A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: richpoi.com

Egy új kutatás szerint míg az Adriai-tenger ökoszisztémái 125 ezer évig átvészelték a természetes klímaváltozásokat, az ember nagyon gyorsan átalakíthatja ezt a történelmileg stabil biodiverzitási gócpontot.

A Floridai Egyetem kutatóinak tanulmánya nagyobb eltolódást mutat ki az olaszországi Pó-medence – a Velencétől délre elterülő régió, amely jól ismert ökológiai és kereskedelmi szempontból fontos kagylóiról és turisztikai iparáról – fenéklakó fajai között. Michal Kowalewski, a vizsgálat vezetője szerint a fosszilis adatok azt sugallják, az emberi eredetű tevékenységek azokat az ökoszisztémákat is átalakíthatják, amelyek immúnisak a bolygó nagyobb mérvű természetes változásaira. Úgy véli, akár maradandó változásnak lehetünk szemtanúi. „Ez az átrendeződés tartós konzekvenciákkal járhat a regionális biodiverzitásra nézve, beleértve az Adriai-tenger szélesebb tengeri ökoszisztémáinak általános egészségi állapotát” – magyarázza.

A puhatestűek jó állapotban maradnak fenn a fosszilis adatok között, és általában igen érzékenyek az ember kiváltotta környezeti változásokra, ennélfogva jó előrejelzői a tengeri ökoszisztéma egészségi állapotának. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban a héten megjelenő tanulmány gyorsan változó tengeri közösségekről számol be az adriai régió északi területén, amely Európa iparilag és mezőgazdaságilag is egyik legfejlettebb része.

A kutatók kagylóközösségek változásait követték nyomon a régióban geológiai furatokból kinyert, több mint 100 ezer megkövesedett maradványt véve szemügyre. Az adatokat aztán összehasonlították a modern tengeri ökoszisztémákról a 20. század utolsó négy évtizedében készült felmérésekkel.  A fosszilis adatok arról árulkodtak, hogy 125 ezer éve az adriai régió klímája és tengerszintje a maihoz hasonlított. A szerzők azonban figyelemre méltó ökoszisztéma-változásokat találtak az utóbbi évszázadokra vetítve, többek között 10 történelmileg domináns puhatestűfajból hétnek hanyatlását. Az eredmények a karibi korallzátony-közösségekről készült korábbi tanulmányokéit visszhangozzák.

Steven Holland paleontológus, aki nem vett részt a vizsgálatban elmondta, a kutatók kimutatta változások aggasztóak, de okunk van azt feltételezni, hogy más területeket még súlyosabban érint a szennyezés, az élőhelyek megzavarása, az oxigénhiány és a klímaváltozás. Az eredmények szerinte az emberi tevékenységek egyértelmű hatásáról árulkodnak.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás