A rovat kizárólagos támogatója

Néhány mutyigyanús földbérleti szerződést feltártak a kormányzati ellenőrök, a szálak azonban messzebbre vezetnek.

A vizsgált 428 szerződés több mint negyedét kifogásolta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Hortobágyi Nemzeti Park tavalyi földbérleti pályázatai között. Az Orbán Viktor miniszterelnök által januárban elrendelt kontroll eredményét sajátos módon a szocialista Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke hozta nyilvánosságra, az iratot ugyanis a kormányzat tíz évre titkosította. Harangozó ismertetése szerint nagyjából minden tizedik szerződés hamis adatok alapján köttetett, minden ötödik pályázó pedig úgynevezett szubjektív értékelés alapján nyert. A szocialisták a titkosítás feloldását követelik, hogy a vesztesek az esetleírások birtokában pert indíthassanak.

Arról nincs hír, hogy a kormányzat ellenőrei kivizsgálták volna, milyen nyomás nehezedett az állami földek tulajdonjogát gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, illetve az agrártárca állami földekért felelős államtitkára, Bitay Márton részéről a nemzeti parkokra, amikor egyes vitatható döntéseket meghoztak. A Kehi jelentésében szerepel a Hortobágyi Nemzeti park reagálása is: például a hamis adatokra vonatkozóan megemlíti, hogy nem ellenőrizte azokat, mivel a pályázók büntetőjogi felelősséget vállalva nyilatkoztak.

„A Földet a gazdáknak program keretében túl sok részre kellett tagolni a természeti szempontból inkább egyben tartandó legelőket. Ha mind az 563 új birtokos saját hodályt, tanyát akar építeni, netán villanypásztorral kerítené körül az így elnyert területét, amit gépkocsival látogatnak, azzal sok év alatt elért természetvédelmi eredményeket tehetnek tönkre” – panaszolja Aradi Csaba ökológus, a park egykori igazgatója, majd tanácsadója, aki szerint a Hortobágyon az állattartók érdekeinél előbbre valók a pusztai életközösség megőrzésének szempontjai. A nemzeti parki státussal védett értékek – a Hortobágyon például a legeltetéssel fenntartható szikes gyepek, másutt a védett növényekkel teli kaszálók – szempontjából persze mindegy, hogy a pályázaton nyertes gazda kihez-mihez kötődik, így, amíg szakmailag vállalható volt, a nemzeti parki igazgatóságok teljesíthették a felső elvárásokat.

Ahogy a trafikmutyi a régi dohánykereskedőket, a szelektív reklámadó a legnagyobb kereskedelmi tévét sújtja, a tervezett vasárnapi zárva tartás pedig egyes hipermarketláncok ellen irányul, éppen úgy árt a természeti értékek fennmaradásának az a kormányzati terv, hogy – esetleg éppen a most félig-meddig nyilvánosságra hozott Kehi-jelentést meglovagolva – elvegyék a nemzeti parkoktól a védett területek kezelői jogát.

Eredetileg arról volt szó, hogy az általuk vagyonkezelt nagyjából 300 ezer hektáros területből 200 ezer kerülne át a Nemzeti Földalaphoz, ezt tehát a nemzeti parki igazgatóságok bevonása nélkül közvetlenül ő adná haszonbérbe. Az újabb változatban ez a terület 50 ezer hektárra csökkenne – derült ki a Földművelésügyi Minisztérium HVG-nek adott válaszából. Értesüléseink szerint a javaslatot a nemzeti parkokat és a Nemzeti Földalapot egyaránt felügyelő miniszter közbeavatkozására levették a múlt szerdai kormányülés napirendjéről. Fazekas Sándornak nem lehetett nehéz dolga, az előterjesztéshez ugyanis, úgy hírlik, nem készült részletes indoklás. Ám ami késik, aligha múlik, mivel a vagyonkezelői jog átadását állítólag a miniszterelnök is helyeselné.

