Ezek keretében már eddig is számos közös terv látott napvilágot, amik ha egymástól elkülönülve valósulnak meg, akkor nem csak, hogy nem lesznek hatékonyak, de egymással ellentétes terveket visznek véghez. Ez mutatja, hogy a kettős feladatnak való megfelelés nem könnyű. Jó példa erre a hajózhatóság fejlesztése, melyre az EU az érintet államokban jelentős összegeket költ, ugyanakkor a jelenlegi tervek sok helyen lehetetlenné teszik a Duna jelképének számító tokfélék megmentésére irányuló kezdeményezéseket.
Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a régiós stratégia programjainak megvalósítására nem fog rendelkezésre állni önálló pénzügyi keret, de a térségben a felhasználható általános EU források nagysága eléri a 100 milliárd Eurót. „Az uniós stratégia lehetőséget ad arra, hogy ezt az összeget megfelelően felhasználva korszerű és virágzó zöld gazdaság jöjjön létre pár éven belül anélkül, hogy tönkretennénk a természeti adottságokat és teljesen kihasználnánk az ökológiai rendszereket.” – fogalmazott Figeczky Gábor a WWF Magyarország megbízott igazgatója. „Erre mutat példát a hajózás terén egy modern, a Duna adottságaihoz alkalmazkodó hajóflotta kifejlesztése.” – folytatta az igazgató.
Az érintett államok most dönthetnek arról, hogy végre elfelejtik-e azt a műszaki szemléletet, ami csak szélességi és mélységi paraméterekben tud gondolkodni, ha hajózásról van szó és lehetőséget adnak a zöld szervezetek által évek óta hangoztatott alternatívák megvizsgálására: a hajóútkitűző, navigációs, vízállás-előrejelző rendszerek fejlesztésében rejlő lehetőségekre, a flottamodernizációra és az EU Víz Keretirányelve szerinti kötelezettségek betartása mellett minimális műszaki beavatkozásokkal járó fejlesztésekre.
A WWF reményt lát abban, hogy a Külügyminiszterek Tanácsának 2011 áprilisi ülése arról határozott, hogy a régiós stratégia jelenlegi célkitűzéseit alaposabban át kell gondolni. „A célok felülvizsgálatának egyik sarkalatos pontja lesz a hajózás fejlesztése, de a WWF akkor lett volna elégedett, ha a hajózás célkitűzéseit megfogalmazó módosítás már hazánk EU elnökségi periódusában megtörténik.” – fejezte be az igazgató.
