A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: hvg.hu

Sorozatos személycserék, gyanakvás, a szabályok negligálása, valamint sűrű államtitkári beavatkozások jellemzik az országos zöldhatóság működését.

Bár kormányrendelet írja elő a fontosabb ügyekben kiadott határozatok közzétételét, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen ez mégsem megy automatikusan. Az egyik főosztályvezető-helyettes például hónapokig kérlelte Tolnai Jánosné főigazgatót, hogy adja áldását az M35-ös autópálya és a debreceni repülőtér közé tervezett út tavaly kiadott környezetvédelmi engedélyének közzétételére, a hatóság honlapján azonban – nyilván tévedésből – sokáig csak ez a kérelem volt olvasható. A közzététel csupán a hónap elején történt meg – éppen egy nappal az után, hogy a HVG nyolc témakörben feltett kérdései közt annak okát is firtatta, miért kell a jogszabályi előírás teljesítéséhez főigazgatói bólintás. Mint a válaszból kiderült, a közzétételhez nem kell főigazgatói engedély, azt csupán „a szerv belső működéséhez kapcsolódó vezetői kontroll” előzi meg. Így mindjárt más.

Általában is jellemző, hogy az ország első számú környezetügyi közigazgatási szerve – amely szakmai iránymutatást ad az első fokon eljáró területi felügyelőségeknek, másodfokon pedig a fellebbezésekről dönt – takarékosan bánik az információkkal. A Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesületnek például több hónapos harcába telt, mire tavaly áprilisban végre időpontot kapott a szervezetet amúgy megillető iratbetekintésre. A Szombathely környékén tervezett szélerőműtelep engedélyezési dokumentumait így is csak a munkaidő lejártával, 16 óra után kezdhette el nézegetni. Az egyesület vezetői az idő rövidsége miatt azzal próbálkoztak, hogy fénymásolatot kérjenek, ám hiába, ráadásul a feszült légkörben a két fél éles szóváltásba keveredett egymással. Végül az egyesület bírósági úton szerezte be a dokumentumok másolatát.

A túlbuzgó iratvédelmet némileg magyarázza, hogy a főfelügyelőség főigazgatója az amúgy Magyarországon nem akkreditált, amerikai központú Pro Deo University biztonsági és védelmi továbbképzésén szerzett végzettséget, amelyet egy diplomának titulált okmány igazol. Nyilván a „fő a biztonság!” elve jegyében üres a kormányváltás óta a főfelügyelőség honlapjának üvegzsebrovata, csakúgy, mint a sajtóközlemények, az események vagy a szervezeti felépítés alfejezet. Ennek a főfelügyelőség szerint az a magyarázata, hogy a honlap régi kezelőfelülete rosszul működött, ezért az egészet meg kell újítani. Ez a jelek szerint olyannyira időigényes folyamat, hogy mostanáig sem sikerült a végére érni. De megnyugtató, hogy a HVG-hez eljuttatott közlemény szerint „a honlap folyamatos fejlesztés alatt áll”.

A szervezetnél dolgozók négyötödét 2010 eleje óta új emberekre cserélték, sokan nem is a területi szervektől érkeztek. Mielőtt a zöldhatósághoz került, Tolnainé egyetlen napot sem dolgozott az államigazgatásban. Igaz, több céget megjárt: 2010-ig például a Biharkeresztesi Logisztikai Park Kft., az erdőkertesi Kertes 1997 Kft., a Regla Global Mérnökiroda Kft., valamint az akkori SZDSZ-hez közel álló Virág Attila üzletember közvetett résztulajdonában álló Kvittek Zrt. – mai nevén Campo Consulting Hungária – vezetőjeként, más esetekben társtulajdonosként, főleg a kivitelezés, a kereskedelem, a pályázatírás volt a szakterülete. Mindemellett 2008–2009-ben az SZDSZ országos ügyvivője volt. Jó kapcsolatot ápolt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel, aki tavaly március 15-e alkalmából „közigazgatási tevékenysége, különösen a zöldhatóságok gazdálkodásának koordinálása érdekében végzett munkája elismeréseként” oklevelet adományozott az addigra már megbízott főigazgató-helyettesként dolgozó Tolnainénak, majd az ősszel főigazgatóvá nevezte ki.

