A minapi rétisasok után újabb áldozatokat szedett a hazai mérgezési láz. Az egyik kiskunsági vadászterületen három barna rétihéja, egy egerészölyv és egy fokozottan védett – műholdas nyomkövetővel felszerelt – kerecsensólyom esett áldozatul a szándékosan kihelyezett méregnek.
2013-ban már 22 olyan mérgezéses esetre derült fény, amelyben védett vagy fokozottan védett madárfajok voltak az áldozatok között. 5 ragadozómadár-faj mintegy 51 példánya pusztult el szándékos mérgezés következtében. A szakemberek szerint ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Egy Spanyolországi felmérés szerint a hasonló esetek kevesebb, mint 10 százaléka válik ismertté.
Újabb áldozatokat szedett a Magyarországon dúló mérgezési láz. Az egyik kiskunsági vadászterületen három barna rétihéja, egy egerészölyv és egy fokozottan védett – műholdas nyomkövetővel felszerelt – kerecsensólyom esett áldozatul a szándékosan kihelyezett méregnek. Az esetre a projekt keretében jeladóval felszerelt sólyom miatt derült fény: a nyomkövető eszköz riasztotta a szakembereket, és így talált rá a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagja a mérgezett tetemekre. A 2012-ben elpusztult Gyula nevű madár után, ez a második olyan jeladós madár, amely bizonyítottan mérgezés áldozata lett. A fokozottan védett kerecsensólyom természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft. Mivel a madár költésben volt, valószínűleg a tojások sem fognak kikelni, így végső soron az elkövető több kerecsensólyom, és a többi védett faj példányainak elpusztításáért felelős.
A magyar vadászterületeken jelentős problémát okoz a ragadozó madarak ellen irányuló szándékos mérgezés, ami nem csak rájuk, de a háziállatokra, és adott esetben az emberekre nézve is veszélyt jelenthet. Utóbbi miatt felmerül a közveszély okozás kérdése is. A legutóbbi eset csak pár napja történt, amikor Somogyban három rétisast mérgeztek meg.
A most futó, második kerecsensólyom-védelmi LIFE projekt keretében került több sólyomra GPS-szel felszerelt nyomkövető, amelynek egyik célja éppen a veszélyeztető tényezők felderítése. Egy most indult másik LIFE projekt éppen a mérgezések megszüntetését tűzte ki célul. Ennek keretében több tucat parlagi sasra kerül fel folyamatosan jeladó pontosan azért, hogy gyorsan, és hatékonyan fel lehessen deríteni a mérgezéses eseteket. A jeladók méteres pontossággal, gyakorlatilag valós időben mutatják a madarakat, így várhatóan egyre több eset válik ismertté – a remények szerint az elkövetőkkel együtt.
A fent említett esetben a rendőrség megkezdte a nyomozást, és ennek sikere érdekében az eset további részletei nem nyilvánosak.
Megmérgezett hím kerecsensólyom, hátán a GPS-es jeladóval kép: Bagyura János
A parlagi sasok védelmét és a hasonló bűncselekmények visszaszorítását tűzte ki célul a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és partnereinek LIFE programja (LIFE 10NAT/HU/019 ) ami 2012-ben az Európai Unió és a Vidékfejlesztési Minisztérium társfinanszírozásával indult. A program partnerei között szerepel a Nemzeti Nyomozóiroda, a Magyar Vadászkamara, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park, a Budapesti és a Jászberényi Állatkert valamint a Természetfilm.hu filmműhely. A munka során létrehoznak egy országos állatorvosi hálózatot a sérült madarak kezelésére, megszervezik a veszélyeztetett fészkek őrzését, valamint ahol szükséges mesterséges fészkekkel, időszakos etetéssel segítik elő a madarak megtelepedését, túlélését. A bűncselekmények felderítési arányának növelése érdekében a résztvevő szervezetek fokozott őrjáratokat tartanak a veszélyeztetett területeken, amelyben speciálisan kiképzett keresőkutyák is segítik a természetvédőket, valamint fenntartanak egy közvetlen telefonvonalat (20/251-44-04), ahol a természetvédelmi bűncselekményekkel kapcsolatos bejelentéseket várják.
Fidlóczky József Kerecsensólyom védelmi LIFE program programvezető
Kapcsolódó anyagok:
