Hány, a régióban nem őshonos növényfaj található az Alpokban? Mely állatfajok terjedtek el, vagy mely állatfajokat terjesztették el szándékosan a Dunában? Mekkora fenyegetést fognak jelenteni ezek a helyi vadvilágra nézve? Uniós adatgyűjtés indult az idegenhonos fajok jelentette fenyegetés elleni küzdelemhez.
Az Európai Bizottság belső tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) által szeptember 14-én útjára indított információs hálózat az európai idegenhonos fajokról (European Alien Species Information Network, EASIN) az első lépést jelenti a szerte Európában jelenleg bejelentett 16 000 idegenhonos fajjal kapcsolatos, ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásában. Ez az információs hálózat, mely a maga nemében az első Európában, fontos lépés az idegenhonos özönfajok jelentette fenyegetés kezelésében. Az idegenhonos özönfajok komoly veszélyt jelentenek a biológiai sokféleség és a természeti erőforrások szempontjából, becsült gazdasági hatásuk pedig évente mintegy 12 milliárd eurót tesz ki.
Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így fogalmazott: „Az idegenhonos özönfajok egyre nagyobb problémát jelentenek természeti erőforrásaink, az emberi egészség és a gazdaság szempontjából. E fenyegetést a nem őshonos fajok okozzák, amelyek száma az egyre inkább kölcsönös függésben lévő világunkban rohamosan nő. Az EASIN-hálózat segíteni fog az európai polgároknak abban, hogy jobb tájékoztatáshoz jussanak arról, hol találhatók a nem őshonos fajok, és mennyire elterjedtek – mindez pedig elő fogja segíteni a jobb szakpolitikai döntéshozatalt is ebben a bonyolult kérdésben.”
Az idegenhonos fajok, azaz azok a nem őshonos élőlények, amelyek új környezetben honosodnak meg, világszerte terjedőben vannak. Legtöbbjük nem jelent lényeges kockázatot új környezetére nézve. Néhányuk azonban olyan sikeresen alkalmazkodik az új környezethez, hogy özönfajjá válik: ezek biológiai ritkaságból a helyi ökoszisztémákra, növényi kultúrákra és állatállományra nézve valódi fenyegetéssé válnak, veszélyeztetve környezeti és társadalmi jólétünket. Az élőhelyek megváltozása után az idegenhonos özönfajok jelentik a biodiverzitás csökkenésének második fő okát.
Az EASIN megkönnyíti az idegenhonos fajok feltérképezését és osztályozását azáltal, hogy több mint 40 online adatbázis bejelentett adatait rendszerezi. A dinamikusan frissített webes szolgáltatásoknak köszönhetően a felhasználók megjeleníthetik és térképen is megnézhetik az idegenhonos fajok európai eloszlását, és különböző kritériumok alapján szelektálhatják őket, például a szerint a környezet szerint, amelyben találhatók (szárazföldi, tengeri vagy édesvízi), biológiai rendszerbe sorolásuk vagy betelepedési útvonalaik szerint. Az EASIN gerincét egy jelenleg több mint 16 000 fajt tartalmazó katalógus képezi. A valamennyi bejelentett európai idegenhonos fajt tartalmazó jegyzék az online és a tudományos szakirodalomban hozzáférhető adatok összegyűjtésével, ellenőrzésével és egységesítésével jött létre. Az EASIN felhasználói az idegenhonos fajokról szóló, földrajzi referenciákkal ellátott információkat az alábbi online adatbázisokból hívhatják le és jeleníthetik meg térképen: Global Biodiversity Information Facility (globális biodiverzitási információs eszköz, GBIF), Global Invasive Species Information Network (az idegenhonos özönfajok globális információs hálózata, GISIN) és a Regional Euro-Asian Biological Invasions Centre (regionális eurázsiai biológiai inváziós központ, REABIC). A hálózat az elkövetkező években további adatszolgáltatókkal fog bővülni. Az EASIN internetes eszközei és szolgáltatásai megfelelnek a nemzetközileg elismert szabványoknak és protokolloknak. A szolgáltatások ingyenesen használhatók, az adatok tulajdonjoga azonban a forrásé marad, amelyet az EASIN megfelelően idéz és linkel be.
Következő lépések
Az idegenhonos özönfajok elleni küzdelem az Európai Unió 2020-ig teljesítendő, a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiája hat fő célkitűzésének egyike. A Bizottság jelenleg előkészíti az erre a területre vonatkozó jogszabályok megerősítését célzó, konkrét javaslatokat.
Előzmények
Az idegenhonos fajok csaknem valamennyi ökoszisztéma-típusban megtalálhatók Földünkön. Néhány esetben inváziós fajjá válnak, veszélyeztetve az őshonos élőlényeket. Az idegenhonos özönfajok valamennyi fontos rendszertani csoportban fellelhetők, így a vírusok, gombák, algák, mohák, páfrányok, magasabb rendű növények, gerinctelenek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak és az emlősök között is. Az idegenhonos özönfajok át tudják alakítani az ökoszisztémák szerkezetét és fajösszetételét az őshonos fajok vissza- vagy kiszorítása révén. Ez történhet közvetlen módon, ha az idegenhonos fajok ragadozók vagy versengenek az erőforrásokért az őshonos fajokkal, vagy közvetett módon, az élőhelyek megváltoztatásával vagy a tápláléklánc rendjének felborításával. Az emberi egészséget érintő költségek közé tartozik a betegségek és az allergének terjedése; a gazdaságnak a mezőgazdaságban és infrastruktúrában okozott károk jelentenek költségeket; a környezetnek pedig az őshonos fajokban esett helyrehozhatatlan kár, valamint az ökoszisztémák és az azokat alátámasztó biológiai sokféleség károsodása.
A becslések szerint az európai környezetben azonosított idegenhonos fajok 10–15%-a terjedt el és okozott környezeti, gazdasági és/vagy társadalmi károkat. Az olyan fajok, mint a kaukázusi medvetalp, a jelzőrák, a vándorkagyló és a pézsmapocok hátrányosan hatnak az emberi egészségre, jelentős kárt okoznak az erdőkben, a terményekben és a halállományban, és a vízi utak elzáródását okozzák. A japánkeserűfű például gátolja a többi növény növekedését, kiszorítja az őshonos növényeket, és komoly an károsítja az infrastruktúrát, ami jelentős gazdasági következményekkel jár. Tanulmányokban igazolták, hogy ez a növény önmagában évente 205 millió EUR összegű kárt okoz Angliában, Skóciában és Walesben.
