Öcsi bácsi, nézze, mit fogtam – mutatta a markában kapálózó békát a kis Miklós a hatvanas évek közepén a balatoni nyaralóhelyen. A nehézsúlyú birkózó pillanatok alatt felrohant az első emeleti szobájába, magára hagyva békájával a vendéglátók kisfiát. Az állatok barátja – Puky Miklós – az ember állította mesterséges akadályokon akarja „átsegíteni” a varangyokat.
Puky Miklós akkor döbbent rá, hogy az embereket végletesen megosztják ezek a kétéltűek. Kevesek szeretik, a többség undorodik tőlük. Ezután éveken át nem volt különösebb kapcsolata a nyákos négylábúakkal. Elvégezte az iskolákat, az ELTE-n biológusnak tanult, majd jött a szakdolgozatírás ideje. Nem kérte, kapta a témát: hazai kétéltűekben miként dúsulnak fel a nehézfémek? Hálás feladat, aminek a kétéltűek a legkevésbé sem örültek. A szakdolgozat elkészítése ugyanis száz-százötven béka elpusztításával járt.
– Akkoriban csak így tudtuk a különböző szerveket, például a májat vizsgálni – emlékszik a közel harminc évvel ezelőtti munkás hétköznapokra Puky Miklós. A diploma után vonattal körbecsavarogta Európát, Londonba is eljutott, ahol minden megváltozott. Látott egy kiállítást az ottani varangyok mentéséről, és mintha kicserélték volna. A békaboncoló hazatérve a békák „védőszentjévé” változott, hamarosan megalakította a Varangy Akciócsoport Egyesületet.
Ennek huszonhét éve. Az akciócsoport önkéntes segítőikkel évente tízezrével menti a békákat. Vödrökbe gyűjtik, majd az út túloldalára viszik tavasszal a vonuló kétéltűeket. Ha kérik, szaktanácsokkal segítik az utak, vasutak, csatornák mellé tervezett átjárók építését. A politika négy-öt éve nagyobb összeget ad az átjárók építésére, tanácsot is kérnek a kivitelezők, de azokat nem mindig fogadják meg. Szörnyű alkotások is készültek tíz-, de olykor százmillió forintért. Ellenben jó példa a Csongrád megyei Mórahalomnál lévő rendszer. Itt modern anyagokat alkalmaztak, közel vannak az alagutak, optimális a terelők és az alagutak összeköttetése.
Békamentők a Garancsi-tónál galériához katt a képre!
Pocsék munkát konkrétan nem említ. Miért emeljen ki egyet a jó néhány közül? Európában békamentő hálózat szerveződött. Két éve 32 ország kétszáz kutatóját hozta hazánkba Puky Miklós, idén Németországban találkoznak a kontinens állatmentői. Ötletelnek, megoldásokat keresnek, hogy miként lehet az ember állította mesterséges akadályokon átjuttatni az állatokat. A kapcsolatkeresés országon belül is egyre intenzívebb. Más zöldszervezetek is egyre ügyesebben védik a varangyokat, sőt olyanok is jönnek, akik egyetlen szervezethez sem tartoznak, önkéntes munkával óvnák ezeket a brekegő ugrógépeket.
A varangyvédők a turisták támogatását is kérik. Bárhol járjanak, ha látnak egy békát, gőtét, kígyót, gyíkot, fotózzák le és küldjék el nekik. A beküldöttek a Kárpát-medencei adatbázist gyarapítják a természet ezen különleges lényeiről. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa elfogadja, hogy sokan irtóznak a hüllőktől és a kétéltűektől. A varangyokat például azért is értékelhetjük, mert ahol ők élnek, ott kevesebb a szúnyog és a meztelencsiga.
– Mi van akkor, ha olyan emberrel találkozik, aki a Meztelencsiga Akciócsoport Egyesület embereként a varangyok ellen lép fel? – kérdezem. Válasz nincs, csak nevetés. A szakbarbarizmusnak nyomát sem látni. Puky Miklós szerint nincs azzal baj, ha a természet működik. A gólyák egyék meg a békákat, a békák pedig a szúnyogokat. Ha békén hagyjuk a természetet, beáll egy optimális működés. Ha zavart keltünk, ott be kell avatkozni. Szerencsére nincs egyedül az úton, elhivatott fiatalok követik az általa kiépített rögös utat, és munkásságához méltóan segítik a környezetünkért folytatott szüntelen küzdelmét, amely annak idején sok évvel ezelőtt a kis békával kezdődött.
Azt mondja, sosem akart hatalmat. Nem arra született, hogy magasra emelkedjen a hierarchiában. Szerinte aki magas pozíciót kap, az óhatatlanul megalkuvásokra kényszerül, ő inkább a szakmai tudását akarja napról napra tökéletesíteni. A természetvédelemben ugyanis nincs helye a megalkuvásoknak. Ha kérik, segít, mert meggyőződése, hogy az emberi tudást és a rendelkezésre álló pénzt a lehető leghatékonyabban kell felhasználni.
Olyan természetvédelmet szeretne támogatni, amelyben minden döntés bizonyítékokon, méréseken alapul. – A természeti problémákkal küzdő Európában egyre kevesebb hibát engedhetünk meg magunknak – mondja Puky Miklós. A természetvédő az ötvenen túl is mindennap azzal ébred, talán azon a napon is valami újat talál, vagy egy eddig fel nem tárt összefüggés bontakozik ki a szemei előtt. Ez tartja a pályán, ez ad erőt. És a hozzá hasonlóan gondolkodó fiatalok. A békabolondok.
Kapcsolódó anyagok:
Üvegtigrisnél randiztak a békamentők
Milliós nagyságrendben pusztulnak a békák az utakon
Tanácskozás a kétéltűekről és hüllőkről
Adatgyűjtés kétéltűekről és hüllőkről önkéntesek fotói alapján
