Hírek
Archívum - Keresés
Jönnek a toportyánok Veszprém megyébe
greenfo/MTI
2012. február 15. 1:06
A szomszédos országokból átvándorolt aranysakál veszélyezteti Veszprém megye apróvad- és őzállományát. A nádi farkasnak, toportyánnak, toportyánféregnek vagy csikasznak is nevezett aranysakál Sümeg térségében bukkant fel először, de az első példány pár hónap múltán eltűnt.
A nádi farkas folyamatos jelenléte Tótvázsony környékén kezdődött 2007-től: akkor egy párt regisztráltak, majd rövidesen egy egész populáció alakult ki és vette birtokba a környéket. 2008-tól a megye többi területén is folyamatosan jelent meg az aranysakál, becsült létszámuk a múlt évben 15 vadászatra jogosult társaság jelzése alapján 50 volt. A hazánkban korábban kipusztult, eltűnt ragadozó vad a dél-szláv háború hatására fokozatosan ismét megjelent az országban.
Magyarországon az élőhelyi adottságok megfelelőek az aranysakálnak, mivel tápláléka a fácán, fogoly, nyúl, rágcsálók, élőhelye a nádasok, a bokros, elhanyagolt, műveletlen mezőgazdasági területek, mint például a felhagyott szőlők, legelők, szántók.
A nagyüzemi gazdálkodás megszűnésével az 1990-es éveket követően sok terület parlagon maradt, amik megfelelő élőhelyévé váltak a toportyánnak azért is, mert természetes ellensége nincsen, és a tapasztalatok szerint ahol az aranysakál megjelenik, ott a rókaállomány csökken. A ragadozó faj veszélyezteti az apróvad- és őzállományt, elfogja a gidákat és a sutákat, mivel falkában való vadászatot is folytat. Az eddigi adatok alapján kimutatható károkat még nem okozott az aranysakál, de ha hasonló ütemben szaporodik, várhatóan 5-7 éven belül érzékelhető lesz a károkozása. Az aranysakál ellen egyéni vadászattal, vagy kotorékozással lehet védekezni.
Nyomtatható verzió
Kulcsszavak aranysakál toportyán Veszprém-megye
Hozzászólások
#1
Tékozló Fiú
2012. február 15. 8:08
Üdv!
Nem tartom helyesnek, hogy egy környezet- és természetvédelemmel foglalkozó vezető hírportál egy az egyben átvegyen egy mti által megállapított hírt, főként, ha az a biológiai sokféleséget állítja szembe a gazdasági jelentőséggel. Ilyen alapon tessék támogatni az összes "görbecsőrű" vadászhatóvá tételét és a (vad)gazdálkodásilag fontosnak vélt fajok állományhasznosítását, a jelenlegi védettségek feloldását.
#2
Wagner Úr
2012. február 15. 10:40
Tékozló Fiúnak igaza van. Nincsenek hasznos és káros vadon élő állatok, csak haszontalan vadászok. Semmi baj nincs az aranysakál visszatérésével, sőt. Mivel teljesebbé teszi a táplálékláncot, inkább védeni kellene, mint villámló bottal pusztítani. A szegény őzgidák miatt aggódóknak pedig figyelmébe ajánlok némi szakirodalmat, mely szerint a toportyán nagyrészt kisemlősökkel táplálkozik: http://www.vmi.szie.hu/news/Az_aranysakal_taplalkozasi_szokasai.pdf
#3
eReM
2012. február 15. 11:07
Egyet értek a két előttem szólóval. A cikk egy szűklátókörű vadászati szemszögből megfogalmazott írás. Azt el tudom képzelni, hogy egy beteg, már jelentősen legyengült őzet néha-néha elejtsen egy falka, de azt már nem, hogy a rendszeres, mindennapi táplálékukat képezné. Szükség van Magyarország faunájában a nagyragadozókra is!
#4
Németh András
2012. február 15. 15:35
Hát nem nagyon mostanában olyan mti hír amit egy az egyben tiszta szívvel és nyugodtan át lehetne venni :)
Tényleg nem ártana ilyenkor valamilyen szerkesztői megjegyzés, egy kis guglizással biztos található olyan cik ami ide belinkelhető a teljesebb tájékoztatás végett.
#5
gigabursch
2012. február 16. 8:19
Legalább csökken az iszonyatos vadkár...
Csak jöjjenek, és jöjjön a farkas is. Végre.
Aki meg ki meri lőni, az megérdemel egy nyilvános karóbahúzást.
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezzen be.
hirdetés
hirdetés
hirdetés
