Hirdetés

Családonként 84 200 forinttal kerülhet többe az erőműbővítés pusztán azért, mert a kormány titkolózik. A parlament ma 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos 30 éves titkosítást, mely a korrupció melegágya lehet.

Az Országgyűlés ma a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.
A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. Seszták Miklós korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.

A parlament mai döntése értelmében a bővítésben csak olyan gazdasági társaság vehet részt, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki. Seszták Miklós szerint ez garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk. A miniszter indoklásában kitért arra is, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása a fő szempont, hanem a biztonság. Ezt a célt szolgálják például az atomenergia-törvényt érintő módosítások, amelyek egyebek mellett kimondják, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) láthatja el a bővítés építésügyi hatósági feladatait, továbbá nagyobb hatáskört kap a sugárvédelem, sugárbiztonság és sugáregészségügy hatósági felügyeletében is.

A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később az előző parlament is jóváhagyott. A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető. A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet- írta ma az MTI.

Döbbenetes az a felkészületlenség, amit a Fidesz politikusainál is lehet az utóbbi időben tapasztalni. Megdöbbentő válaszokat kapott az index, amikor tegnap kormánypárti képviselőket kérdezett arról, miért szavazzák meg, hogy 15 év helyett 30 évre titkosítsák a paksi atomerőmű kivitelezési szerződéseit. 


Az index.hu számolt

Nem csak a beruházás kivitelezésével kapcsolatos vállalkozói szerződések, műszaki részletek maradnak a nyilvánosság elől elrejtve, hanem az orosz-magyar alku részleteit, az előkészítéshez kapcsolódó hatástanulmányokat és adatokat sem ismerhetjük meg 30 évig.
Leghamarabb harminc év múlva tudhatjuk meg, hogy milyen döntések sorozata vezetett odáig, hogy az oroszokkal szerződjünk. Ekkorra az új blokkok élettartama nagyjából a feléhez közelít majd, a szerződést aláíró Orbán Viktor pedig több mint nyolcvan éves lesz.

 

Mindez egyébként azért nagyon rossz hír, mert a kisebb nyilvánosság drágább közbeszerzéseket és ebből adódóan felesleges adófizetői veszteségeket jelent. Korrupciókutató közgazdászok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy Magyarországon 100 milliárdos beruházási érték esetén 4-8 milliárd forintos árnövekedésre lehet számítani pusztán a nyilvánosság korlátozása miatt.
 

 

 

Akár 300 milliárdba is fájhat a paksi titkolózás
 

A korrupciókutatók 2 196 830 odaítélt európai közbeszerzési szerződést elemeztek. Kiderítettek, hogy ahol nem volt nyilvánosság és átláthatóság, sérült a verseny, és igen nagyot nőtt az ár.

Ez a paksi projekt esetében az árak 160-320 milliárd forintos emelkedését jelentheti. Kicsit leegyszerűsítve és 3,8 millió magyar háztartással számolva: családonként 84 200 forinttal kerülhet többe az erőműbővítés pusztán azért, mert a kormány titkolózik.

A Fidesz szerint a paksi bővítés az energiabiztonságot szolgálja, így az egész ország ellen való a projekt támadása, a titkosítás pedig a többi közt nemzetbiztonsági okokkal magyarázható. Az MSZP viszont minden idők legnagyobb korrupciós ügyének minősítette a beruházást. A Jobbik úgy látja, hogy „jó cél érdekében is lehet hatalmas pénzt lopni”, az LMP pedig „a hazaárulás minősített esetének” nevezte az adatok harminc évre szóló titkosítását.
 

Átláthatatlan és kockázatos az évszázad beruházása

Paks II, az évszázad beruházása. Közel 4 ezer milliárd forintot költ majd el a magyar állam az új reaktorra. 3000 milliárdnyi hitelt veszünk fel, aminek törlesztése mindannyiunkat érint majd, mert a hitelt mi, adófizetők fizetjük vissza. A kormánybiztos szerint nem számolnak korrupciós kockázatokkal, mert az bűncselekmény. És ha így van, sokakat zavarhat az a titkolózás, ami körülveszi a  Paks 2 beruházást.
 

 

Az egészségügy is az atomlobbinak fog fizetni?

Végül egy, a közvélemény előtt kevéssé ismert, de a szó szoros értelmében mindenkit érintő következménye is lesz az új Atomtörvénynek: a teljes egészségügyi szféra – a fogászati röntgenektől a tüdőszűrőkön keresztül a sugárterápiás osztályokig – az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) alá lesz rendelve. Az ebből fakadó számtalan szakmai és bürokratikus problémától eltekintve is feltűnő, hogy az OAH (vagyis az atomlobbi) "el nem vonható" bevételeit ezentúl az amúgy is forráshiányos egészségügytől beszedett eljárási díjak is hizlalni fogják.

