Láthatatlan tüzek pusztítanak az Amazonas-medence esőerdeiben a sűrű, vastag lombsátor alatt: a szinte észrevétlenül harapózó lángok jóval több fát emésztenek el, mint amennyit évente kivágnak, hogy művelés alá vonják a letarolt területet. A rejtett tüzek kialakulásának és lefolyásának megfigyelését az amerikai űrkutatási ügynökség új műholdas képalkotó technológiája tette lehetővé.
Az Amazonas-medence füves térségeiben tomboló tüzektől eltérően, amelyek gyorsan terjednek és hatalmas lángokkal égnek, az erdők aljnövényzet szintjén fellobbanó tüzeit nagyon nehéz észrevenni. A brit tudományos akadémia folyóiratában megjelent tanulmány szerint 1999 és 2010 között a láthatatlan tüzek több mint 85 500 négyzetkilométer területet perzseltek fel.
Azt tudtuk, hogy az amazonasi erdők igen sebezhetők, de korábban nem voltunk tisztában a rejtett tüzek gyakoriságával és kiterjedtségével – közölte Doug Morton, a NASA Goddard Űrhajózási Központjának a kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A tüzek okozta pusztítások nyomai fokozatosan eltűnnek, ahogy az esőerdők újra lábra kapnak a kiégett körzetekben. Az ügynökség szakemberei a Terra elnevezésű műholdon elhelyezett műszerek segítségével igyekeznek felmérni az évente keletkező károk nagyságát. Főképpen a lombozat sűrűségében és állapotában bekövetkezett változásokat figyelik.
A NASA adatai alapján a rejtett tüzek a fák 10-50 százalékát megsemmisítik azokon a területeken, amelyeken dúlnak, és valószínűleg számottevő forrásai a térség szén-dioxid-kibocsátásának, amelyet mindeddig nem vettek kellőképpen figyelembe a klimatikus modellekben. A lángok azonban csak akkor csapnak fel a lombtetők alatt, amikor az időjárási viszonyok kedvezőek a számukra, például akkor, amikor a levegő páratartalma alacsony. A tanulmány felfedte azt is, hogy a láthatatlan tüzek jobbára lakott területek közelében alakulnak ki, ami arra utal, hogy egy eldobott cigaretta, ki nem oltott tábortűz vagy más emberi hanyagság lobbantotta fel őket.
