Hirdetés

Egy vörösnyakú lúd esett áldozatul annak az átgondolatlan vadászati megállapodásnak, aminek köszönhetően több védett vadlúd faj is lőhető ettől az évtől.

Semjén Zsolt, mint a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes és nem kevésbé az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként 2011 óta próbál minden szálat megmozgatni annak érdekében, hogy számos védettséget élvező állatfaj újra vadászható legyen. Ehhez a kezdeményezéshez első körben nem nagyon kapott támogatást, sőt civil természetvédő szervezetek kifejezetten ellenezték a vadászható fajok listájának bővítését, ám 2012 elején mégis sikerült egy olyan megállapodást létrehozni a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat képviselői között, amit elfogadott és aláírt minden az előkészítésben résztvevő fél.

A megállapodás nem aratott osztatlan sikert, ugyanis a két civil természetvédő szervezet, melyek küldöttei úgy gondolták, hogy képviselik a teljes hazai civil természetvédelmi szektort, a folyamat során olyan alkukat kötött, amit sem szakmailag, sem erkölcsileg nem lehet elfogadni. A Magyar Madártani Egyesület és a WWF Magyarország nevével fémjelzett megállapodás már korántsem tükrözi azokat az elvárásokat, amiket annak idején a civilek megfogalmaztak, lassan és csendesen belekerült szinte az összes Semjén-féle kívánalom álgaranciákkal biztosítva a védett és mégis vadászható fajok állománynövelését: több védett madárfajnál is szerepel, hogy az állománygyarapítást támogatni kell, így pótolva a vadászat miatti gyérülést. Ez gyakorlatilag alapjában kérdőjelezi meg a legfontosabb indokot, ami a vadászat mellett szólna, mely szerint azért is kell és lehet többek között a nyári ludat, nagy liliket, vetési ludat is vadászni, mert az állomány nagysága már komoly mezőgazdasági károkat okoz.

A megállapodás aláírásával a két civil szervezet valós madár- és természetvédelmi célkitűzési szakmai hozzáértésük és főleg lobbi értékük vált alapjaiban megkérdőjelezhetővé, hiszen a vadászható fajok listájának kibővítésénél csak a fajokat vették alapul, figyelmen kívül hagyva azok természetes viselkedését, összetéveszthetőségét.

Az őszi-téli szezonban az alkonyi vagy a hajnali ködös égbolton a több száz vagy ezer liba között szinte lehetetlen felismerni a „veresnyakút”, vagy a szintén hasonló védettséget élvező, épp a kipusztulás szélére sodródott kis liliket. Ezek a fajok napi mozgalmuk során együtt mozognak, együtt vonulnak. E két fajból hazánkon általában alig 30-50 példány vonul keresztül, és még a több éves terepi gyakorlattal rendelkező, gyakorlott szemű madarászoknak is komoly kihívást jelent ilyen körülmények között az észlelésük. Ha ezekre az ökológiai, biológiai tényezőkre a vadászati védegylet nem is figyelt oda, a természetvédőként és a sok esetben a legnagyobb szakértőként tetszelgő két civil szervezet képviselői nem hagyhatták volna figyelmen kívül. Sajnos ez a megállapodás csak egy a sok közül, amelyek naponta születnek alkuképes civil szervezetek közreműködésével felülírva a józan ész érveit a szakmaiságról nem is beszélve. Hogy ez a megállapodás mekkora károkat okozhat, és hogy az ellenvéleményt és félelmeiket megfogalmazók által előrevetített kép mennyire jelent reális veszélyt, jól bizonyítja ez az eset.

A vadludak vadászati idénye december 1-én kezdődött, és alig pár napra rá már elő is került az első fokozottan védett, söréttel sebzett lúdfaj a Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen szomszédságában. A sérült madarat a 33-as főút mellett egy autós találta meg és vitte be a hortobágyi Madárkórházba. Az egyek-pusztakócsi mocsarak mellett talált vörösnyakú lúd, melynek eszmei értéke egymillió forint, talán rámutat az új vadászati rendelkezéssel kapcsolatos valós hibákra és főleg a valós felelősökre. Azokra, akik mindentudóként nem figyeltek a mindezt már egy évvel ezelőtt megjósoló jó szándékú észrevételekre, a figyelmeztetésre, hogy ezt a megállapodást ilyen feltételekkel nem szabad elfogadni.

Ilyenkor az első nyuszi, amit ki lehet húzni a kalapból, a lövést leadó vadász, pedig nem elsősorban azokat a vadászokat kell majd büntetni, akik kellő képzés hiányában nem tudják felismerni a hatalmas csapatban a védett fajokat. Sokkal inkább kellene „büntetni” az álcivileket, akik bármit megtesznek azért, hogy egyenlőbbek legyenek az egyenlők között, és azokat a politikusokat, akik a saját érdekeiket akarják szolgálni, nem pedig a hazájukét.

Forrás és további képek >>>
 


Szerkesztőségünk a cikkben leírtakkal nem mindenben ért egyet. Várjuk hozzászólásaikat, melyet regisztráció után írhatnak.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás