Hivatali visszaélésről beszélt – alaptalanul vádaskodott Winkler Márton, a dunakeszi téli pálya tulajdonosa a Magyar Televízió 1-es adásának Ma Reggel című műsorában. Nincsen kivetnivaló abban, ha egy állami hivatal dolgozója a civil életben is kiáll véleménye mellett az általa védendőnek tartott értékeket fenyegető veszély láttán.
Amint arról több hírforrás is beszámolt, Winkler Márton 2005-ben elővásárlási jogra való hivatkozással élve elperelte a Nemzeti Lóverseny Kft. által áruba bocsátott 57 hektáros külterületi gyakorlópályát, amelyhez ilyen módon alig 1300 forintos négyzetméterenkénti áron jutott hozzá. Három évvel később nagyívű fejlesztési koncepcióval kereste meg a dunakeszi önkormányzatot, amelyhez szükséges lett volna a terület átminősítése. Csakhogy ekkor homok került az eddig olajozottan működő gépezet fogaskerekei közé. A többek között Sarkadi Márton, helyi környezet- és műemlékvédő által mozgósított civilek demonstrációjának hatására a képviselőtestület (akkor!) nem minősítette át a területet, így a tervezett beépítés meghiúsult. Ez nem kis bosszúságot jelenthetett a tulajdonosnak, hiszen már csupán az átminősítés révén is több milliárd forinttal nőtt volna meg a hatalmas, kitűnő közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület értéke. Igaz, valószínűleg nem a saját pénzét vitte vásárra, amint arra a tulajdoni lapra bejegyzett, vételárral azonos összegű jelzálogjog utal.
A beépítésnek azonban más akadálya is van. Két évvel korábban, 2006-ban országos műemléki védelem alá került a téli pálya, mint az egykori alagi versenyló tréningtelep fontos része. Ebben szintén volt szerepe Sarkadi Mártonnak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dolgozójának, aki a műemléki védettséghez szükséges tudományos kutatásokat végezte. Ez az egybeesés ragadtatta Winkler Mártont arra, hogy egyenesen hivatali visszaélésről beszéljen az MTV Ma Reggel című műsorában 2010. május 21-én.
Véleménye szerint ugyanis Sarkadi Mártonnak civil szervezet vezetőjeként nem lett volna joga műemlékké nyilváníttatni a területet. Eltekintve attól a körülménytől, hogy a műemléki védettség miniszteri rendelettel jön létre, tehát egy tudományos kutató véleménye önmagában nem elegendő ehhez, örömmel nyugtázható az is, hogy a jelek szerint nincsen kivetnivaló abban, ha egy állami hivatal dolgozója a civil életben is kiáll véleménye mellett az általa védendőnek tartott értékeket fenyegető veszély láttán. A tegnap kihirdetett elsőfokú bírósági ítélet eltiltja a hasonló cselekményektől Winkler Mártont, és bocsánatkérés közzétételére, valamint kártérítésre kötelezi. Az ítélet nem jogerős.
A szóban forgó téli pálya egyébként nem csupán műemlékvédelmi szempontból fontos. Egyedülállóan gazdag élővilága miatt 1993-ban a dunakeszi képviselőtestület helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította. Sajátos dolog, hogy egy kisebb, 3 hektáros részét – amelynek egyharmada egy volt önkormányzati képviselő, Kovács László tulajdona – 2002-ben ugyanez a testület gazdasági-ipari övezetté nyilvánította. (Az ülésen Kovács László nem jelezte, hogy anyagilag érdekelt a terület ügyében…) A természeti védelemmel nyilvánvalóan ellentétben álló döntés a tulajdonosok számára több száz millió forintos értéknövekedést eredményezett.
Sarkadi Márton felvétele a téli pályán 2005-ben készült.
