A rovat kizárólagos támogatója

Eddig az öntözés nem volt állami feladat, ezt a vízitársulatok végezték. Az utóbbi években a működésük rengeteg visszásságot vetett fel, ezért a kormány hamarosan dönt az átszervezésükről. Ezzel magyarázta Illés Zoltán egy újabb hivatal szükségességét. Újabb zápor és víztározók kellenek.

Ismét megdőlhet az évszázados szárazsági rekord; a víz megtartása érdekében a kormány új koncepciót dolgoz ki – hangzott el Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára és Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökének közös sajtótájékoztatóján.

Illés Zoltán szerint az eddigi gyakorlat az volt, hogy a felszíni vizeket elvezették, az aszály enyhítésére azonban szükség van a víz megtartására. Könnyen elárasztható területekből, lapályokból azonban ma már csak nagyon kevés van, ezért szükséges víztározókat is építeni. A környezetügyért felelős államtitkár hozzátette: körülbelül 100-150 záportározót és 8-12 nagyméretű víztározót kell építeni az országban, a beruházásokat pedig össze kell kapcsolni a vidék általános fejlesztésével.

A kormány vízstratégiájának újabb állomása az öntözési hivatal létrehozása, amely az összes járásban képviseltetné magát, és végezné az "aszállyal szembeni küzdelmet". Ez körülbelül 1,5 milliárd forintba kerülne – tette hozzá a környezetügyért felelős államtitkár. Az intézmény az elkövetkező kormányülések témája lesz, és ha zöld utat kap, már a jövő év elejétől létrejöhet.
Illés Zoltán elmondta: eddig az öntözés nem volt állami feladat, ezt a munkát a vízitársulatok végezték. Az utóbbi években azonban a működésük rengeteg visszásságot vetett fel, ezért a kormány hamarosan dönt az átszervezésükről. A társulatok feladatait a vízügyi igazgatóságok, illetve a majdani öntözési hivatal venné át a jövőben. Illés Zoltán bejelentette azt is, hogy már több tárcaközi egyeztetés zajlott a meteorológiai törvény megalkotásáról, amely a tervek szerint 2013 január elején lépne hatályba.

Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke elmondta: 1901 óta az idei volt a legszárazabb év (az adatokat augusztusig vizsgálták). A mérések alapján arra lehet következtetni, hogy nem egyszeri anomáliáról, hanem hosszú távú "eltolódásról" van szó, mintha "megváltozott volna a légköri cirkulációs rendszer". Az utóbbi évben – az éghajlatváltozás hatására – nagyon kiterjedté vált a szaharai magas nyomású levegő, ezért észak felé tolódott a csapadékot hozó zóna. Az OMSZ elnöke kijelentette: ez nem azt jelenti, hogy nem fordulhat elő csapadékos időszak, de a szárazság akár el is húzódhat – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás