Szinte napra pontosan négy éve, még hatalomra kerülésük előtt, hangzott el egy beszéd Orbán Viktortól energiapolitikai ügyekben. Az abban megfogalmazottakat összevetve a jelen helyzettel – háááát…
Állami-nem állami – támogatott-nem támogatott
Az energiagorilla.blog.hu írása kibővítve:
„Nélkülözhetetlen egy energiastratégia létrehozása, és szükség lesz egy olyan program elindítására, amely húsz év alatt megteremti hazánk energiafüggetlenségét.” (Orbán Viktor 2009. november)
„Az országban előállított villamos energia 72 százalékát két erőmű adja, számos létesítmény gyakorlatilag áll, az áramimport nő (30%), és jele sincs, hogy 2020-ig valaki megkockáztatná egy új erőmű építését.” (Napi Gazdaság, 2013. november)
„Orbán Viktor az ország feladatai között említette, hogy csökkenteni kell a gáztól való függőséget, alternatív szállítási útvonalakra és forrásokra van szükség. Érdekeinket meg kell védeni az ellenséges kivásárlási kísérletekkel szemben.” (Orbán Viktor, 2009. november)
„Hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről folyamatosan tárgyal a kormány – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában” (MTI, 2013. november)
„Szükséges továbbá fejleszteni az energiahatékonyságot, megerősíteni a zöldenergia szerepét, és élni kell az atomenergia lehetőségével.” (Orbán Viktor, 2009. november)
Újabb kormányzati pofon a megújulóknak (2013 december)
Fellebbent a fátyol Pakson-drága lesz és orosz
„Oroszországgal kapcsolatban megjegyezte, a kölcsönösség hamis illúzióját látja körvonalazódni. Úgy beszélnek az Európai Unió és Oroszország energiapolitikai kapcsolatáról, mintha az kölcsönös függés lenne. Azonban még az eladó egymaga lép fel, a vásárlók megosztottak. Tehát utóbbiak egyedi megállapodásokat kötnek az eladóval, és nem képesek közös stratégiát kialakítani. A Fidesz elnöke Magyarország helyzetéről elmondta, hazánk függősége a legsúlyosabb. A gázellátás 80 százalékban az orosz beszállítóktól függ.” (Orbán Viktor, 2009. november)
Nagyon izgalmas, sőt, fontos elemzés jelent meg a napokban az atomenergiáról szóló hazai közbeszédről. Már régóta úgy gondoljuk, hogy az atomerőmű bővítésének kérdése jelentőségéhez képest súlytalanul jelenik meg a média terében. A közpénz(f)osztás erőműve – Kérdések és válaszok a paksi atomerőmű-bővítésről.
"Mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos partnerünk. Tisztában vagyunk Oroszország súlyával és jelentőségével is, de a tiszteletet, amelyet Oroszország iránt érzünk, elsősorban nem Oroszország mérete, hanem kultúrája váltja ki belőlünk, és az orosz kultúra iránti tiszteletünk adja meg az alapját a jó gazdasági együttműködésünknek" – fogalmazott a kormányfő. (Orbán Viktor, 2013. január)
Ja és ebben az ominózus beszédében párhuzamot vont az Öldöklő Angyal című Bunuel film és a világ politikusai között. Persze ő a párhuzamban minden más politikusra gondolt, kivéve magát. Nos, ha valaki nem látta volna az Öldöklő Angyalt, akkor elmondom miről szól: egy viszonylag civilizált társaság rövid idő leforgása alatt állati ösztönök szintjére züllik és zülleszt maga körül mindenkit, mert valamilyen megmagyarázhatatlan jelenség korlátok közé szorítja őket. Kedves olvasók, kire illik önök szerint ez a leírás? -teszi fel a kérdést az energiagorilla.blog.hu.
A témához kapcsolódik Perger Andreás friss blogbejegyzése: Állami-nem állami – támogatott-nem támogatott
Három friss hír hír:
– Az E.On valószínűleg hamarosan leállítja a gönyüi erőművet.
– A temelíni atomerőműbe (Csehország) tervezett új blokkok állami támogatás nélkül nem épülhetnek meg.
Mi következik ezekből? Főleg Paksra nézve, persze.
Nagyon fontos dolgot mond ki a CEZ (a cseh MVM) stratégiai igazgatója: állami támogatás nélkül képtelenség atomerőművet építeni. Milyen támogatásra gondolhat? Ahogy a britek tervezik, Csehországban is fix felvásárlási árra lenne szükség, hogy a beruházás nyereséges legyen: egy tanulmány szerint 115 eurós nagykereskedelmi MWh-ár mellett érné meg a fejlesztésbe belevágni. Ez kb. 34,5 Ft-os kWh árat jelentene, ami kb. a háromszorosa lenne egy régi atomerőmű által termelt árnak. Eközben a német árampicon egy MWh energia ára 40 euró alatt van; ilyen piaci ár mellett a cseh fogyasztóknak évi 1 milliárd eurójába, kb. 300 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerülne az új blokkok támogatása!
Hogy jön ide Gönyü? Az E.On nyilván boldog lenne, ha az állam garantálna egy olyan árat, amely mellett érdemes lenne üzemeltetni az erőművet. Az állam azonban nem segít: az üzleti terv főleg a menet közben durván megváltozott feltételek (csökkenő áramigény mellett magasan maradt a gáz ára) miatt bizonyult elhibázottnak, a beruházás kockázatait azonban E.On-nak kell viselnie, nem az adófizetőknek vagy a fogyasztóknak. Gönyüre tehát lakat fog kerülni, ki tudja meddig.
MI a helyzet Pakssal? Milyen alapon részesítené a projektet a magyar állam támogatásban, terhelné a költségek és kockázatok jelentős részét az adófizetőkre és a fogyasztókra (mellesleg korábban azt állították, hogy nem lesz szükség állami támogatásra)? Főleg, ha már jóval a beruházás kezdete előtt rendelkezésre álló adatok, információk fényében a projekt egyértelműen ráfizetésnek, a gönyüihöz hasonló "buktának" tűnik (a tanulmány készítője szerint Csehországban a bővítési tervek feladása lenne logikus: a támogatások mértéke lényegesen meghaladná a CEZ által fizetett osztalékot és adókat).
Ez az, amit nagyon meg kellene indokolni. Nekünk is, de vélhetőleg Brüsszel felé is.
