Hirdetés

Novembertől nem lesz egyetlen hektár földje sem a kishantosiaknak. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ halálos ítéletét hirdette ki a Nemzeti Földkezelő Alap, amikor az állami földekre kiírt pályázatokon hat másik győztesnek adta. Ács Sándorné szerint az agrártárca és a Gazdakörök elárulták társaikat azzal, hogy a földet a tőkés társaságoknak kezére játsszák. Az ökogazdaságot behintik pétisóval.

Bár a törvényeket betartották, mégis „jogszerűtlenül” jártak el azért, mert nem ellenőrizték a pályázatokra jelentkezők cégeinek hátterét. Ángyán József birtokában van az a jegyzőkönyv, mely a Nemzeti Földkezelő Alap belső ellenőrzésének eredményeiről szóló beszámolót tartalmazza. Ebből az is világossá válik, hogy az ellenőrzések során, melyet az NFA munkatársai végeztek, kiderült, a pályázatokon győztesként kihirdetett vállalkozók érdeme csupán szubjektív pontokkal volt kifejezhető. Ángyán írásban kérte Fazekas Sándort, hozza nyilvánosságra az NFA belső ellenőrzésének eredményeit tartalmazó jegyzőkönyvet, péntekre várja a miniszter válaszát.

A Kishantosi Fejlesztési Központ 1991-ben a mezőfalvi állami gazdaság területéből kihasított 453 hektár területen jött létre. Az évtizedek alatt változó jogszabályi környezethez alkalmazkodva hol alapítványként, hol közhasznú társaságként, legutóbbi időkben nonprofit kft-ként működött. A biogazdaság jövedelméből tartották fent az időközben megalakult Mezőföld Népfőiskolát, ahol fő tevékenységként a vállalkozók számára szerveztek előadásokat a fenntartható, vegyszermentes művelésről. A befolyó pénzt az utolsó fillérig beforgatták a gazdaságba, nem is tehettek mást, hiszen erre szerződtek. A földbérleti szerződésük idén októberben jár le, de már tavaly kiírták a kishantosi hektárokra a pályázatokat. A területet 10 részletben lehetett megpályázni, a kishantosi mintagazdaság egyetlen hektárra nem nyert jogosultságot. A bírálók szerint a messze földön is elismert gazdálkodók 10 benyújtott pályázata közül egyik sem ütötte meg a mércét.

Nem hagyják annyiban

Az ügyek egy részében feljelentést fog tenni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, egyelőre jogászaik vizsgálják a rendelkezésre álló adatokat. A kétségbeejtő az, hogy minden a törvényeket betartva történt, papírforma szerint a kishantosi földekre jelentkező pályázók megfelelnek a kiírásnak – magyarázta Ács Sándorné a sajtótájékoztatón – de ha az adatokat alaposabban megvizsgáljuk, akkor kiderül, kik a terület majdani használói.
Ács Sándorné bemutatója a kishantosi földpályázati anomáliákról (10 MB ppt.)

Hadüzenet Kishantosnak Hadüzenet Kishantosnak  galériához katt a képre!

Építő cégből biogazdálkodó?

Ha a kiírásra jelentkező cégek történetét is követjük, akkor jól látható, hogy egyes esetekben az aspiráló vállalkozó igen jól értesült, hiszen az egyik pályázó az addig mérnöki tevékenységre specializálódott vállalkozását a kiírás előtt egy hónappal törölte, majd tulajdonosa egy mezőgazdasági tevékenységre utaló elnevezéssel, Mező Vidéke Bt néven új céget jegyzett. Salgótarjáni székhelyét Szabadegyházára költöztette, a nagy sietségben a tevékenység profilját elmulasztották megváltoztatni, így maradt mérnöki, építői munkákat végző cég. A szóban forgó vállalkozás bejegyzett tulajdonosainak egyike, V.D. neve más cégeknél is feltűnik. Összesen 12 pályázatot nyújtott be ily módon, különböző cégek képviseletében. A kishantosi földek másik részét vitte egy nagyvenyimi vállalkozó, aki beazonosíthatóan egy helyi kft érdekeltségéhez tartozik, amelyben felügyelő bizottsági tagsága van a mezőfalvi polgármesternek, aki szintén kapott a kishantosi területből. Márok Csaba polgármester egyben a mezőfalvi leader csoport elnöke is.
A többi pályázóról elmondható – folytatta Ácsné – hogy tisztességes gazdálkodó emberek, viszont mégis az jól látható, hogy jól megkeverték a pályázatok elbírálói a kártyákat, hiszen a sárbogárdiak elől mások vitték el a helyi földet, így azok távolabb, a mezőfalvi térségben kaptak területet.

MAGOSZ holdudvar

A fentiek okán tesz majd feljelentést a Központ az ügyek egy részében, másfelől viszont továbbra is követelik az egész pályázati rendszer újraszabályozását, mert az úgy rossz, ahogy van, kiskapukat biztosít azok számára, akiket a hatalomban lévők most földhöz akar juttatni. Szomorú azt látni – fejezte be Ács Sándorné a mondandóját – hogy azok, akikkel 2005-ben a gazda tüntetések idején egymást erősítettük, most átálltak a tőkés társaságok szekerét tolni. A MAGOSZ holdudvara most jól jár.

Titkos jegyzőkönyv?

Az NFA munkatársai elismerték, hogy kibogozhatatlan a döntési mechanizmus a pályázatoknál – erről már Ángyán József számolt be. Abból a jegyzőkönyvből olvasott fel részleteket az ex-államtitkár, amely a bizottsági ülésen készült, ahol az NFA belső ellenőrzésének eredményeiről számoltak be. (tavaly az NFA rendelt el belső vizsgálatot a földpályázatok ügyében) Ángyán idézte az ülésen meghallgatott, a pályázatokról helyszínen is tájékozódó NFA munkatársainak beszámolóit, amelyekből kiderül, a bírálatokban a szubjektív elemek domináltak. Ángyán József azt kérte Fazekas Sándortól, hogy hozzák nyilvánosságra a belső ellenőrzés jegyzőkönyvét, ne csupán a 11 oldalas, bizottság elé vitt kivonatát, hanem mellékletekkel együtt. ( az NFA az MTI- nek úgy nyilatkozott, hogy nem létezik ilyen jegyzőkönyv) A volt államtitkár hivatalosan fordult a miniszterhez, akinek ez esetben 2 héten belül választ kell adnia a képviselő kérdésére, a határidő holnap lejár.

A sajtótájékoztatón, bár nem kapott meghívást, jelen volt az NFA sajtószóvivője, aki videó felvételeket készített a tájékoztatóról, melynek végén tudatta az újságírókkal, hogy a Nemzeti Földkezelő Alap vezetője és a miniszteri biztos még a délután folyamán reagálnak a „kishantosi ügyre”.

Vádlottakból vádlók?
Sebestyén Róbert, az NFA vezetője ezen a délutáni tájékoztatón a jegyzőkönyv meglétét már nem cáfolta határozottan, annyit mondott csupán, hogy ezzel kapcsolatban keressék az újságírók a belső ellenőrzést végző csoport vezetőjét. Az üggyel kapcsolatosan pedig arról beszélt, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ azért nem nyert, mert a bírálók a benyújtott üzleti tervüket nem látták fenntarthatónak, tudomásuk van arról, hogy a nonprofit szervezet majd 10 évig nem fizette a haszonbérleti díjat az államnak, így jelenleg 28 millió forintos tartozásuk van. (a pályázat bírálatában az szerepel, hogy szakmailag nem felelnek meg a követelményeknek)

Évtizedes háború

2001-ben az állam, az agrárszektor privatizációs ügyleteivel egyidőben, rendkívüli felmondással felbontotta a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal kötött szerződését – reagált Ács Sándorné az NFA sajtótájékoztatójára. Két nappal az után, hogy az akkori FVM éppen szerződést kötött a biogazdasággal fejlesztésekre. A rendkívüli felmondást a szervezet nem ismerte el, így 10 éves pereskedés kezdődött, amelynek egy részét elveszítette ugyan a Központ, de egy másik részében 2006-ban megállapodás született, szerződést hosszabbítottak. A per másik részét, melyet kedvezmények elvesztése miatt indított a biogazdaság, elveszítették. Ács Sándorné állítja, hogy Szabó Csaba (2001-ig az ÁPV Rt igazgató helyettese, most földügyi biztos) „trükközése” miatt veszítették el ezeket a kedvezményeket, amelyeket valóban nem fizettek a per befejezéséig. Ez az összeg –ami eredetileg 9 millió forint volt, mára kamataival 28 millió forintra rúg. Ácsné úgy gondolja, megalapozott az a feltételezés, miszerint bosszút álltak a Kishantosi Vidékfejlesztési Központon, s Szabó Csaba most végleg pontot tett az évtizedes háborúskodás végére, sóval lehet behinteni a minta ökogazdaság helyét.

Vidékstratégia csak a kirakatban

A Vidékstratégia minden pontjának megfelel a kishantosi mintaprojekt – hívta fel a figyelmet Ángyán József. A Központ majd 20 éve folytat biogazdálkodást, a stratégia egyik kiemelt feladata pedig a fenntarthatóság. Az oktatási funkciókat is ellátó Kishantosi Vidékfejlesztési Központ közösségben betöltött szerepe sem elhanyagolható, így teljességgel érhetetlen miért utasították el pályázatukat arra való hivatkozással, hogy szakmailag nem ütötte meg más pályázatok színvonalát. Ráadásul, az NFA sajtótájékoztatóján Sebestyén Róbert azt állította, hogy a kishantosi pályázat tartozások miatt nem fenntartható üzleti tervét, nem pedig szakmaiságát kifogásolták. A bírálat szerint a szakmai munkájuk nem üti meg a mércét.
Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 650 ezer hektárra terjeszti ki a biogazdálkodást, most a jelenlegi döntéssel 450 hektárral csökkentette az így megművelt területek nagyságát. A Vidékstratégia csak a kirakatban van, a valóságban nem lelhető fel, hogy az intézkedések a lefektetett elvek irányába vinnének.

Tüntetés és feljelentések

A kishantosiak és pártolóik követelik a pályázatok nyilvánossá tételét, az eddigi pályázatokat vizsgáló Nemzeti Földkezelő Alap belső ellenőrzésének eredményeit tartalmazó jegyzőkönyv bemutatását, az egész pályázati rendszer megváltoztatását. A Váralja Szövetség tüntetést szervez a földügyek nyilvánosságáért, s azért, hogy ne tőkés társaságok érdekeinek rendeljék alá az újraelosztást. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egyes ügyekben, jogászaik vizsgálata után, feljelentéseket tesznek

Olvasd még: Ángyán tetemrehívása és a bedarált mintagazdaság

Egy helyett nyolc bérlő lesz
A Nemzeti Vidékstratégia elvei érvényesültek Kishantoson is. Szabó Csaba reagálása Ángyán József szerdai kijelentéseire. Forrás: Vidékfejlesztési minisztérium 2013. április 24.
 

Kapcsolódó anyagok:

Ki áll az ökogazdaság likvidálása mögött?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás