A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: mme.hu

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez az elmúlt hetekben folyamatosan érkeznek bejelentések fészekben álldogáló, itthon maradt gólyákról azzal a kéréssel, hogy a szervezet munkatársai fogják be, “mentsék meg” ezeket. Szerencsére erre az esetek túlnyomó többségében nincs szükség, mert az elmúlt években mind gyakoribbá váló fehérgólya-áttelelések hátterében többnyire nem egészségügyi okok állnak, és az információk is tökéletesen röpképes madarakról szólnak.

Legutóbb 2010-ben volt olyan időjárás, melynek következtében a megkésett pótköltések fiókáit tömegesen hagyták magukra a többnyire augusztus 20-a körül elvonuló szülők és menteni kellett ezeket a madarakat.

A fehér gólyák rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak és a rovarvilág is téli álomra húzódik, az áttelelő példányok hónapokig a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, melyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.

A tarlókon, belterületi füves területeken, parkolóban sétálgató gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. Ez úgy ellenőrizhető, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Amennyiben a gólya tud repülni – ezt jelzi, ha a madarat a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában állva látjuk – akkor minden rendben van és az állat nem szorul mentésre. Az áttelelő gólyák azért láthatóak gyakran a kéményeken állva, mert az innen felszálló meleg levegő – különösen éjjel -remek melegedőhely számukra.

Bővebben a gólyák téli etetéséről és arról, hogy hova lehet fordulni, ha baj van >>> 
 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás