A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Magyarországon az ökológiai művelésbe vont területek nagysága az uniós csatlakozását követően nem nőtt, sőt egyes években enyhén visszaesett, általában 120-146 ezer hektár között ingadozott. Így a több mint tíz éve kitűzött 300 ezer hektáros nemzeti programcélt nem sikerült még megközelíteni sem.

Európában az ökológiai művelésbe vont területek nagysága a 2004-től 2009-ig terjedő időszakban 6,4 millió hektárról 9,1 millió hektárra emelkedett, ami 42 százalékos bővülés. Ennek a tendenciának köszönhetően az ezredfordulót követően európai szinten évente átlagosan 10 százalékos piacbővülés következett be. (Ökológiai gazdálkodáson a szakemberek a növények természetes, mesterségesen előállított vegyszerek nélküli termesztését értik.) Ezzel szemben Magyarországon ugyanebben az időszakban stagnálás, illetve fokozatos visszaesés volt tapasztalható. Az ökológiai művelésbe vont területek nagysága az országban általában 120-146 ezer hektár között ingadozott. Így a több mint tíz éve kitűzött 300 ezer hektáros nemzeti programcélt nem sikerült még megközelíteni sem – mondta Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. A mezőgazdasági szempontból kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Csehországban mára mintegy 400 ezer hektár minősített területen folyik biogazdálkodás.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben úgy vélték, hogy érdemes lenne konstruktív szakmai párbeszédre összehívni a hazai bioágazat minden képviselőjét. Ennek érdekében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében idén február 2-án Gödöllőn, a Szent István Egyetemen megrendezik "Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok" című szakmai konferenciát. Az esemény fővédnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter lesz. A szakmai párbeszéd célja, hogy az ágazat fejlődése szempontjából kulcsfontossággal bíró, vagy éppen az ökológiai gazdálkodás magyarországi térnyerését hátráltató kérdéseket megvitassák és a pozitív változáshoz szükséges teendőket, konkrét cselekvési irányokat kijelöljék.

A tanácskozás plenáris és szekció ülésein foglalkoznak egyebek mellett a biogazdálkodással kapcsolatos oktatási, kutatási és szaktanácsadási kérdésekkel. Szó esik majd az ökológiai szaporítóanyagok előállításának, felhasználásának és szabályozásának kérdéseiről. Emellett az ágazat fejlődése, valamint a belső kereslet emelkedése szempontjából fontos téma, az ökológiai termékek értékesítése és marketingje is napirendre kerül.

A téma aktualitását és a konferencia időszerűségét jelzi, hogy a közelmúltban a miniszterelnök, valamint a szaktárca vezetői által bemutatott Darányi Ignác Tervben, a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramjában a sokszínű és életképes agrártermelés, és ezen belül kiemelten az ökológiai mezőgazdaság fejlesztése a stratégiai célok között szerepel.
Drexler Dóra szerint a konferencia alapot adhat a résztvevők számára, hogy képet alkothassanak a magyar biogazdálkodás jelenlegi helyzetéről és közösen megfogalmazzák a hazai ökológiai gazdálkodás térnyeréséhez szükséges legfontosabb kutatás-fejlesztési irányokat.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás