A 2011. júliusi precedens után idén nyáron újra mutatkoznak a jelei, amitől sokan tartanak a GMO-k kapcsán: a kártevők kezdenek rezisztenssé válni a génkezelt növényekben alkalmazott rovarirtó szerekre.
Az USA Illinois államában, a Monsanto kukoricaföldjeinek egyes részein jelentős pusztítást végeznek az egy hónappal korábban kikelt amerikai kukoricabogarak (Diabrotica virgifera virgifera). A Bloomberg Businessweek gazdasági portálon közölt írás szerint a rovarok az amerikai farmereknek már eddig is mintegy évi 1 milliárd dollár költséget jelentettek a kártétel nagyságát és a vegyszeres védekezést tekintve, mielőtt a génkezelt magokat kifejlesztették. Tavaly négy államban is nagy pusztítást végeztek a bogarak. A tönkre tett kukoricamezőkön 10 éve ültetik már a GM-kukoricát, melyet a Bacillus thuringiensis (Bt) természetes baktériumból előállított Cry3Bn1 proteinnel kezeltek.
Mielőtt a kukoricabogarak elérik teljesen kifejlett állapotukat, földben élő lárvaként a gyökereken táplálkoznak, ezáltal a megrágott növények szára, a tartóváz meggyengül, nem képesek tartani magukat, ezért idővel eldőlnek. A Monsanto cég – 2003 óta vezette be a Cry3Bb1 proteinnel kezelt kukoricákat – azt állítja, hogy mindez csak izolált jelenség, az érintett földek környezetében nincs kártétel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kivizsgálja a helyzetet. A beültetett 37 millió hektárból mindössze 0,2%-nyi területen sérült meg a termény – igyekszik megnyugtatni a közvéleményt.
A problémával az Iowai Állami Egyetem kutatói is foglalkoznak; tavaly júliusban közzé tett tanulmányukban megerősítették, hogy egy törzs kezd rezisztenssé válni a Cry3Bb1-re. További kérdés és kutatási terület, hogy az idén kikelt állomány vajon elérte-e azt a rezisztencia-szintet, mely már végzetes a kukoricára nézve. Ha igen, akkor a már eddig is az „egymillió dolláros bogárnak" elnevezett kártevő ellen újabb – nyilván sok pénzt felemésztő – megoldást kell találnia a Monsantónak, különben hiába bizonygatja, hogy a GM-növényekkel meg lehet oldani a világ éhezőinek élelmiszerigényét.
A dolog másik, nem kevésbé jelentéktelen árnyoldala, hogy az egyre modernebb, globalizált szállítás következtében az amerikai kukoricabogár már a 90-es évek elején megjelent Európában, és másfél évtized alatt el is elérte, hogy a gazdáknak rendszeres gondot jelentsen. Először Dél-Európában bukkantak rá, majd onnan Közép- és Kelet Európán át 2007-re elérték Németországot is. Ahol megjelenik, ott 100 km-es körzetben lehet vele számolni a monokultúrás kukoricatermelésben.
Füstbe ment stratégiák
De a helyzet még ennél is rosszabb: már az USA-ban évtizedekig jól bevált évenkénti szója-kukorica vetésforgó sem eredményes. Mára kifejlődtek olyan bogarak is, melyek „bevárják" a szóján a jövő évi kukoricát, és aztán nekiesnek. Sőt, európai kutatók azt is felfedezték, hogy már az sem feltétlen szükséges a kukoricabogárnak, hogy kukoricát találjon magának, az ültetvények közelében fellelhető más növények – pl. ősszel vetett gabonák vagy csak a fű – is elegendő számukra. A Bt-kártevő elleni stratégia teljes csődjét mutatja az is – teljességgel visszájára fordítva az eredeti szándékot –, hogy az amerikai gazdákra kötelező érvényű rendelet, miszerint a teljes, kukoricatermesztésre szánt területük 20-50%-át GM-mentes kukoricával kell bevetni, nem vált be. Annyira nem, hogy mára bizonyossá vált, hogy ha egy érzékeny, „normál" kukoricabogár párosodik egy Bt kártevővel, az utódaik is Bt-rezisztenssekké válnak.
Itt áll előttünk a következő nagy kérdés: mi történik akkor, ha Európába bekerül a GM-növényekre – és talán bármilyen más monokultúrás növényre – rezisztens kukoricabogár is? Ez valószínűleg nem is olyan távoli probléma, lehet, hogy már nagyon is valós, mondjuk Spanyolországban, ahol engedélyezett a MON810 GM-kukorica.
Csak ígéret maradt
Barack Obama a választási kampányában kijelentette, hogy megválasztása esetén első intézkedései között fogja törvénybe iktatni, hogy az élelmiszereken kötelezően fel kell tüntetni, ha génmódosított szervezeteket tartalmaznak. Ez az intézkedés azóta sem lépett életbe. Felesége, Michelle Obama ugyanakkor az Amerikában régóta népszerű közösségi kertek egyik fő támogatója és népszerűsítője: a Fehér Ház kertjében is kialakítottak egy területet, ahol a washingtoni lakosokkal, iskolásokkal együtt művelnek egy kisebb konyhakertet.
Vajon a first lady és férje milyen kukoricát eszik?
Kapcsolódó anyagok:
