Hirdetés
greenfo/MTI

Három romániai környezetvédő szervezet közös közleményben tiltakozik az ellen, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség kiadta az engedélyt a Déva melletti Felsőcsertésre tervezett, cián-technológiájú aranybánya megnyitására. A szaktárca vizsgálatot rendelt el.

Az erdélyi Érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen (Certej), a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) készül aranybányát nyitni, amelynél a verespataki projekthez hasonlóan, nagy mennyiségű cián felhasználásával mosnák ki az aranyat az ércből.
A Független Környezetfejlesztési Központ, a verespataki Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation Egyesület az ellen tiltakozik, hogy tudomásuk szerint a cég kárrendezési biztosítékok nélkül kapott július ötödikén környezetvédelmi engedélyt, az állammal kötött koncessziós szerződése pedig – a verespatakihoz hasonlóan – titkos.

Rovana Plumb, Románia környezetvédelmi és erdészeti minisztere – a zöldek tiltakozása nyomán – ma az ügy sürgős kivizsgálására szólította fel a környezetvédelmi őrség és a környezetvédelmi ügynökség országos szerveit, "tekintettel arra, hogy országos jelentőségű projektektről van szó". A szaktárca közleménye szerint, amennyiben kiderül, hogy a temesvári regionális ügynökség a felsőcsertési bányaprojekt engedélyezésénél nem tartotta be a hatályos jogszabályokat, visszavonják az engedélyt – közölte ma az Agerpres hírügynökség.

A környezetvédő szervezetek közleménye szerint a felsőcsertési bányaprojekt 456 hektáros terület foglalna el, 45 millió tonna ércet zúznának össze, hogy abból 16 éven keresztül, évi 1.653 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mossanak ki. A verespataki tervekhez hasonlóan a cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.

A zöldek értesülése szerint a fő befektető, a vancouveri tőzsdén jegyzett EGC Görögországban, Törökországban, Kínában és Braziliában is tevékenykedik. A cég állítólag 2011 decemberében vette át a European Goldfields-et, amelynek 80 százalékos részesedése van a Deva Gold SA-ban, míg a maradék 20 százalékot a az állami Minvest Deva birtokolja. A közlemény rámutat, hogy korábban a verespataki beruházó Rosia Montana Gold Corporationt (RMGC) és a Deva Gold SA-t ugyanaz a Frank Vasile Timis pénzelte, aki az RMGC-ben főrészvényes Gabriel Resources alapító-elnöke volt.

A környezetvédők azt is nehezményezik, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség a EGC-nek kiállított engedélyben állítólag jóváhagyta több mint száz hektár védett erdő kivágását és csaknem 30 millió köbméter víz kiszivattyúzását a Marosból.
A román környezetvédő szervezetek "a környezeti hatástanulmányok és régészeti értékmentés teljes hiányára, az emberi egészségre veszélyes anyagok használatára" hivatkozva közölték, feljogosítva érzik magukat, hogy az Európai Bizottsághoz forduljanak az ügyben.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás