Korszakalkotónak nevezte Illés Zoltán a parlament által hétfő este elfogadott hulladéktörvényt. A környezetügyért felelős államtitkár a kormany.hu-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a jogszabály rendelkezései végre arra ösztönzik az ágazat minden szereplőjét, hogy minél kevesebb szemét keletkezzen az országban.
„A törvény korszakalkotó, hiszen a hulladékgazdálkodás területén érvényes EU-s elvárások és irányelvek most először érvényesülnek hazánkban” – kommentálta az elfogadott hulladéktörvényt a kormany.hu-nak Illés Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte, a törvény legfőbb jelentősége, hogy végre kimondja az Európai Unió általi „hulladékhierarchiának” nevezett alapvetést, mely szerint a törvénykezésnek mindent el kell követnie gazdasági, pénzügyi ösztönzésekkel, hogy a lehető legkevesebb szemét keletkezzen, illetve a lehető legkevesebb hulladék kerüljön a lerakóra.
Az államtitkár emlékeztetett, Magyarországon becslések szerint évente 20-30 millió tonna hulladék keletkezik. Uniós összehasonlításban ez a középmezőnyt jelenti, ám az e mennyiségből újrahasznosított hulladék már csupán az uniós átlag elenyésző töredéke. Budapesten – említette példaként – a szelektíven begyűjtött és hasznosított hulladék nem éri el a 4-5 százalékot, miközben az Unióban 40-60 százalékos mutató ígérkezik 2013-2016 között.
Illés Zoltán leszögezte, hogy az Unió és a magyar kormány célja közös: „a szemétben lévő érték ne kerüljön lerakásra, hanem használjuk fel a benne lévő erőforrást”. Évi mintegy 200 milliárd forintról beszélünk, amit egészen eddig egyszerűen felhasználatlanul letettünk a lerakókba – folytatta. A lerakási járulék egy negatív ösztönző – hangsúlyozta -, hiszen arra sarkallja a szemétszállító cégeket, hogy minél kevesebb hulladékot tegyenek lerakókba és elterelje a hulladékot a hasznosító kapacitások irányába. Ezt úgy tudják elkerülni, hogy a lehető legtöbb szemetet szelektíven gyűjtetik a lakossággal, így újra tudják hasznosítani a korábban fel nem használt hulladékot. Az Unióban – emelte ki a politikus – ez mindenütt így működik, Magyarországon vezettük ezt be utoljára. Éppen ideje volt – fűzte hozzá.
A szelektív gyűjtés természetesen pénzbe kerül, több forrást igényel, mint a vegyesen gyűjtött hulladék begyűjtése – vagyis az egyik oldalon nőni fog a „szemetes” cégek költsége – , a másik oldalon viszont nő a bevételük, hiszen az újrahasznosítható hulladékok értékesítése során bevételhez juthatnak. Az iparág fejlesztésével ez természetesen munkahelyeket is teremt – jegyezte meg.
A közszolgáltatás díjai ugyanakkor nem nőhetnek
A környezetügyért felelős államtitkár szerint a törvény másik óriási vívmánya a központi árszabályozás. Mint mondta, egészen eddig mind az önkormányzatoknál, mind a közműcégeknél a lakosokra hárították a pluszköltségeket, ez most megváltozott. „2014-től nemhogy nem fognak növekedni, lesz, ahol csökkenni fognak a szemétszállítás díjai” – fogalmazott. Miután közszolgáltatást (ebben az esetben a lakossági szemétszállítás) 2014. január 1. után csak minimum 51 százalékos önkormányzati vagy állami tulajdonú cég végezhet, nem kell attól tartani, hogy külföldi cégek extraprofitot próbálnak az emberek nyakába varrni – mondta. Majd kiemelte: a közszolgáltatással kapcsolatos uniós szabályok, és az uniós versenyjogi szabályok nem fedik egymást teljes mértékben. Az említett országokban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásokat jelentős mértékben ugyancsak önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő cégek végzik. Erre azért van lehetőségük, mert a környezetvédelem ügyét az EU kiemelten kezeli, és ez esetben a környezetvédelmi és a lakossági érdekek együttesen kezelendők.
Mire fordítják a pluszbevételeket?
A most elfogadott törvény „kulcsra kész ház” – mondta Illés Zoltán. Ezt követően jön a feladat, hogy berendezzük: körülbelül harminc végrehajtási rendelet van készülőben. Ezek között szerepel az is, amely szabályozza a hulladéklerakási járulékból tervezett 21 milliárd forintos bevétel felhasználását. A tervek szerint a pénzt a Vidékfejlesztési Minisztérium gyűjti be, majd forgatja vissza hulladékgazdálkodási fejlesztési feladatok ellátására, részben a közszolgáltató cégeknek, „hogy még nagyobb szelektivitást érhessenek el, még több szemetet hasznosíthassanak újra, részben lakossági szemléletformálásra és más egyéb ez idáig elhanyagolt, hulladékgazdálkodást érintő fejlesztések végrehajtására” – zárta szavait az államtitkár.
Kapcsolódó anyagok:
