A március 21-24. között lezajlott Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek XXIII. Országos Találkozóján jelentős többséggel szavazták meg az állatvédelmi szekció állásfoglalását.
2013. március 23-án 9-11 óra között tartottam meg az „Állatvédelem az Európai Unióban” című szekciót. A hallgatóság megtudhatta a jelenleg is hatályos állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. tv.) születésének történetét valamint azt, hogy az állatkínzás önálló bűncselekményként csak 2004-ben került be a Btk-ba. Állatvédő jogászként bemutattam az egyes Uniós országok állatvédelmi és büntető törvényeit valamint a joggyakorlatukat. Az érdeklődök megtudhatták például, hogy több országban súlyos pénzbüntetést rónak állatkínzókra, Ausztriában és Németországban 25.000 Eurót, Franciaországban 30.000 Eurót, Szlovéniában akár 84.000 Eurót is kiszabhatnak. Olaszországban, ha valaki illegális versenyeket szervez állatok között akár 160.000 Euróra is büntethetik. Egyes nem EU-s országokban – mint például Bosznia-Hercegovinában is – 5000 Eurót köteles fizetni az, aki kegyetlenül bánik az állatokkal.
Több országban már az Alkotmányban lefektették az állatok védelmének általános kötelezettségét, ilyen példákat találhatunk Németországban (20a) illetve Szlovéniában (72.§), hazánk Alaptörvényében 2012. január 1-jétől a P cikkben olvashatunk erről.
Pálinkás Viktória az Országos Találkozó állatvédelmi szekcióján
Az állatvédelmi törvényeket elemezgetve néhol igen különleges szabályozásokra figyelhetünk fel. Például Ausztriában általános kötelezettség, hogy aki egy felismerhetően sebesült vagy veszélyben lévő állatot lát, annak meg kell adnia az ésszerű kereteken belül a segítséget, amennyiben ez nem lenne lehetséges, segítséget kell hívnia. Szlovéniában, ha valaki megmérgezi az állatok ivóvizét vagy takarmányát 1 évtől 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Több országban büntetik a zoofíliát, azaz az állatokkal való szexuális kapcsolatot. Ez jelenleg Magyarországban nem számít bűncselekménynek. Franciaországban akár 2 évig terjedő, Norvégiában pedig 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik az ilyen tetteket. Szerintem a magyar jogi szabályozásba is külön tényállásként kellene beemelni a zoofiliát.
Az állásfoglalás legfontosabb pontjai:
Javaslatok a Büntető Törvénykönyvhöz (jelenleg hatályos 1978. évi IV. tv.)
• A törvény hatálya terjedjen ki az összes állatra, ne csak a gerincesekre (pl. szivacsokra, puhatestűekre, ízeltlábúakra is).
• Az állatkínzás tényállását vagy a testi sértéshez hasonlóan végérvényesen eredmény-bűncselekménnyé kell alakítani, vagy mellőzni kell a jelenlegi diszpozícióból az „alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon” kitételt.
• Az állatkínzás vétségének alapesete legyen 3 év.
• A zoofilia külön tényállásként kerüljön be a Btk-ba.
Javaslatok az állatvédelmi törvényhez (1998. évi XXVIII. tv.)
• A jelenleg kiszabható állatvédelmi bírság összegét emeljék fel, hogy a felső határa a jelenlegi tízszerese legyen.
• Az állatkínzókat jogerős ítélet után tiltsák el az állattartástól.
• Az elkobzott állatok sorsáról az állam gondoskodjon és teremtse meg ehhez a pénzügyi feltételeket.
• A gyepmesteri telepeket utalják a civilek irányítása alá.
Az állásfoglalásban található jogi kifejezések magyarázata:
Diszpozíció, dispositio (latin): rendelkezés, intézkedés.
A jogi norma 3 részből áll: hipotézis, diszpozíció, jogkövetkezmény
1. Hipotézis: azok a körülmények, feltételek amelyek megvalósulása esetén a jogalkotó által kell vagy tilos tanúsítani. Más néven: absztrakt törvényi tényállás. A hipotézis a tények olyan összessége, amelyeknek a tárgyi jog jogi jelentőséget tulajdonít.
2. Diszpozíció: (rendelkezés) az a magatartási szabály, amelyet a jogalkotó a jogalany számára előír, ha a hipotézisben foglalt feltételek fennállnak.
3 féle magatartást írhat elő:
– valamilyen magatartástól való tartózkodást: Tiltó jogi norma.
– valamilyen magatartási forma megvalósítását parancsolja: Parancsoló jogi norma.
– engedhet bizonyos magatartást az egyén számára: Engedő v. diszpozitív jogi norma.
3. Jogkövetkezmény:
– joghatás
– szankció
Eredmény bűncselekmény:
Eredmény: egy külvilági változás, ami a magatartás következtében létrejött.
Az elkövetési magatartásnak van eredménye. Az eredmény szempontjából a bűncselekményeket lehet csoportosítani:
1./ Materiális bűncselekmények: olyan bűncselekmény, amelynek tényállása tartalmaz eredményt.
2./ Inmateriális bűncselekmények: materiális ellentéte, azaz olyan bűncselekményeket jelent, amelynek tényállásában nincsen eredmény.
Ok-okozati összefüggés: az okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény között áll fenn.
Pálinkás Viktória mentett cicákkal. (A cicák azóta már gazdira találtak!)
Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozója
Állatvédelmi szekció
Állatvédelem az Európai Unióban
2013. március 23. 9-11.
