Ahogyan arról a sajtó beszámolt, a WWF megbízott természetvédelmi igazgatója, Pásztor János Ban Ki Mun ENSZ főtitkár felkérésére február 1-étől az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó főtitkárhelyettese lesz. Ez a változás egyszerre mérföldkő Pásztor János WWF-nél betöltött szerepében, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiájában, és a nemzetközi természetvédelem jövőjét illető magyar szerepvállalásban.
Ahogyan Marco Lambertini, a WWF Nemzetközi szervezetének főigazgatója elmondta, Pásztor János egy február elején kezdődő, mintegy 11 hónapos periódusban tölti majd be az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó főtitkár helyettesi posztját. Pásztor személyét, stratégiai illetve szakirányú jogalkotási tapasztalatait az ENSZ főtitkár az év végén esedékes párizsi klímacsúcs szempontjából is kulcsfontosságúnak tekinti.
"Ez a periódus a WWF szervezetén belül is egy kihívásokkal teli időszakot jelent majd, a lehetőségeket mérlegelve mégis úgy gondoljuk, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi kormányközi stratégiaépítés, illetve a konkrét eredményeket célzó párizsi klímacsúcs sikere érdekében Pásztor János munkája elengedhetetlen" – fogalmazott Lambertini. Hozzátette: "A WWF továbbra is teljes körű szerepet vállal az ENSZ éghajlatváltozás-ügyi stratégiájának kiépítésében, és a 2015 utáni globális és regionális jogalkotási folyamatok kidolgozásában."
"Izgatottan várom a következő tizenegy hónapot, amelyet ismét az ENSZ-nél töltök. Nem lesz egyszerű a változás, de nagyon érdekes és rendkívül fontos hónapok következnek. Az ENSZ főtitkár politikai munkáját fogom segíteni egy sikeres konszenzus elérésében, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos konkrét lépések létrejöttét támogatom a kormányok, vállalatok, az ENSZ-szervezetek és a civil szektor körében" – mondta el a leendő főtitkárhelyettes.
"Túl korai lenne még arról beszélni, pontosan milyen eredményekre számítok, de annyi biztos: a sikeres konszenzus ott kezdődik, hogy a globális átlaghőmérséklet nem emelkedik több mint két Celsius fokkal*" – jelentette ki Pásztor János. "Magyarországnak, mint minden más országnak, csökkentenie kell a kibocsátását, amennyire csak lehetséges!" – tette hozzá a magyar származású szakember. A megbizatását követő terveiről szólva elmondta: "A 11 hónap után folytatni kívánom munkámat a WWF nemzetközi szervezeténél."
Pásztor János kinevezése mérföldkőnek számít a nemzetközi természetvédelem jövőjében való magyar szerepvállalás erősödésében is. "Reméljük, hogy szakértelme és stratégiai tapasztalatai a nemzetközi éghajlatváltozási politikát a megfelelő mederbe tereli majd. Emellett bízunk benne, hogy a magyar természetvédelmi intézményrendszer jövőjét illetően is előremutató változások eredője lesz" – mondta Andreas Beckman, a WWF Duna-Kárpátok programirodájának igazgatója, melynek ernyője alatt a WWF Magyarország is működik.
A WWF egyébként az említett párizsi klímacsúcs, vagy más néven COP 21 találkozó eredményeképpen komoly globális együttműködéseket vár. "A 2020 előtti kibocsátás csökkentési vállalásokat komolyan kell venni, az országok kormányai nem állhatnak meg pusztán az elméleti megállapodásoknál. A kibocsátásnak tetőznie kell még 2020 előtt, különben visszafordíthatatlan, katasztrofális következményekre számíthatunk" – mondta el Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programvezetője. "A 2020 utáni vállalásokat tekintve főleg a legnagyobb kibocsátó országoknak – köztük Kínának, az Egyesült Államoknak és Indiának – kell ambiciózus és valós vállalásokat tenniük, melyeket be is kell tartaniuk.
Csak úgy van esélye Földünknek és civilizációnknak, ha ezen vállalások a tudományon, az egyenlőségen, a valóban tiszta megújuló energiaforrásokon és az energiatakarékosságon alapulnak, és hosszú távon tartjuk magunkat hozzájuk" – nyomatékosította a programvezető.
Pásztor Jánosról
A közelmúltban a KEH-ben létrehozott magyar Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság, illetve a hangsúlyosabb magyar szerepvállalás jövőjét is meghatározhatja ez a kinevezés, amit a világ legelismertebb éghajlatváltozás-ügyi szakemberének új pozíciója jelent. Pásztor János mintegy 35 éves tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Tudományos fokozatát a Massachusetts Institute of Technology-n szerezte, ezt követően pedig számos ENSZ munkacsoport éghajlatváltozási és energiaügyi munkatársaként dolgozott. A WWF nemzetközi szervezetéhez 2012-ben csatlakozott politikai és tudományos igazgatóként, 2014. május óta pedig megbízott természetvédelmi igazgatóként vezette a szervezet munkáját. Csatlakozása előtt Pásztor az ENSZ főtitkárságán belül működő Éghajlatváltozási Munkacsoportot vezette, illetve a főtitkár által életre hívott Globális Fenntarthatósági Panel ügyvezető titkára volt- áll a WWF Magyarország közleményében.
Az évszázad közepe-vége felé nagyon rossz dolgok történhetnek
Hogy Pásztor sikere mennyire magyar siker, azon lehet vitatkozni. A svájci-magyar kettős állampolgár Pásztor kamaszkora óta gyakorlatilag csak vendégként fordul meg Magyarországon. Teológus apja munkájának köszönhetően a kenyai Nairobiban nőtt fel, egyetemi tanulmányait a világ egyik legjobb egyetemén, az amerikai MIT-n végezte, és azóta különböző nemzetközi szervezetkben tör egyre feljebb a ranglétrán. Pásztor, aki a magyart enyhe angol akcentussal és sok anglicizmussal beszéli, abban sem tipikus magyar diplomata, hogy a 444 rendelkezésére tudott állni Skype-on, Tokióból. Beszélgetésünk után vettem észre, hogy visszakövetett Twitteren. Nemcsak technológiailag, környezetvédelmileg is haladó szellemű, így először arról kérdeztem, hogy ez nem jelentett-e gondot kinevezésénél az ENSZ-ben, ahol az ilyen zöld elhajlást sok befolyásos tagország rossz szemmel nézi.
Kapcsolódó anyagok:
Íme az új magyar klímaügyi ENSZ-főnök
Pásztor János lett az ENSZ klímaváltozás ügyi főtitkár-helyettese
