A biodiverzitás változásában az egyik legsúlyosabb tényező az idegenhonos, gyorsan szaporodó és a hazai őshonos élővilágot kiszorító ún. invazív fajok terjedése, amely különösen súlyosan érinti a vizek élővilágát.
2014. november 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához csatlakozva az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetében nyílt nap keretében várták a tudomány iránt érdeklődőket. A Kutatóhelyek Tárt Kapukkal programsorozatban a jelenleg zajló kutatási témákon keresztül lehetett betekinteni a tudományos kutatásokkal foglalkozók munkájába, ezáltal is közelebb juttatva a tudományt a hétköznapok világához.
Közel százan, többségében középiskolás és egyetemi hallgatók az előadások keretében hallhattak többek között a dunavirágzás tapasztalatairól és az inváziós fajok okozta természeti problémákról. Emellett a kutatók beszámoltak a világ legnagyobb folyamkutatási expedíciója, a Nemzetközi Duna Expedíció eredményeiről is. Közel 60 évvel ezelőtt nemzetközi konferencián tettek javaslatot a Föld legnagyobb, még nem szennyezett folyóinak kutatására, ezt követően kezdődött Magyarországon is intézményi keretek között a Duna-kutatása. A kezdetben kis létszámú, először az ELTÉ-hez, majd az MTA-hoz tartozó csoport gyarapodásával a kutatók különböző helyeken találtak elhelyezést, és csak 2014-ben sikerült a Duna-kutató szakembereknek közös székházba, a budapesti Karolina útra költözniük, ahol a megújult infrastruktúra adhat új lendületet a kutatásnak.
Az előadásokon a Duna és a Tisza kutatás múltjával és jelenlegi meghatározó kihívásaival ismertették meg az érdeklődőket. A Duna algavilágának monitorozása több évtizedre nyúlik vissza, amely a vízminőség jelzése és alakítása szempontjából fontos, egyúttal az Európai Víz Keret Irányelv előírásainak is meg kell felelnie a monitorozásnak. Az árterek által a múltban nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokról „a természet ingyen való javairól” és ezek átalakulásáról számolt be egy másik előadás, amelyet az egyik testvérintézményből, a vácrátóti Okologiai és Botanikai Intézetből érkezett előadó tartott.
A biodiverzitás változásában az egyik legsúlyosabb tényező az idegenhonos, gyorsan szaporodó és a hazai őshonos élővilágot kiszorító ún. invazív fajok terjedése, amely különösen súlyosan érinti a vizek élővilágát. A kapcsolódó előadás az esetenként a médiában is nagy hatást keltő invazív algák, kagylók, rákok, halak, teknősök terjedését és a hazai élővilágra tett hatását mutatta be. Több laboratórium is megnyílt az érdeklődők előtt. Az egyikben a Duna-kutató Intézet nemrégiben beszerzett egymilliószoros nagyítású elektronmikroszkópos berendezését nézhették meg a látogatók – a szomszédos szobában pedig a minták előkészítéséről meséltek a kutatók. A fénymikroszkópos laborban algák kinagyított képét nézték meg az érdeklődők a mikroszkóphoz kötött monitoron. A polarizáció a visszaverődő fény egy speciális tulajdonsága – ezt az Intézet egy külön laborjában kutatják – a jelenséget a nyílt nap alkalmából polárszűrők segítségével szemléltették.
A Duna-kutató Intézet mellett bemutatkozott a Kutatóközponthoz tartozó, vácrátóti telephelyű Ökológiai és Botanikai Intézet is előadás keretében bemutatott főbb kutatási témáival és botanikus kertjével, a Nemzeti Botanikus Kerttel. A kert standjánál tájékozódhattak hazánk legfajgazdagabb növénygyűjteményéről, a kert által kínált környezeti nevelési programokról, valamint az önkéntességről és iskolai közösségi szolgálati programról. Interaktív játékokon keresztül az érdeklődők játszva tanulhattak a növényekről és a kertről.
A négy helyszínen zajló rendezvényen az érdeklődők között hat középiskola diákjai és három egyetem hallgatói vettek részt, közülük sokan biológusi pályára készülnek.
Innen tölthetők le nagy felbontású sajtófotók a rendezvényről: A fotókat Bajomi Bálint készítette.
