Madarak és fák napja

2012. május 10. 9:40

Madarak és fák napja

A madarak és fák napját a világon először Chernel István ornitológus szervezte 1902-ben Magyarországon, annak kapcsán, hogy az európai államok 1902. március 19-én egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. A madár - barát vagy ellenség?

1906. ápr. 27-én Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletet adott ki, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni és meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ - Hermann Ottó irányításával - jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. Századunk első felében minden májusban sor is került erre a programra.
A második világháború után sokat vesztett népszerűségéből, de a kilencvenes években ismét egyre többen ünneplik meg. 1996 óta kormányrendelet alapján a Madarak és fák napját május 10-én ünnepli az ország.


Sok kisnyugdíjas megkuporgatott pénzén vett eledellel vagy megmaradt és összegyűjtött morzsákkal eteti merő állatbaráti szeretetből a tereken rajcsúrozó galambokat és egyéb madarakat. Sokan közülük nem is tudják, hogy a jogszabályok szerint mekkora hibát követnek el, aminek bizony számukra súlyos - anyagi - következményei lehetnek. Az 1994/48. számú fővárosi köztisztasági rendelet szerint ugyanis az illegális galambetetők pénzbírsággal sújthatók. Ez csak kiegészítése a fővárosi állattartási rendeletnek, amely kimondja, hogy "tilos idegen állatokat a házba szoktatni, tilos erkélyen, bérházak udvarán, lichthofban városi galambokat etetni".

Szerencsére egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy az állatvédők és az állatok sorsát szívükön viselő emberek mennyi mindent megtesznek az állatokért. Óvják, védik és etetik őket - a kóbor csatangolókat, a kivert gazdátlanokat és az utcán élő szárnyasokat.

Még a nyitott ablakon is berepül

Magyarországon mintegy kétmillió galambpár él. A földről szedegetik össze az általunk eldobált élelmiszermaradékokat, morzsákat, magokat és szerves hulladékokat. Ebből a szempontból hasznosak. Viszont fészkeiket sokszor olyan helyekre (épületek szellőzői, ereszei, kéményei, védelem alatt álló műemlékek) rakják, amelyeket ürülékükkel nemcsak beszennyeznek, hanem el is csúfítják, nem beszélve a bélsarukkal terjesztett betegségekről (salmonellosis, chlamidiosis).

Másik jellegzetes madarunk a jellegzetes cserregő hangjáról és fekete-fehér tollruhájáról jól ismert szarka. Manapság egyre többször találkozhatunk vele, mert jól alkalmazkodott a városi életmódhoz. Rovarokkal, gyümölcsökkel, magvakkal táplálkozik, elfogja a mezei pockot, de sajnos elrabolja a fiatal madárfiókákat és kiissza a fácántojásokat is. A dögöt sem veti meg. Gyakran megdézsmálja a háziállatok eledelét, gyakorta rájár a kutya és a macska ennivalójára. Ha nem vigyázunk, berepül a nyitott ablakon, és akár az akváriumból, a szemünk láttára lopja el kedvenc halunkat. A tavi aranyhalak, a napozni kitett ékszer- és görögteknősök sincsenek biztonságban tőle. Ha állatainkat napoztatjuk, erre mindenképpen gondoljunk, és szúnyoghálóval alaposan fedjük le a terráriumot.

Sok madár csoportosan szeret aludni (veréb, fecske). Sokszor a nagyfeszültségű villanyvezetékeken ülnek tucatjával, vagy a fák ágaira gallyaznak fel. Ez önmagában még nem probléma, kivéve, ha a fák alatt parkoló autókat "tisztelik meg" névjegyükkel. Sokan csak legyintenek, miszerint ez nem probléma, de a madárürülék bizony megrongálhatja az autó fényezését, és egy ilyen autó esztétikailag sem kívánatos. (Szárazon nem szabad a "foltot" dörzsölni, előbb vízzel fel kell lazítani, és csak ezután lehet kíméletesen eltávolítani.)

Tüskével, sprayjel, hálóval


Hogy mit is tehetünk a madárnévjegyek ellen?
A kisemlősöknél bevált ultrahangos riasztó madarak esetében mit sem ér. Minden áldott nap autómosással kezdeni a napot, és emiatt egy órával előbb felkelni sem kellemes. Az ágakat levágni nem minden esetben lehet, közterületen pedig engedélyköteles.
Megoldást jelenthet az úgynevezett madárriasztó tüske. Felhelyezése darabonként történik. Az egyes elemek rögzítése a védeni kívánt felülethez történhet szilikon ragasztóval, szögeléssel vagy csavarozással, illetve ezek kombinációjával. A szögelés, illetve csavarozás is hosszú távú megoldást nyújt, bár a rozsdamentes acél tüskék elhelyezkedése miatt a kivitelezése igen nehézkes, és gyakran nem is alkalmazható, mivel sérülne a védeni kívánt felület.

A másik, mérget nem tartalmazó készítmény a habspray, amely szagtalan, ragacsos, átlátszó réteget képez a felületen, amivel érintkezve kellemetlenséget okoz a madaraknak. Egy másik, természetes növényi eredetű anyagokat tartalmazó elszoktató szer pedig csak az állatok szaglására hat: az emberek számára kellemes, a madarakéra azonban egyenesen elviselhetetlen. Távol tartja a madarakat háztetőkről, háztetőn lévő napelemektől, fűtő berendezésektől, ablakpárkányoktól, csatornáktól, antennáktól, légkondicionáló berendezésektől, szellőző nyílásoktól, padlásgerendáktól, tároló helyiségektől, ahol madarak szoktak tartózkodni. Ártalmatlan emberekre, növényekre vagy más állatokra.

Ezek a készítmények ellenállnak az időjárásnak, nem mosódnak le az esőben, nem folynak szét napsütéskor. Nem károsítják az épületek festését, és könnyen eltávolíthatók. Áruk körülbelül 3000-4000 forint.
Az úgynevezett riasztó szalagok fény- és hanghatásával elriasztják a legtöbb madárfajt. A színjátszó, holografikus szalag rendkívül csillogó felülete visszatükrözi a napfényt. Alkalmas többi között gyümölcsfák, veteményesek, teraszok védelmére, galambok mellett varjak és seregélyek távoltartására is. Egyméteres csíkonként célszerű kilógatni. Egy 5 centiméter széles, 30 méter hosszú szalag ára hozzávetőleg 18 000 forint.
A háló rések, üregek és nagyobb nyitott felületek védelmére való, megakadályozza a madarak berepülését az épületbe. A nagy szakítószilárdságú nylon ára 1000 Ft/m2, horganyzott huzalból csavart fém háló 1500 Ft/m2.

Akár harmincezer forinttal büntethető

Létezik elektromos galambriasztó is. Az általa 0,5-1 percenként - néhány másodpercnyi időtartamra - kiadott hang kellemetlen a madarak számára, így más élettér keresésére kényszeríti őket. A kellő hatás érdekében célszerű mintegy 20 méterenként egy-egy darabot elhelyezni. Tartós elemmel a készülék 4-5 hónapig működik. A készülék által ciklikusan kibocsátott éles hang egyes háziállatokra, az arra érzékeny emberekre zavaró hatással lehet, ezért a készülék üzemeltetési helyét ezek figyelembe vételével kell meghatározni. Ára körülbelül 5000 forint. Az etetett, szelídített galambok esetében azonban általában hatástalan.
A galambok etetése egyrészt jó dolog, mert segítünk rajtuk akkor is, amikor például télen, a nagy hidegben az élelemforrások kiapadnak, viszont rossz is, mivel a jogszabály értelmében szabálysértést követ el, aki eteti őket, és akár harmincezer forintra büntethető.
Alapvető igazság nincs, illetve mindkét oldalnak (állatvédők, jogszabályalkotók) van némi igazsága - de mint tudjuk, az igazság "mindig odaát van".

Sütő András MTI




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

Szeretne cikket írni? Megosztaná véleményét? Itt megteheti!
Felhasználóbarát honlap
Kiváló Magyar Tartalom
Járjon zöld szemmel! Küldje be fotóit itt!