A tatai Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség vehette át a Magyar Tájdíj pályázat első helyezésével járó elismerést tegnap Tatán Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől. A második díjat Szentes önkormányzata kapta a Kurca-patak élővilágának helyreállítási programjáért.
Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség a díjazott programon belül létrehozta a Gerecse Natúrparkot, megkezdte a tatai Öreg-tó vízminőségének javítását és természeti értékeinek megőrzését, valamint ökológiai szemléletű fejlesztéseket hajtott végre az Által-ér völgyében. A szövetség pályaműve képviseli Magyarországot az Európa Tanács Táj Díja 2013-as pályázatán.
A díjátadó ünnepségen vehették át a Gerecse Natúrpark megalapítói a hivatalos névhasználatról szóló oklevelet. A natúrparkot 29 település és 17 szervezet alapította, a szervezet képviseletét az Által-ér Szövetség látja el. Musitz László titkár korábban elmondta, a natúrpark létesítésével szeretnék elősegíteni, hogy a járásokon is átívelő, térségi szintű ökológiai szemléletű együttműködés jöjjön létre, amely fenntartható és értékőrző tájhasználatot alakít ki, valamint egységes arculatot és marketing támogatást nyújt a tájra jellemző helyi termékeknek és szolgáltatásoknak.
A Gerecse Natúrpark területe Komárom-Esztergom megye mintegy felét érinti, Tata vonalától keletre, 76 611 hektáron, mintegy 162 ezer fős lakossággal. A natúrparkon belül közel 9 ezer hektár országos védettségű terület található, illetve Natura 2000-es védelem alatt áll közel 40 000 hektár. A Gerecse viszonylag alacsony mészkő- és dolomithegység, legmagasabb pontja a 633 méter magas Gerecse. A Bükk és Bakony után barlangokban a leggazdagabb hegységünk, a barlangászok napjainkig mintegy 455-öt tártak fel. A hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet része, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 különleges madárvédelmi területek, illetve kiemelt jelentőségű és különleges természetmegőrzési területek sorába csaknem a teljes hegység és peremvidéke beletartozik.
A hegység leggyakoribb növénytársulásai a cseres-tölgyesek, a mészkedvelő molyhos-tölgyesek, illetve a magasabb régiókban a bükkösök, emellett a Gerecse arculatát döntően meghatározzák a törmeléklejtő erdők, sajmeggyes karszterdők, szubmediterrán lejtősztyeppek és a nyílt mészkősziklagyepek. A hegységben barangolva olyan értékes növényfajokkal találkozhatunk, mint a sárga kövirózsa, a magyar zergevirág, a sugaras zsoltina, a turbánliliom vagy a csinos árvalányhaj, szintén itt található a fokozottan védett magyarföldi husáng. A térség állatvilága is rendkívül gazdag, itt él a fokozottan védett kereknyergű patkósdenevér, a csonkafülű denevér, a nagyfülű denevér és a pisze denevér. A hegység madárvilágának fészkelő fajai közül a fokozottan védett fekete gólya, barna kánya, kerecsen- és vándorsólyom, kígyászölyv, rétisas, parlagi sas, uhu, gyöngybagoly, fehérhátú fakopáncs, hamvas küllő, gyurgyalag, örvös légykapó és a bajszos sármány a legfontosabbak. A kétéltűek és hüllők közül a zöld levelibéka, a barna varangy, az erdei béka, a vöröshasú unka, valamint az erdei- és rézsikló, a zöld gyík és a lábatlan gyík fordulnak elő a területen.
Fotó: Pelsőczy Csaba