A szóban forgó 50 ezer hektárt a nemzeti parki igazgatóságok már haszonbérbe adták, ezért a szerződések lejártáig, közel tíz évig a természetvédelmi előírások betartására nézvést semmiféle változással nem jár, ha a kezelői jogot a Nemzeti Földalap veszi át – magyarázta a földművelésügyi tárca. Ez elvileg valóban így van, csakhogy a kezelői joguktól megfosztott nemzeti parkok már nem ellenőrizhetnék a földalapkezelőre szállt magánjogi szerződések betartását. A szabálysértéseket jelezhetnék ugyan a zöldhatóságnak, de a gazdákat nem az esetleges bírságok, hanem a szerződésbontás lehetősége fegyelmezi igazán. Ha utóbbira netán sor kerül, elesnek az uniós támogatásoktól, amihez képest a kiszabható bírság elhanyagolható. Annak fényében különösen furcsa a Nemzeti Földalap területszerzési akciója, hogy tavaly még 30 ezer hektárnyi védett állami terület került át tőle a nemzeti parkok vagyonkezelésébe azzal az indokkal, hogy a legeltetéses állattartásban kiemelt szerepe van a természetvédelemnek.

Aligha azzal a céllal szellőztették meg a Kehi-jelentést, hogy a kormány változtasson a Fidesz-közeli pályázóknak kedvező földhaszonbérleti rendszeren. Sokkal inkább a természetvédelmi szempontok háttérbe szorulása várható. Ez beleillik az általános trendbe, a nemzeti ügyek kormányának programjában például környezet- vagy természetvédelemről egyáltalán nem esik szó. Létezik viszont úgynevezett fenntarthatósági stratégia, amelyet – tavaly márciusi parlamenti jóváhagyása óta – a költségvetés elfogadásakor és a szakpolitikai stratégia- és programalkotásban is érvényesíteni kellene. Így például a nemzeti biodiverzitás-stratégiában, ám a természet sokszínűségének megőrzése jegyében kevés kezdeményezésre van példa – az ellenkezőjére annál több. Jellemző eset a Kehi-jelentésben nem szereplő kishantosi mintagazdaság által bérelt földek újraosztása. A területet évek óta használó nonprofit társaság biogazdálkodást folytatott, a természetmegőrző eljárások módszertani központja volt – egészen addig, amíg a földpályázatok vesztesévé nem nyilvánították. A vegyszermentes talajt az új bérlők azonnal gyomirtózni kezdték a biodiverzitás-stratégia nagyobb dicsőségére.

A biológiai sokféleség megőrzését célzó stratégiában foglaltakat azért is nehéz lesz teljesíteni, mert a védett területeket – ma még – kezelő nemzeti parkok finanszírozási gondokkal küszködnek. Állami támogatásuk jövőre fillérre azonos lesz az ideivel, miközben – ha vagyonkezelői jogukat elveszítik – sem uniós fejlesztésekre nem pályázhatnak, sem az eddigi haszonbérletidíj-bevételekre nem számíthatnak. Ráadásul a nagybirtokosok elleni harcot a kormány a jelek szerint a nemzeti parkokra is kiterjesztette: az 1200 hektár fölötti terület után ők sem jogosultak földalapú agrártámogatásra. Aradi szerint így az ország egyik legnagyobb értékében keletkezhetnek megint károk.

SZABÓ GÁBOR
forrás: hvg.hu 2014/50 szám.
 

Már a védett természetet fenyegeti az osztogatás

Már a védett természetet fenyegeti az osztogatás

2012-ig a nemzeti park Igazgatóságoknak saját pályázati és elbírálási rendszere volt, s a haszonbérleti szerződések különböző fokozatú szigorú természetvédelmi korlátokat tartalmaztak, melyet rendszeresen ellenőriztek, betartattak és nyilvántartottak. 2012 óta a minisztérium egységesítette a pályáztatási szempontokat.  Részletek >>>

Kapcsolódó anyagok:

Narancsnábobok születése

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás