A következő 20 évben nem csak 200 atomerőmű blokkot kellene világszerte kivonni a forgalomból, de a jelenlegi duplájára gyarapodó nukleáris hulladék elhelyezéséről is gondoskodni kell – figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza, amikor Brüsszelben bemutatta a globális energiahelyzetről és kihívásokról készült idei jelentést.
Legyen szó akár a kőolaj, akár a gázellátásról, az energiabiztonság kérdése még sokáig számos ország prioritási listájának az élén lesz – jósolta a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) főközgazdásza abból az alkalomból, hogy Brüsszelben bemutatta a globális energia-kihívásokról készült idei jelentést. Fatih Birol a kihívások közül kiemelte a kőolaj kitermelésének növeléséhez elengedhetetlen beruházásoknak különösen a Közel-Keleten való elmaradását; az európai áramtermelő kapacitás hamarosan kieső 40 százalékának a pótlását; a régi atomerőművek bezárásával és leszerelésével összefüggő erőfeszítéseket és a jövő novemberi párizsi klímacsúcson jogilag kötelező globális kibocsátás-csökkentési vállalások elfogadását, különben „búcsút inthetünk annak a világnak, amiben eddig éltünk”.
Fatih Birol fényes jövőt jósolt a földgáznak, ami 2040 körül nem csak megelőzi majd a kőolajt a fosszilis energiahordozók között, de a megújuló energiák után a következő években az új villamos áramtermelő kapacitásoknál is meghatározó szerepet játszik majd. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a cseppfolyós gáz növekvő piaci kínálatából sem következik majd az, hogy főleg a borsos szállítási költségek miatt az LNG ára csökkenni fog.
A Nemzetközi Energia Ügynökség az igazán nagy kihívásokat a kőolajnál látja.
A mostanra hordónkénti 80 dollárra csökkent olajár – ami elsősorban az amerikai palaolaj boom-nak és a gazdasági válság miatt visszaesett globális kereslet az oka – rövid távon ugyan levegőhöz juttatja az importőröket, de negatív hatása, hogy hanyatló bevételeik miatt az olajipari cégek visszafogják a beruházásokat. A jelenlegi árakkal számolva az Egyesült Államokban például akár 10 százalékkal is csökkenhet a beruházás a kitermelésbe. Ehhez társul az olajellátás szempontjából az IEA szerint a következő évtizedekben is kulcsszerepet játszó Közel-Kelet biztonsági helyzetének romlása. Az ügynökség várakozásai szerint az amerikai palaolaj forradalom a 2020-as évekre veszít majd a lendületéből, a tengerentúli olajkészletek ugyanis elmaradnak a palagáz kincstől. Az így kieső mennyiséget igazából a Közel-Keletről kellene pótolni, ám ahhoz, hogy a termelés az idővel növekvő igényekhez igazodjon, már most jelentős összegeket kellene befektetni a kitermelésbe – mutatott rá Fatih Birol, aki szerint a szükséges kőolaj felének Irakból kellene jönnie, ahol viszont jelenleg káosz uralkodik. De Líbiában sem sokkal jobb a helyzet. „A kőolaj ellátás biztonsága ezért nagy probléma lesz” – jósolja az IEA vezető közgazdásza.
A jelentés arra is rámutat, hogy az utóbbi tíz évben 30 százalékkal nőtt a globális kereslet az energia iránt. Ám ennek a növekménynek a feléért Kína felelős, miközben a nyugati világ energiaigénye nem nőtt és a következő években is nagyjából változatlan szinten marad. Kína energiaéhsége ugyanakkor csökkenni fog, mégpedig több ok miatt is. A távol-keleti ország nagyon komolyan veszi az energiahatékonyságot.
A kínai gazdaság növekedése lassulóban van, és az egész gazdaság jellege is változik. Végezetül a lélekszám is hanyatlani kezd a következő években. Miközben az ázsiai országban az utóbbi évtizedben évente 8 %-kal nőtt az energiafelhasználás, addig az utolsó két évben már csak 2 százalékkal. Kínától várhatóan India, Délkelet-Ázsia és a Közel-Kelet veszi át a stafétát – ezekben a térségekben várható az energia iránti kereslet növekedése.
A Nemzetközi Energia Ügynökség arra számít, hogy a palagáz-forradalommal összefüggően csökkenő energiaárak miatt a következő időszakban tovább nőhet az amerikai ipar versenyelőnye. De, ez nem korlátozódik csak Európára és Japánra (ahol a legdrágább az energia költsége), hanem Kínát is érinti majd, ahol emelkedni fognak az árak.
A szén iránti globális kereslet szintén hanyatlásnak indul, és ebben nagy szerepet játszik az, hogy Kínában – amely eddig messze a legnagyobb szénfelhasználó volt – tetőzni fog a kereslet. India ugyanakkor az USA-t megelőzve hamarosan a második legnagyobb szénfogyasztóvá növi ki magát. Mindez különösen fontossá tenné a szénmegkötés és tárolás technológiájának az elterjedését, ám ennek Fatih Birol nem sok jelét látja.
Ami a villamos energiát illeti, az éves jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő években az európai hőerőművek körülbelül 40 százalékát bezárják, és gondoskodni kellene a pótlásukról. Ez akkor is óriási kihívást jelent a beruházások szempontjából, ha főleg az energiahatékonyság javulása miatt az európai energiafogyasztás 15 éve nem növekedett. Az IEA vezető közgazdászának várakozásai szerint az új áramtermelő kapacitásnak körülbelül az 50 százaléka megújuló energiára épülhet, de a megújulókat szorosan követhetik a földgázzal működő erőművek. Bár az előttünk álló évtizedben világszerte 60 százalékkal nőhetnek az atomenergia kapacitások, Fatih Birol mégsem számít az atomenergia globális reneszánszára. Ennek fő oka, hogy az újonnan tervezett atomerőmű blokkok 50 százaléka Kínában épülhet meg, Európában azonban jelentős mértékben csökkenhet az összes kapacitás. Ez azzal áll összefüggésben, hogy több országban (például Németországban) kivezetik a nukleáris energiát, más létesítményeknek pedig lejár az élettartamuk.
Az IEA úgy véli, hogy a nukleáris ipar több szempontból sem lesz könnyű helyzetben.
Először is hallgatni és kezelni kell az atomenergiával kapcsolatos komoly társadalmi aggodalmakat. Egy további kihívás, hogy a következő 20 évben globálisan összesen 200 reaktort kell majd leállítani és szétszerelni. „Nyugtalanságra ad okot, hogy számos ország nincs felkészülve arra, hogy megbirkózzon ezzel a feladattal” – jelentette ki a szónok. Ráadásul – jegyezte meg Fatih Birol – a nukleáris hulladék is meg fog duplázódni (1971 és 2040 között elérheti a 705 ezer tonnát az atomhulladék). A vezető közgazdász szerint egyelőre nem látni állandó megoldást a hulladéktárolás problémájára.
Az IEA a legnagyobb aggodalommal ugyanakkor a klímaváltozás elleni harc állására tekint. Fatih Birol úgy véli, hogy a jelenlegi kibocsátási szint mellett a világ 2040-re kimeríti a tartalékait, ami a légkör hőmérsékletének a kritikusnak mondott plusz 2 C fokon tartásához kell az iparosodás előtt időszakhoz képest. „ha ezt tartani akarjuk, akkor 2041-ben egyáltalán nem szabadna semmit sem kibocsátani, ami teljesen irreális” – mutatott rá a szakértő. Birol szerint éppen ezért a jövő novemberi párizsi ENSZ-klímacsúcs rendkívül fontosnak ígérkezik. Jó jelnek és történelmi jelentőségűnek nevezte azt a megállapodást, amit a globális CO2-kibocsátás 45 százalékáért felelős Egyesült Államok és Kína kötött a napokban Pekingben, és ami az Európai Unió vállalásával együtt már sokat nyomhat a latba, arról már nem is szólva, hogy ösztönzést adhat az egész tárgyalási folyamatnak. Az IEA vezető közgazdásza szerint a párizsi csúcs az utolsó esély arra, hogy olyannak őrizzük meg a világot, amilyennek jelenleg ismerjük. Ehhez jogilag kötelező kibocsátás-csökkentési vállalásokra van szükség szerinte.
Zöld jelzés a német palagáznak
A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett engedélyezné a palagáz-kitermelést egy most ismertetett törvénytervezet szerint. Akár már 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások.
A környezetvédelmi minisztérium évekig tartó közéleti és szakmai vita után készített javaslatot a környezetkárosító hatása miatt széles körben bírált, úgynevezett kőzet- vagy rétegrepesztés (fracking) módszerével végzett gázkitermelésről, és a tervezetről most tárcaközi egyeztetés kezdődik. A kormány várhatóan még az idén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot, amelynek alapján az eddigi elképzeléshez képest két évvel korábban, 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások. Tovább>>>
Kapcsolódó anyagok:
