A rovat kizárólagos támogatója

Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a tavaly május elsejétől hatályos földforgalmi törvény, ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy kisebb finomításokra szükség lesz – mondta a Magyar Nemzetnek a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint egyebek mellett bővítésre szorul a földműves fogalma, valamint pontosítani kell az elővásárlási és a haszonbérleti jogosultak körét.  Az államtitkár kiemelt feladatnak nevezte az osztatlan közös tulajdonban álló földek rendezetlen ügyének megoldását is.

Részlet a Magyar Nemzet mai cikkéből:


– A Földet a gazdáknak program a célja, hogy a kis, családi gazdaságok állami földhöz jussanak. Az ellenzék és több szakmai szervezet ugyanakkor élesen bírálja a pályázati rendszert. A Hortobágyi Nemzeti Park kapcsán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálódott, és szintén módosításokat javasolt.

– A tárca megfogadta a hivatal ajánlásait, és a pályázati elbírálásoknál jelentkező nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzését megváltoztattuk. Igaz az a mondás: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Ma tízszer több ember művel ugyanannyi földet, mint a kormányra lépésünk előtt. Miért van mégis elégedetlenség? A föld egyre értékesebbé válik, és ezért egyre többen szeretnének földhöz jutni. Egy haszonbérleti pályázatnál csak egy nyertest hirdetünk, a vesztesek pedig elkezdik kutatni a vereségük okát.

– Kiszűrhető a rendszerből az, amivel sokan támadják, hogy olyanok is nyernek, akik igazából nem foglalkoznak földműveléssel, csak támogatást szeretnék megszerezni?
– Ez a vád nem áll meg. Nézzünk egy példát! Valaki nem művelt földet korábban, de azt tervezi, hogy a jövőben ebből kíván megélni, ezért benyújt egy pályázatot, és nyer. Azok, akik régóta földműveléssel foglalkoznak, úgy érezhetik, igazságtalanul nyert a fiatal gazda. A kormány szándéka bővíteni azoknak a körét, akik a termőföldből élnek, és azoknak is lehetőséget kívánunk adni, akik most kezdik a szakmát. Ezért a jövőben további földeket szeretnénk a fiataloknak is haszonbérbe adni. Emellett szociális földalapot hozunk létre az önkormányzatoknak, hogy a közmunka részeként, akár a közkonyhák ellátására termelhessenek.

– Nagy riadalmat okozott, hogy a termőföldre is adót vethetnek ki.
– Nem igazolódott be a félelmük, mindössze hét település élt a lehetőséggel. Ráadásul a gazdasági tárca szakembereivel egyeztetve kiderült, hogy azoktól az őstermelőktől sem szedhet ilyen címen adót egy önkormányzat, akiknek valóban a föld az egyetlen megélhetési forrása. A kettős adóztatást tiltják a jogszabályok, azok az őstermelők pedig, akik évi 600 ezer forint feletti bevétellel rendelkeznek, már adóznak a központi költségvetésbe.
 

Lenullázzák nemzeti parkjainkat

Lenullázzák nemzeti parkjainkat

Jövőre olyan kevés pénzt kapnak a nemzeti parkok, hogy abból a szakértők szerint a béreket sem tudják kifizetni, nemhogy a működést finanszírozzák. A parkok bevétele más okból is jelentősen megcsappan, ráadásul 50.000 hektár vagyonkezelése a nemzeti parkoktól átkerül a Nemzeti Földalaphoz. A természeti értékek megóvása miatt is kongatják a vészharangot.

Nincs könnyű dolguk mostanában a nemzeti parkoknak: egyszerre kell megbirkózniuk szakmai és anyagi problémákkal is, több zöldszervezet egyenesen a magyar természetvédelem működőképességéért aggódik.  

Nagy mínusz körvonalazódik >>>
 

 

 

Kapcsolódó anyagok:

A védett területek új kártevője az Orbán-kormány

Száznál több szervezet a nemzeti parki földek védelmében

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás