A rovat kizárólagos támogatója

Méhpusztulás – az európai beporzó rovarokat és mezőgazdaságot fenyegető veszélyek” címmel tanulmányt hozott nyilvánosságra a Greenpeace. A jelentésben a 74 legjelentősebb nemzetközi tudományos kutatás méhpusztulással kapcsolatos megállapításait foglalta össze a szervezet.

Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse kiemelte, a dokumentum alapján könnyen azonosítható a méhpusztulás egyik legjelentősebb oka, a beporzókra veszélyes egyes mezőgazdasági vegyszerek, a csávázóanyagok, ezen belül is a neonikotinoidok használata. Az Európai Bizottság most tervezi, hogy a méhek számára vonzó terményeknél betiltsa három neonikotinoid csávázószerként való használatát. Ezt az intézkedést a magyar kormány jelenleg ellenzi.

Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy a szakértők úgy vélik, hogy a méhpusztulásban felelős vegyszerek a mezőgazdaságban sokkal több kárt okozhatnak, mint amekkora a hasznuk. Miközben a méhekre és a többi vadon élő beporzóra sokkal nagyobb szükség van annál, minthogy a további pusztulásukat kockáztatni lehetne. Méhek nélkül nemcsak élelmezésünk, hanem akár a teljes mezőgazdaság, sőt az egész ökoszisztéma veszélybe kerül.

A Vidékfejlesztési Minisztérium egy korábban közzétett állásfoglalása arra mutatott rá, hogy Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használata miatt és ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai is alátámasztják. Az országban évente több mint egymillió hektáron folyik méztermelés olyan mezőgazdasági területeken, amelyeket az elmúlt tíz évben neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel kezelt – csávázott – (kukorica, napraforgó, repce) vetőmagokkal vettetek be.

méhészeti körkép méhészeti körkép       galériához katt a képre
A sajtótájékoztatón részt vett Máté Sándor tiszakécskei méhész, aki arról beszélt, hogy nem csak a méhpusztulásért tehetők felelőssé a neonikotionid tartalmú csávázó anyagok, hanem azért is, hogy a méhek eltájolódnak, nem találnak vissza. Mint elmondta, ez a jelenség csaknem ugyanolyan káros, mint az elhullás, évente a méhcsaládok 20-30 %-át is érintheti ez a probléma, hogy a csávázószerekkel kezelt repcéről, napraforgóról, kukoricáról nem találnak haza a méhek. Ez a jelenség a neonikotinoidok intenzív alkalmazása, kb. 2006 óta figyelhető meg.
A Greenpeace ezért arra szólítja fel az európai döntéshozókat, hogy a következő bizottsági ülésen tiltsák be a három, méhekre már bizonyítottan veszélyes neonikotinoid csávázószert, hogy haladéktalanul kezdjék meg kidolgozni a méhekre illetve más beporzókra veszélyes vegyianyagok kivonásának forgatókönyvét, valamint szüntessék meg a „vegyszerintenzív” , nagyipari mezőgazdaság támogatásait, és azokat csoportosítsák át az ökológiai gazdálkodás segítésére.

Méhpusztulás – Greenpeace magyar vonatkozású tanulmány. Méhpusztulás – az európai beporzó rovarokat és mezőgazdaságot fenyegető veszélyek (4,5 MB pdf.)

A március 21 – 24 között Gödöllőn több mint száz zöld szervezet részvételével tartott országos találkozón a résztvevők is egyhangúlag arra szólították fel a kormányt, hogy kezdeményezze a beporzókra veszélyes vegyi anyagok korlátozását.

Az Apis mellifera (háziméh) Indiában „alakult ki”, trópusi élőlény. Odulakó lett, így kiválóan alkalmazkodott a sivatagi, a félsivatagi, végül a mérsékelt övi körülményekhez. Egész Eurázsiában, sőt Afrikában is elterjedt. Legtávolibb élettere a Fokföld. A Kárpát medencében az Apis mellifera carnica változata él, a Bécsi medencétől a Vaskapuig megtalálható. Jellegzetessége, hogy kiválóan rajzik, nagyon jó a szaporodási képessége, kicsi kaptárokban telel át, és nagy szaporodási dinamikával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy mire az akác kivirágzik, a másfél kiló méhecskéből lesz 6 kiló méhecske egy jó méhcsaládban, annak ellenére , hogy közben nemzedékváltás zajlott. Ez teszi lehetővé azt, hogy a Kárpát-medencére jellemző nedves-rétes társulásokat, aszályos foltokat is kibírja a faj. Túléli a mínusz 20 fokos telet, a plusz 40 fokos kánikulát.

méhészeti körkép méhészeti körkép    galériához katt a képre

Hazánkban kb. 15 ezer méhész, egymillió körüli méhcsaláddal foglalkozik. Csuja László, babati bioméhész, akinek gazdaságát még a gödöllői Országos Zöld Találkozó előprogramjaként látogattuk meg, azt mondta, ha valaki jól akar méhészkedni Magyarországon, a méhek biológiáját és a méhlegelő biológiáját jól kell ismernie. Európa legjobb méhlegelőjével mi rendelkezünk. A napsütéses órák száma, a téli hideg, a tavaszi virággazdagság mind arra predesztinálnak, hogy a természetes méhlegelőket, ártereket, a természetes mézelő növényeinket használjuk ki, amelyek nincsenek mezőgazdasági termelésbe fogva, így nem kapnak növényvédőszert. Minél hosszabb időt tölt el a növényvédőszeres területen a méhállomány, annál valószínűbb, hogy abból valami baj lesz. Magyarországon kb. 180 nap az az időszak, amikor a méhek nektárt, virágport tudnak gyűjteni és ebből 50-60 napot tartózkodnak olyan területen, ahol intenzív növényvédelem van. Ő maga azt tartja helyesnek, hogy nem engedi rá a méheit a repcére, csak az akáccal kezdi a méhlegelőt, hogy csökkentse a mérgezési lehetőséget.
A bioméhész elmondta, minél iparszerűbben dolgozik egy méhész, minél több mézet akar kipergetni egy méhcsaládtól, annál valószínűbb, hogy a méhek eltűnése betegség felüti a fejét nála, mert az intenzív mezőgazdasági kultúrát 100%-ig kihasználja.

Kapcsolódó anyagok:

Magyarországnak támogatnia kell a méhgyilkos vegyszerek tilalmát

Védjük meg a méheket!

Az EU betilthatja- nekünk kell a neonikotinoid

Csípnék a méhek a minisztert, ha védené őket

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás