A rovat kizárólagos támogatója

Nemzetérdekű az új földtörvény, és félrevezetőek a kritikák a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint. A jogállamisággal nehezen összeegyeztetőnek tartja több civil szervezet az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága által szerdán elfogadott módosító indítványokat, melyek lényegében egy új földforgalmi törvényjavaslatot terjesztenek be. Íme a két vélemény.

A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóközleménye:

Félrevezetőek azok a nyilatkozatok, miszerint a részletes vitára váró, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat szélesre tárja a társas vállalkozások számára épített kiskapukat. A törvényjavaslat ugyanis a hatályos szabályozással azonos módon tiltaná a társas vállalkozások földszerzését.

Az Európai Uniótól csak haladékot kaptunk arra nézve, hogy a tagállami állampolgárok földszerzését korlátozzuk. A Kormány – élve a Csatlakozási Okmányban biztosított lehetőséggel – a hazai termőföldvagyon védelme érdekében kezdeményezte sikeresen az Európai Bizottságnál a földmoratórium 3 évvel történő meghosszabbítását, s ennek eredményeként 2011. év helyett 2014. április 30-ig tartható fenn a jelenlegi szabályozás.

A törvényjavaslathoz 2013. május 22-én benyújtott bizottsági módosító javaslatok nem változtatnak azon, hogy a föld tulajdonjogának megszerzésére főszabály szerint a földműves, mint a földművelési tevékenységet professzionálisan végző természetes személy jogosult. A földműves a földszerzés fókuszába állított személy. A földműves személy kritériumrendszerének a tagállami állampolgárnak is meg kell felelnie. A bizottsági módosító javaslatok továbbra is kiemelten preferálják a helyben lakót, továbbá a mezőgazdasági üzemközpont meghatározásával megállapítja a földszerzés földrajzi körének origóját.

Mindezek alapján érthetetlenek azok az állítások, hogy a részletes vita alatt álló törvényjavaslat 30 európai ország 508 millió lakosának nyitja meg az utat hazánkban a föld tulajdonjogának megszerzéséhez. Lejárató politikai hangulatkeltésre használják ezeket a valótlanságokat, ám a kormányzat célja az új nemzetérdekű földtörvény megalkotása.

Hamis, és megtévesztő állítás az is, miszerint a törvényjavaslat megvitatását komolytalanná teszi az, hogy a földforgalmi törvény rendelkezéseitől – az egyelőre megalkotás alatt álló – a mezőgazdasági üzemszabályozási törvény, és az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetekről szóló törvény eltérhet. A jogalkotásban, és jogalkalmazásban nem új keletű technika és rendező elv az általános törvény és a különös törvény kapcsolatrendszerének a felállítása és deklarálása. A földforgalmi törvényben (mint általános törvényben) rögzíteni szükséges a jelenleg hatályos, és a készülő törvények (mint egy-egy szabályozási tárgy vonatkozásában különös törvények) közötti kapcsolatot. E nélkül értelmezési anomáliák keletkeznének.

A 2013. május 22-én benyújtott bizottsági módosító javaslatok elkészítésének egyik célja az volt, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott számos képviselői módosító javaslatot figyelembe véve, jobbítsák a törvényjavaslat tartalmát.


Nem erre a földtörvényre várt a vidék

A jogállamisággal nehezen összeegyeztetőnek tartja több civil szervezet az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága által szerdán elfogadott módosító indítványokat, melyek lényegében egy új földforgalmi törvényjavaslatot terjesztenek be. A rendelkezésre álló kevés időben ugyanis szinte lehetetlen módosító indítványokat beterjeszteni a tervezethez és érdemben megvitatni azokat. Az új szabályozási tervezet jelenlegi formájában továbbra sem ad megfelelő garanciákat a helyi közösségek földhözjutására, a környezet- és természetvédelmi szempontból is fenntartható gazdálkodás előnyhöz juttatására, alkalmatlan az életképességi és a foglalkoztatási szempontok figyelembevételére. A civilek szerint az indítvány továbbra is lehetőséget biztosít a nagybirtok terjeszkedésére.

A földforgalmi törvény tervezetét szerdán a mezőgazdasági bizottság, egy a minisztériumban készült módosító javaslat formájában teljesen átalakította – valójában egy teljesen új normaszöveget terjesztett elő, az előző visszavonása nélkül. A tervezetről jövő hét elején részletes vita lesz, majd a kormány szándéka szerint június elején fogadja el Parlament. A civil szervezetek megütközéssel fogadták, hogy a társadalom és a képviselők néhány napot kapnak az új szöveg tanulmányozására és javaslatok megfogalmazására.

A földforgalmi törvénnyel kapcsolatban korábban több állásfoglalást kezdeményező civil szervezetek képviselői aggályaikat péntek reggel a Vidékfejlesztési Minisztérium jogi helyettes államtitkárával, Simon Attilával is ismertették. Jelezték, hogy az újraírt földforgalmi törvénytervezet – egyes pontokon észlelt kedvező irányú módosulása ellenére – továbbra sem elfogadható a civilek számára a ma ismert formájában, mivel koncepcionális ellentét van a civilek javaslatai és a minisztériumi tervezet között. Nehezményezték, hogy a márciusi ígéretek ellenére csak most jutottak hozzá a civilek a dokumentumhoz.

Molnár Attila, a Szülőföld Mozgalom ügyvivője hiányolja, hogy az ígéretekkel szemben nem került a Parlament elé az üzemszabályozási törvény tervezete, jóllehet, a külföldiek földzsákmánylását nehezítő, a nagybirtok lebontását segítő szabályokat annak kellene elsősorban tartalmaznia . Így a földforgalmi törvény hatásossága kétséges.

Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnöke fontosnak tartja erősíteni a helyi földbizottságok szerepét. Csak akkor tudnak érdemi hatást kifejteni a bizottságok a birtokstruktúrára, ha a haszonbérleti ügyekben is felléphetnek. Emellett lényeges, hogy csak azok a gazdálkodók legyenek a bizottságok tagjai, akik helyben laknak, illetve helyben van a gazdaságuk központja.

Roszík Péter, a Biokultúra Szövetség alelnöke elmondta, hogy a civilek javaslatokat fogalmaztak meg az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrenddel kapcsolatban. Az aktuális bérlő, előhaszonbérleti jogait hátrébb kell rangsorolni, a helyben lakók érdekében, mert ha ez nem történik meg, a mai torz birtokstruktúra megmerevedik. A civilek javasolják, hogy az ökológiai gazdálkodók is elővásárlási, előhaszonbérleti jogot kapjanak.

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet továbbra túlzottan kedvez a nagybirtokoknak. Magasnak tartják a tervezetben szereplő 1800 hektáros birtokmaximumot. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a családtagok által birtokolható összes és egy település határára vonatkozó korábbi birtokmaximumok eltűntek a tervezetből. Az ügyvezető szerint erősíteni kellene a fenntartható földhasználat szempontjait is a törvényben.

A civil szervezetek részletes javaslataikat a Kormány és az Országgyűlés felé is megküldik, bízva abban, hogy az ország vezetése még meggyőzhető arról, hogy a helyi közösségek, a fenntartható gazdálkodás és a nagybirtok terjeszkedésének megakadályozása érdekében a tervezet jelen formájában nem kerülhet elfogadásra.

Kapcsolódó anyagok:

Szabad a pálya: teljesen újraírják a földtörvényt

Az új földtörvény tervezete a nagytőkés érdekcsoportokat szolgálja

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás