Civil szervezetek sürgetik a kormányt, hogy a földjogi szabályozást úgy alakítsa át, hogy az hatékonyan akadályozza meg a magyar termőterületek külföldi kézbe való jutását, illetve járuljon hozzá nagybirtokrendszer lebontásához.
Budapesten rendezett a földjogi szabályozásról szakmai konferenciát a Magyarországért Kulturális Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Szülőföld Mozgalom. A konferencia előadói határozottan kiálltak amellett, hogy a földügyi szabályozásnak egyszerre kell segítenie a családi gazdaságok megerősítését, a biológiai sokféleség védelmét, a talaj termőképességének megőrzését, a biztonságos élelemtermelést és a helyi közösségek megerősítését. A földjogi szabályozásban is érvényesíteni kell a Nemzeti Vidékstratégia birtokpolitikai elveit. A szervezők a konferencián ismertették a földügyekben több állásfoglalást kezdeményező civil szervezetek[1] legújabb javaslatcsomagját, amelyet a napokban küldtek meg a kormány illetékeseinek.
Molnár Attila a Szülőföld Mozgalom ügyvivője hangsúlyozta, hogy a földmoratórium jövő évi lejárta kíméletlen versenyhelyzetet fog eredményezni a magyar földpiacon, a hazai gazdálkodók rovására. Addigra a magyar kormánynak olyan jogi szabályzást kell alkotnia, mely képes lesz megakadályozni a magyar termőterületek rohamos külföldi kézbe jutását – márpedig ez stratégiai fontosságú érdekünk. A szükséges korlátozásokat – közérdekre és mezőgazdasági okokra való tekintettel – elsősorban üzemszabályozás formájában, és csak másodsorban forgalmi kérdésként kell szabályozni.
Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke a civil javaslatok közül különösen fontosnak tartotta kiemelni: A nagyüzemek terjeszkedésének akkor lehet véget vetni, ha átlátható és áthághatatlan felső határt szab a törvény a birtokolható, illetve haszonbérelhető földek méretének. Ezért meg kell szüntetni azt a kiskaput, ami megengedi a cégeknek, hogy ne vegyék figyelembe a bérelt területeik nagyságának számításánál a tagoktól bérelt földeket. Lényeges, hogy a településen élő gazdákból álló helyi földbizottság minden, a településhez helyrajzi szám szerint tartozó föld birtoklását, illetve használatát illető ügyben rendelkezzen döntési joggal.
A civil szervezetek szerint emellett módosítani kell uniós csatlakozási szerződésünket, amely a földet tőkeként értelmezi, és Magyarország számára kérni kell e tekintetben is az uniós jogegyenlőség elvét, azaz hogy más uniós tagországokhoz hasonlóan a magyar föld is korlátozott forgalomképességű legyen. Az állam szerepét erősíteni kell: forgalomképtelenné kell nyilvánítani a jelenleg állami tulajdonban lévő területet.
A településen kívüli igénylők számára csak akkor engedélyezzék a földhöz jutást, ha a településen élők közül nincs olyan, aki az adott területet megvásárolná, vagy bérelné. A fiatal és családot vállaló gazdák, valamint a fenntartható módon gazdálkodók támogatását előtérbe kell helyezni a szabályozás megalkotásánál.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke szerint mihamarabb meg kell alkotni a mezőgazdasági üzemtörvényt. E jogszabály hatályát a teljes földalapra, valamennyi árutermelő gazdaságra ki kell terjeszteni, illetve a szabályozást össze kell kapcsolni az agrártámogatással. Törvénybe iktatni, végrehajtatni és ellenőrizni kell az „egy földműves – egy mezőgazdasági üzem” elvet – tette hozzá az ügyvezető.
A javaslatcsomag emellett kitér arra, hogy a kisgazdálkodók piaci versenyhelyzetének erősítésére lehetővé kell tenni beszerzési, feldolgozási és értékesítési szövetkezetek létrejöttét, az ehhez szükséges törvényi és finanszírozási háttérrel, országos hitelszövetkezeti háló létrehozásával. Emellett a zsebszerződések felszámolására külön apparátust kell felállítani, egyszemélyes felelős vezetővel.
Hivatkozások:
[1] CSEMETE Természet- és Környezetvédő Egyesület, Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, Szülőföld Mozgalom
