A környezetvédelmi felügyelőség felfüggesztette a római gát vízjogi létesítési engedélyezési eljárását – írta a Népszabadság. A határozat szerint a gátépítés nyomán jelentős környezeti hatások feltételezhetőek. A Főpolgármesteri Hivatal szerint a terveknek megfelelően halad a Római-parti védmű megvalósítása.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság (korábban Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség) február 12-én kelt végzésében felfüggesztette a Római-partra tervezett gát vízjogi létesítési engedélyének kiadását célzó eljárást a környezeti hatásvizsgálat lezárásáig. A gátépítés nyomán ugyanis jelentős környezeti hatások feltételezhetőek – olvasható az eljárásban ügyfélként részt vevő Védegyletnek küldött határozatból.
Mint emlékezhetünk, a felügyelőség tavaly októberben viharos közmeghallgatást tartott az erősen vitatott római-parti beruházásról. A megjelentek elfogadhatatlannak tartották a folyópart képének radikális megváltoztatását, a jelentős fakivágást, a Bíbic 2 csónakház feláldozását egy mobilgát-raktárért, valamint több kifőzde és kiülős terasz elbontását. Különösen érzéketlennek találták, hogy a benyújtott engedélyezési terv alig öt mondattal intézi el a gát társadalmi hatásait. Szó sincs benne arról, hogy mi lesz a parti vendéglőkkel, a sétánnyal, az evezősökkel, a parti úton sétálók ezreivel. A tervezők ráadásul a helyszínen elismerték, hogy a tervhez mellékelt látványtervek nem azt mutatják, ahogy valóban kinéz majd a part. A legnagyobb vita a kivágandó fák száma körül folyt. Tarlós István főpolgármester korábban „néhány beteg, öreg fáról” beszélt. A terveket készítő Erbo-Plan 2090 darabot számlált, amelyek közül 405-öt vágnának ki. Legalábbis első körben. Merthogy később évente felülvizsgálnák a mobil gát körül 10-10 méteres sávban megmaradt fákat. De aligha sok marad meg a galériaerdő 680 fájából, amelyekre 2-5 méter(!) földet hordanak a mederfeltöltés miatt. Összességében a területen élő fák alig ötöde maradna meg.
A Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó 3,1 kilométeres védvonalat három szakaszra osztanák. A védmű összesen 954 centiméter magas lenne. A 2 méter magas alumínium mobil gátat egy 90 centiméter mély, 60 centi vastag, 2,65 méter széles fordított T alakú „betontüske” tartaná, amely alatt 4 méteres beton résfal épülne. Ezt háromrétegű földfeltöltéssel támasztanák meg.
Római-parti " kőkert"
A Fővárosi Közgyűlés tavaly februárban fogadta el a mobil gát Erbo-Plan által készített tervét, amit azután a rekordárvíz miatt már nyáron módosítani kellett. A főpolgármester közben kikérte a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), majd a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét is. A városháza szerint „a Műegyetem szakvéleménye a főváros álláspontját támasztja alá”. Az érvelést gyengíti, hogy az Erbo-Plant külső szakértőként éppen az a Nagy László segítette, aki a BME-n a főpolgármester által is szakvéleményezésre felkért geotechnikai tanszék vezetője. Tarlós később bejelentette, hogy az MTA is támogatja az önkormányzati döntést. Igaz, egyúttal végleges ökológiai terv készítését, a mai karakter megőrzését, a környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok pályázati kiírásba építését javasolta. A főpolgármester ígéretet is tett minderre. Arra is, hogy népszavazást ír ki a római védműről. Egyelőre nem tette meg.
Szeptember 12-én viszont újra benyújtotta az átdolgozott projekt vízjogi létesítési engedélykérelmét. Az új terveket a Fővárosi Közgyűlés nem látta, Tarlós István maga döntött arról, hogy a védmű tervezett koronaszintjét 40 cm-rel meg kell magasítani. Városházi nyilatkozatok szerint a Nánási út–Királyok útján futó fővédvonal megerősítése 8 milliárd forintba kerülne. Ezzel szemben a parti megoldás költségét különböző időpontokban 2,5–4,8 milliárd közé tették a városházán, bár ez csak a mobil gát és a szervizút műszaki infrasruktúrájához szükséges alépítmények, földmunkák, közművek és burkolatok költségét tartalmazza. Azt viszont nem tudni, hogy a városházi 8 milliárdos összeg miből áll. Az Erbo-Plan által is hivatkozott 2005-ös tanulmányterv 4,3–11,8 milliárd közé teszi. Uniós forrás nem nyerhető a tervre, így az teljes egészéből közpénzből valósulna meg- írta a nol.hu.
Főpolgármesteri Hivatal: a tervek szerint halad a Római-parti védmű megvalósítása
A Római-parti védmű vízjogi engedélyével összefüggő eljárás felfüggesztése jogtechnikai eszköz, az árvízvédelmi beruházás megvalósítása a Fővárosi Közgyűlés korábbi döntéseiben foglaltaknak megfelelően folyik – közölte Csók László, a Főpolgármesteri Hivatal közmű és környezetvédelmi osztályának vezetője – reagálva a Népszabadság cikkére. A Főpolgármesteri Hivatal osztályvezetője kifejtette: a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez – mint engedélyező hatósághoz – benyújtott kérelem egyidejűleg tartalmazta a környezeti hatásvizsgálati, valamint a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációt. Az engedélyezési eljárás szabályai szerint a környezeti hatásvizsgálati eljárásnak meg kell előznie a vízjogi létesítési eljárást.
"Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti" – írta. Most is ez a helyzet állt elő. A környezeti hatásvizsgálati eljárás lezárultát követően adható ki a beruházás vízjogi létesítési engedélye – tette hozzá az osztályvezető, kiemelve: "az eljárás felfüggesztése tehát jogtechnikai eszköz, amelynek az engedélyezési eljárás eredményére nincs hatása".
