Vezető klímaszakértők előrejelzései szerint a jövőben még több áradás, hőhullám, valamint szárazság fogja sújtani a bolygónkat, és egyre magasabbak lesznek a természeti katasztrófákkal való megbirkózás költségei is.
Az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének nyers jelentése szerint a globális felmelegedés nyomán jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok idővel olyan súlyossá válhatnak, hogy teljesen lehetetlenné tehetik az életet bizonyos területeken. "Az időjárási szélsőségek megfigyelésével rengeteget megtudhatunk a globális felmelegedés hatásairól" – közölte Jerry Meehl, az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ vezető kutatója.
A világ vezető klímaszakembereiből álló testület jelentésének végleges verziója pár héten belül jelenik meg a kérdéskörről Ugandában tartott találkozót követően. Az AP amerikai hírügynökség által megszerzett nyers változat szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok már most súlyosbodtak az ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátás következtében. A jelentés szerint a század végére akár egy évtizeden belül kétszer is előfordulhatnak olyan intenzív, egynapos pusztító zivatarok, amelyek jelenleg csak húszévenként következnek be. A felmelegedés hatására a hosszú száraz időszakok is egyre gyakoribbakká válhatnak – hangsúlyozta Meehl és a NASA vezető klímakutatójaként dolgozó Gavin Schmidt, a jelentés egy részének áttekintését követően.
A tanulmányok még nem mutattak ki egyértelmű összefüggést a globális felmelegedés és a hosszan tartó szárazság között, de ennek lehetőségét alátámasztják a számítógépes modellek eredményei is, amelyek szerint a jelenlegi éghajlati folyamatok súlyosbítani fogják a mostani aszályokat. Meehl szerint tudományosan bizonyítani egy természeti katasztrófa és a globális felmelegedés kapcsolatát rendkívül nehéz és időigényes feladat, amely több mint egy évbe is telhet, és rengeteg számítógépes munkát igényel. A szakértők szerint növekedni fog az intenzív monszunok száma. A melegebb levegő nagyobb mennyiségű vízpárát képes megtartani és több energiát ad az időjárási rendszereknek, befolyásolva ezzel a viharok dinamikáját, kialakulási helyét és hatását.
A jelentés szerint néhány szélsőséges időjárással küzdő régió esetében a társadalmi-gazdasági tényezők, nem pedig az üvegházhatású gázkibocsátás lesznek a jövőbeli veszteségek legfőbb okai. A szakértők "gyakorlatilag biztosra" ígérik, hogy a jövőben sokkal több lesz a szélsőségesen forró és kevesebb a hideg időszakok száma. A század közepére 5 Celsius fokkal, míg a végére 9 Celsius fokkal lehetnek melegebbek a hőhullámok. A szakemberek szerint még a felmelegedésnél is nagyobb problémát jelent majd az a rengeteg ember – különösen a szegények – akik a fenyegetett régiókban élnek. A 18 oldalas összefoglaló szerint a katasztrófák kockázatát és költségeit csökkenthetik bizonyos enyhítő intézkedések: a megfelelő felkészültség, a fenntartható föld-, és vízgazdálkodás, a jobb közegészségügyi ellenőrzés és az építkezési fejlesztések.
