Haris került a hálóba Ferencmajorban

2012. augusztus 14. 7:10

30 éve nem látott madárfaj, a haris egy példányát fogták be és gyűrűzték meg a Tata és Naszály között elterülő Ferencmajori-halastavaknál egy madarásztáborban. Az Európában sebezhető fajként számon tartott madarat utoljára a 80-as években látták és hallották a területen. A haris Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 ezer forint.

A Tata és Naszály között elterülő Ferencmajori-halastavak 13 tóból álló rendszerének teljes kiterjedése a tavakat körülölelő nádasokkal együtt mintegy 370 hektár, ez Komárom-Esztergom megye legnagyobb vizes élőhelye. Az utóbbi közel húsz évben a madarásztábor résztvevői mintegy 280 fajt figyeltek meg. Köztük olyan, európai viszonylatban is említésre méltó ritkaságokat, mint a vándor partfutó, a vörös ásólúd, a szirti sas vagy a kacagó csér. A harist (Crex crex) a napokban a halastavak területén működő Hopp Ferenc Madárgyűrűző, Vonuláskutató és Szemléletformáló Tábor keretén belül sikerült megfogni és meggyűrűzni. Az Európában sebezhető fajként számon tartott, hazánkban fokozottan védett fajt még a 80-as években egy-egy alkalommal hallották és látták a területen. Azóta ez az első bizonyított adata a Ferencmajorban. A madár eszmei értéke 500. 000 forint.

A 27-30 centiméter testhosszú haris (Crex crex) egyike az északi félteke legsérülékenyebb madárfajainak, egész életében az emberi szem elől rejtetten él, jelenlétéről megbizonyosodni szinte csak hangja alapján lehet. A minimális territóriumánál kisebb, számára alkalmatlan élőhelyek közé ékelődő fészkelőhelyeket nem tudja benépesíteni. Előfordul azonban, hogy a nedves legelők szomszédságában lévő, felhagyott és újragyepesedő szántókat választja fészkelőhelyéül.

Állománya az utóbbi évtizedekben drasztikusan csökkent, elsősorban az élőhelyéül szolgáló nedves kaszálórétek fogyatkozása miatt. Egy 1998-ban végzett felmérés alapján az akkori hazai állományt 1500 pár körülire becsülték. Legjelentősebb hazai állománya a Bodrogzugban, illetve a folyó menti nedves területeken él. Itt a fészkelő párok száma 100-130 között ingadozik.

Fotó: Tóth Péter @ százölgy