Állásfoglalás
Hazánkban az elmúlt két évben hatalmas reformok történtek az állatvédelem területén. Mind az állatvédelmi törvényt, mind az egyes állatvédelmi tárgyú rendeleteket, mind a Btk.-t módosították, hogy közelítsünk az EU elvárásaihoz, színvonalához. Azonban még így is óriási a lemaradásunk. Állásfoglalásunk elsősorban az Uniós országok joggyakorlatával összehasonlítva teszi meg javaslatait a magyar szabályozásra vonatkozóan.
A jelenlegi szabályozás szerint a Büntető Törvénykönyv (1978. évi IV. tv.) 266/B. §-a jelenleg csak a gerinces állatokat védi. Európában számos ország (pl. Svájc, Norvégia) állatvédelmi törvénye az összes állatra kiterjed, nemcsak a gerincesekre. Álláspontunk szerint ezt ki kellene terjeszteni a nem gerinces állatokra is.
A diszpozíció változtatásának az igényét kizárólag gyakorlati tapasztalatok hívják életre. Ezen belül elsődlegesen olyan jogértelmezési probléma, mely azt mutatja, hogy a norma nem tudja úgy szabályozni az életviszonyt, ahogy anno a jogalkotó tervezte. A nyáron hatályba lépő új Btk. sem hozott változást e tekintetben, bár üdvözöljük, hogy a tényállást július 1-től immáron új, a „Környezet és természet elleni bűncselekmények” című fejezetben szabályozták valamint, hogy már külön szerepel az orvvadászat és az orvhalászat.
A jogesetek azonban azt is mutatják, hogy egyfajta eredmény–bűncselekményt feltételezve, a nyomozó hatóság csak akkor foganatosít nyomozati cselekményt, amikor büntetőjogi értelemben „a kísérlet már régen befejezetté vált”, és közel áll ahhoz, hogy a halálos eredmény, esetleg a maradandó károsodás bekövetkezzen.
A jelenlegi szabályozásban rejlő anomália nyilvánvalóan feloldandó. Vagy a testi sértéshez hasonlóan végérvényesen eredmény-bűncselekménnyé kell alakítani a jogi normát, vagy mellőzni kell a jelenlegi diszpozícióból az „alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon” kitételt, mint ahogy ez eleve be se került pl. a szlovén jogi szabályozásba.
A Btk.-t hatályba lépése óta két törvény módosította. Egyrészről a 2008. évi LXXXIV. törvény mely a minősített esetet emelte be a paragrafusba, másrészről a 2009. évi LXXX. törvény, mely kivette a „közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel” szövegrészt. Ennek értelmében azt gondolhatnánk, hogy aki állatot kínoz, az csak és kizárólag szabadságvesztést kaphat. Azonban ez nem így van. A Btk. 38. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható. Úgy véljük, hogy nincs kellő visszatartó ereje sem a két sem pedig a három évi szabadságvesztésnek, ha az általános joggyakorlat az, hogy pénzbüntetést illetve közérdekű munkát kapnak az állatokat megkínzó emberek.
A magyar jogrendben jelenleg semmilyen formában nem szerepel a zoofília, mint bűncselekmény, pedig nem egy ilyen eset jutott már a hatóságok tudomására. Álláspontunk szerint a Btk.-ba külön tényállásként kellene belefoglalni az állatokkal való szexuális közösülés bűntettét. Norvégiában és Franciaországban szabadságvesztéssel és pénzbírsággal sújtják az ilyen tettek elkövetőit.
A jelenleg is hatályos állatvédelmi törvény (1998. évi XXVIII. tv.) és az egyes állatvédelmi tárgyú rendeletek szerint az állatvédelmi bírság maximális összege 150 000 Ft, melyet csupán négy esetben engednek kiszabni a jogszabályok. Szlovéniában a legsúlyosabb tettekért az állatokkal kegyetlenkedők akár 84 000 Eurót is kaphatnak, de ilyen magas összegekre találunk még példát. az olasz, az osztrák és a német állatvédelmi törvényekben is. Állásfoglalásunk szerint a jelenleg kiszabható bírság összegét fel kellene emelni, hogy a felső határa a jelenlegi tízszerese legyen.
Európában több országban törvényi szinten le van fektetve, hogy aki kegyetlenkedik egy állattal, eltilthatják az állatok tartásától. Véleményünk szerint hazánkban is be kellene vezetni, hogy ha valakit egyszer állatkínzás bűncselekményének elkövetése miatt elítélnek, akkor a továbbiakban eltiltsák (akár egy életre) az állattartástól.
Úgy gondoljuk, Magyarországnak tanulmányoznia kellene és saját gazdaságossága érdekében fokozatosan be kellene építenie a magyar jogrendszerbe a fejlett tagállamok állatvédelmi joggyakorlatát. Mint ahogy az Unióban több példán keresztül követhetjük nyomon az elkobzott állatok tovább sorsát, ahol az elkobzás állami feladatnak minősül így a költségeket is az állam viseli és ő gondoskodik az állatról. Magyarországon a civil kontroll hiánya mellett a közpénzekből aránytalanul támogatják a gyepmesteri telepeket, holott véleményünk szerint szakképzett civilek alá kellene helyezni ezen tevékenységet.
Hogy a jogi szabályozás a jövőben hogyan alakul, az összefüggésben áll az unió alakulóban lévő joggyakorlatával is, hisz az állatkínzás és az állatvédelem némileg lemaradt a környezet és természetkárosítás törvényi tényállásainak megfelelő kialakításához, közösségi és tagországi szabályozásához képest.
Gödöllő, 2013. március 23.
Pálinkás Viktória