A kormányváltás óta már a negyedik vezető áll a szervezet élén, azóta, hogy a Felsőzsolcát elöntő árvízre hivatkozva 2010 nyarán Illés Zoltán környezetügyekért felelős államtitkár az akkori igazgató felmentését kezdeményezte. A vezetők többsége nincs kinevezve, megbízottként látja el a feladatát, ami az ideiglenesség érzetét kelti. Akad olyan részleg, amelyet húsz évig ugyanaz a személy irányított, 2010 óta viszont hét főnök váltotta egymást.

Jellemző panasz, hogy a hozzá érkezett kérelmeket a főfelügyelőség hónapokig fekteti, és hogy egyes vállalkozásokra „rászáll”, amivel azok konkurensei előnyhöz juthatnak. Az engedélyek olykor szakszerűtlenek, ami a hatalmas fluktuáció mellett érthető; egy veszélyeshulladék-lerakó számára például szerves oldószereket, olajat tartalmazó iszap elhelyezését engedélyezték, noha azt az uniós irányelvek szerint nem is lehet lerakni, célszerűen égetéssel kell ártalmatlanítani. Az efféle hatósági döntést befolyásolhatja, hogy Illés ellenzi az égetéses ártalmatlanítást, és az érintett cégekre gyakorolt nyomással kívánja elérni, hogy korábban kiadott engedélyük ellenére mondjanak le erről a módszerről – közölte a napokban a hvg.hu. Az égetős cégek listáját a főfelügyelőség nem adja ki, azt a hvg.hu szintén perrel kívánja kikényszeríteni.

A gyanakvás légkörére utal, hogy nyomtatni és fénymásolni csak a titkárságon lehet. Felső jóváhagyás nélkül nem születhetnek lényeges döntések. Az elsőfokú hatóság olykor konkrét utasítást kap a főfelügyelőségtől, illetve magától Illéstől, holott csak az egységes jogalkalmazás céljából kellene egyeztetniük – ilyen szakmai megbeszélések viszont 2010 nyara óta nem voltak. Jellemző, hogy a Mal Zrt.-re 2011 szeptemberében kirótt 135 milliárd forintos hulladékbírságot is az államtitkár jelentette be, holott a döntést az első fokon eljáró zöldhatóságnak, tőle függetlenül kellett volna meghoznia.

Akad példa ennél nyíltabb beavatkozásra is. Két évvel ezelőtt Illés írásban igazította el a megbízott főigazgatót, hogyan járjon el egy négymillió eurónyi uniós pénzből finanszírozott terv engedélyezésekor. Bár az államtitkároknak egyedi hatósági ügyben nincs joguk utasítást adni, Illés kívánságára korábban már kiadott, jogerőre emelkedett környezetvédelmi, illetve vízjogi létesítési engedélyeket vontak vissza a zöldhatóságok. Ezeket a dunai hajóút fejlesztésére dolgozta ki a Vituki Kft. kutatóintézet vezette konzorcium (HVG, 2012. augusztus 11.). Utóbbi keresettel támadta meg a visszavonó határozatokat, amelyeket a bíróságok sorozatban helyeznek hatályon kívül. Eddig három törvényszéken hat ilyen ítélet született, a legutóbbi februárban, és áprilisban további öt hasonló tárgyalás lesz. A jogalap nélküli hatósági döntések miatt a konzorcium nem volt képes a kivitelezési engedélyeket határidőre produkálni. Emiatt Magyarország eleshet a támogatástól, sőt Brüsszel az ebből már folyósított 2 millió eurót is visszakövetelheti.

SZABÓ GÁBOR

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás