Léket vágtak a Balatonon az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete kutatói, hogy a vízminőséget és a tó jégpáncél alatti működését tanulmányozzák. A téli Balaton életének megismerésére irányuló kutatások során eddig ismeretlen algafajokat is felfedeztek a magyar tudósok.
„A közel hét éve kezdődött kutatásaink azt bizonyítják, hogy a Balaton jege alatt mikroszkopikus lények élnek, és a tévhittel szemben, télen sem alszanak. A parányi organizmusok tél elején jelennek meg a tóban, és márciusra eltűnnek a vízből” – mondja Dr. Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa. A vizsgálatok gyakorlati jelentősége az, hogy a téli tavakban zajló folyamatok megismerésével megelőzhetővé váljon a halastavakban télen gyakran előforduló halpusztulás.
A téli Balaton nyüzsgő élővilágának megismeréséhez a magyar fejlesztésű digitális holografikus mikroszkópot (DHM) használták, amely automatikusan megkeresi a vízben található mikroszkopikus élőlényeket, majd az alakfelismerő programja meghatározza és megszámolja az egyedeket. „A hagyományos mikroszkópokkal szemben a DHM közel ezerszeres térfogatban készít színes felvételeket digitális kamerával. Nem fénnyel világítjuk meg a digitális kamerával felvett hologramot, hanem szoftverrel szimulálva. A rekonstruált tárgyakat, ami a Balaton esetében vízben élő mikroszervezeteket jelent, síkmetszetenként nagy sebességgel megjelenítjük egy képernyőn, így válik még pontosabbá és eredményesebbé a vizsgálódás. Ezeket a képeket azonban az általunk kidolgozott szoftver rendszer teljesen automatikusan dolgozza fel, felismeri a különböző alga típusokat, megállapítja azok koncentrációját” – mondja Dr. Tőkés Szabolcs, az MTA SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) tudományos főmunkatársa.
A különleges tihanyi expedíció során a téli algák szervesanyag-termelését is tanulmányozták a kutatók, és arra az eddig nem ismert eredményre jutottak, hogy a parányi, egy-két ezred milliméteres nagyságú algák jelentősége rendkívüli, mert télen ezek termelik a tó szerves anyagainak több mint felét. A tavak téli kutatása rendkívüli kihívás Európában, mert a többnyire enyhébb telek miatt ritka az egybefüggő jégpáncél, amelyen keresztül biztonságosan megközelíthetők a mérési pontok.
A DHM fejlesztési projekt az MTA SZTAKI, a MTA ÖK BLI, a Medirlab Műszaki Fejlesztő Kft., és az Országos Környezetegészségügyi Intézet konzorciumában, az NFÜ támogatásával valósult meg. A konzorcium által kifejlesztett automatizált térfogati mikroszkóp rendszer alkalmas a vizek folyamatos monitorozására, ami nem csak ökológiai, hanem népegészségi szempontból is komoly jelentőségű, mert így megelőzhetőek az ivóvízzel terjedő tömeges fertőzések.
