Mintegy 39 millió négyzetméternyi bevásárlóközpont épül világszerte a nagyvárosokban, ennek több mint fele Kínában. Budapesten is beindulhatnak a fejlesztések – derül ki a CBRE legfrissebb kutatásából. De kinek kell?
A jelenleg építés alatt álló bevásárlóközpontok mintegy fele Kínában található, Sanghajban 3,3 millió négyzetméternyi pláza épül, ami több mint 86 európai város „teljesítménye” (Oroszországot és Törökországot nem számolva.) A világranglistán második Csengdu (3,2 millió m2), majd Sencsen (2,7 millió m2) és Tiendzsin (2,5 millió m2) következik. Az első tíz helyezett között van még Isztambul, Vuhan, Moszkva, Peking, Nanking és Kanton.
Délkelet-Ázsiában a 3,3 millió négyzetméternyi fejlesztés 40 százaléka a maláj fővárosban, Kuala Lumpurban koncentrálódik, ami így a 12. legaktívabb város a világon. Vietnámban Ho Si Minh-városban és Hanoiban is erős kereslet mutatkozik a kiskereskedők részéről, akiket az alacsony bérleti díjak és a fejlesztések közelében élő alacsony és közepes jövedelmű lakosok vásárlási hajlandósága is motivál. Az élénk bérlői érdeklődés Új-Delhiben is erős fejlesztési lendületet diktál: az indiai fővárosban 500 ezer négyzetméternyi pláza épül.
A Közel-Keleten Abu Dhabi továbbra is az élen áll: tavaly 3, összesen 168 ezer négyzetméter bevásárlóközpontot adtak át, idén pedig nyolc építése zajlik 778 ezer négyzetméteren. Európában az orosz és a török városok dominálnak: Isztambulban 27 pláza épül (1,9 millió m2), Moszkvában pedig 1,5 millió négyzetméternyi bevásárlóközpontot adnak át a következő három évben, mindemellett a vidéki orosz városokban történelmi csúcson állnak a fejlesztések: csak Szentpéterváron, Jekatyerinburgban, Szamarában és Novoszibirszkben 2,6 millió négyzetméteren építkeznek.
„A globális fejlesztési aktivitás a tavalyihoz hasonló, már ami a helyszíneket illeti – idén is Ázsia, azon belül is Kína diktál. Az új fejlesztések szintje nem kizárólag a régió gazdasági növekedésének köszönhető, hanem a nemzetközi kiskereskedők keresletének, akik közül sokan úgy érzik, a régióban található jelenlegi kiskereskedelmi területeik nem felelnek meg az igényeiknek.
Bevásárlóközpont fejlesztések 2014Európában 2013-ben 35 új pláza nyitott meg, közülük 26 Kelet-Európában, és csak 4 Közép-Európában és 5 Nyugat-Európában. Habár az új fejlesztések továbbra is alacsony szinten maradnak Nyugat-Európában, számos nagy bevásárlóközpontnak vannak bővítési tervei, hogy kielégítsék az erős bérlői keresletet a legjobb kiskereskedelmi helyszíneken Európa-szerte.” – mondta Natasha Patel, a CBRE európai kiskereskedelmi kutatásokért felelős társigazgatója.
„Magyarországon a kiskereskedelmi fejlesztések újabb korszaka kezdődhet meg hamarosan.
Ez egy nagyon érzékeny iparág, amit a makrogazdasági tények mellett a piac általános hangulata és az ország megítélése egyaránt mozgat. A helyzet minden tekintetben javult 2013-hoz képest, és lassan megerősödnek azok a piaci fundamentumok (bővülő hazai fogyasztás, terjeszkedő kiskereskedelmi láncok, Magyarország javuló nemzetközi megítélése), amikre támaszkodva néhány projekt újra lendületet kaphat. Komolyabb fejlesztésekre először Budapesten számítunk.” – nyilatkozta Borbély Gábor, a CBRE budapesti elemzési és tanácsadási vezetője.
Immár második éve méri a CBRE a bevásárlóközpont-fejlesztéseket a világ 180 nagyvárosában. A kutatás az új, 20 ezer négyzetmétert meghaladó plázákat veszi számításba, és nem vizsgálta a kereskedelmi parkokat és az outlet centereket. CBRE Group, Inc. a 2013-as bevételei alapján a világ legnagyobb kereskedelmi ingatlan-tanácsadó cége. A Fortune 500 és S&P 500-as listáján is szereplő CBRE központja Los Angelesben található. A CBRE több mint 44 000 embert foglalkoztat (a partnercégek alkalmazottait nem számolva), és 350 irodáján keresztül ingatlantulajdonosoknak, befektetőknek és bérlőknek egyaránt ajánlja szolgáltatásait. A CBRE magyarországi partnerei közt szerepel a TriGránit, az AXA REIM, a CA Immo és a WING, ügyfele többek közt a BP, a HP, a Nokia és az Oracle is.
Rövid időn belül a kiskereskedelmi egységek negyede eltűnhet az online kereskedelem hatására Hollandiában
Egy 2013 őszi holland elemzés szerint az országban 2020-ra a kiskereskedelmi egységek 17-21 százaléka fölöslegessé válik, és több mint kétmillió négyzetméternyi áruház, bolt és bevásárlóközpont zár be örökre. Az előrejelzés szerint, míg az online kereskedelem részaránya háromszorosára nő az évtized végére, addig az offline kereskedelem súlya ezzel párhuzamosan csökken – idézi a tanulmányt a motivator.ma. Az elemzés szerint a változások elkerülhetetlenek, és azok a kereskedők, akik nem képesek időben váltani, eltűnnek a színről.
Új funkciót kell találni a városközpontoknak
Hasonló következtetéseket vont le a brit Centre for Retail Research kutatóközpont tanulmánya is Angliára vonatkozóan. Felmérésük szerint a bevásárlóutcák üzletsorain drámai mértékű lesz az átalakulás. Az elkövetkező öt évben Wales és Észak-Anglia boltjainak 29 százalékára kerülhet lakat, de még London esetében is közel tíz százalékos lesz a boltbezárások mértéke. Ezzel párhuzamosan 316 ezer munkavállaló kerül majd az utcára. A tanulmány szerzője, Joshua Barmfield professzor szerint a vásárlás teljesen átalakul: ”az emberek először átböngészik a webáruházakat, aztán jó esetben betérnek az üzletbe, és miközben az árut nézik, okostelefonjukon ár-összehasonlítást végeznek, és termékkritikákat böngésznek”. Közben a bevásárlóutcákon egyre több a kiadó üzlet. Míg 2008-ban az üresen álló üzletek aránya csupán öt százalék volt, mára ez az arány 14 százalék lett, és öt éven belül minden negyedik üzlet üresen fog állni, még a főutcákon is.
A kiüresedő bevásárlóutcák és városközpontok kezelése óriási kihívást jelent majd a kormányzatnak és a városok vezetésének is, de az igazi problémát az alacsonyabb jövedelmű városrészek bezáró üzletei jelentik majd, amelyek gettósodási folyamatokat is elindíthatnak.
A tanulmány egy több mint száz milliárd forintos programra is javaslatot tesz, amelynek segítségével a kiüresedő városközpontoknak új funkciót lehet találni. A bevásárlóközpontok halála >>>