 

Elfogadhatatlan a paksi beruházás teljes titkosítása

Elfogadhatatlan a paksi beruházás teljes titkosítása

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy ma az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot.
 

A kormánynak Paks csak egy üzlet, nem szakmai kérdésként tekint rá – állapította meg az MSZP-s Heringes Anita, aki az Origónak azt mondta: ez hétfőn a parlamentben is kiderült, amikor kérdésére a beruházás felügyeletével megbízott Lázár János miniszter elismerte, hogy nem ért ehhez a kérdéshez. Heringes Anita szerint a titkosítás valódi okát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy fideszes politikus négyszemközt elismerte neki: még ha akarnák, sem tudnának beszámoltatni senkit a paksi beruházásra elkölteni kívánt 3000 milliárd forint felhasználásáról. A szocialista politikus korábban már hiába sürgette, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága hozzon létre eseti bizottságot a paksi beruházás felügyeletére, ám azzal utasították el, hogy már létezik egy energetikai albizottság.
Csakhogy a 30 éves titkosítás megszavazása után az energetikai albizottság keze is meg lesz kötve, mert tagjai egy nyilatkozat aláírása után betekinthetnek ugyan az iratokba, viszont a minősített adatokról utána sem beszélhetnek, így az adófizetők, akik végül a költségeket állják majd, nem fognak tudni róluk. A paksi Heringes Anita fontosnak tartja azt is, hogy kiderüljön, komolyak-e az MVM szándékai arra, hogy a Mollal közösen megszerezze a mohi atomerőmű többségi tulajdonjogát, illetve miből kívánja befejezni és üzemeltetni.

VÉLEMÉNYEK – REAGÁLÁSOK (MTI hírek)

Együtt: alaptörvény ellenes a 30 éves titkosítás
Az Együtt – A Korszakváltók Pártja szerint a parlament alaptörvény ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit – mondta mai, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna. 
A független képviselő emlékeztetett arra, hogy pártjuk már tegnap arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen a testülettől előzetes normakontrollt. Hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgároknak joguk van tudni, mire költik a pénzüket. Kiemelte, hogy rendelkezésre állnak azok a törvények, amelyek alapján a beruházás biztonságpolitikai szempontból fontos részleteket titokban lehetne tartani.  Véleménye szerint a titkosítás oka "egy hatalmas korrupciós kockázat", ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során "a jelenlegi szokások szerint" akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni. A projekt semmilyen szempontból nem indokolt, arra az országnak ebben a formában nincs szüksége – közölte a beruházás leállítását sürgető képviselő.

Az LMP több fórumhoz is fordul tiltakozásul 
Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást, ezért az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke mai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a ma elfogadott törvény sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infotörvény-ellenes. Megjegyezte: azon képviselők nagy része, akik megszavazták a törvényt, már nem lesz aktív képviselő 30 év múlva, amikor megtudhatók a részletek. Az országgyűlési képviselő álláspontja szerint nem igaz az a kormányzati kommunikáció, miszerint európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak. Az ellenzéki párt Áder János köztársasági elnökhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot pedig arra kéri, hogy indítson vizsgálatot az információszabadság korlátozása miatt.

Fidesz: olcsó, biztonságos áramellátást biztosít a fejlesztés
A paksi atomerőmű fejlesztésével tovább nő Magyarország energiabiztonsága és tovább csökkenhet az áram ára – közölte ma a Fidesz.
  Közleményében a kormánypárt kitért arra, hogy az eddigi rezsicsökkentéseknek köszönhetően a lakossági áram ára összesen 25,7 százalékkal csökkent, Budapesten a legolcsóbb az EU fővárosai közül. Csak az áram árának csökkentésével már több mint 160 milliárdot spóroltak a családok. Ennek az eredménynek a fenntartását és az áramellátás biztonságát erősíti a nemzeti közműszolgáltató létrehozása és a paksi atomerőmű fejlesztése is – írták. Magyarország legfontosabb nemzetstratégiai beruházásával tovább nő az ország energetikai függetlensége, hosszú évtizedekre kiszámítható, olcsó és biztonságos áramellátása lesz a magyar lakosságnak és a magyar iparnak. Ez növeli Magyarország versenyképességét is.
Az atomenergiai beruházás – mint minden más országban, úgy Magyarországon is – nemzetbiztonságilag kiemelt beruházás, hiszen egy atomerőművet akár terrorveszély is fenyegethet. Ezért mindannyiunk érdeke és mindannyiunk biztonságát védi bizonyos, a beruházással kapcsolatos információk fokozott védelme – olvasható a Fidesz közleményében. A kormánypárt közlése szerint a most elfogadott törvénymódosítás az információszabadságról szóló törvénnyel teljesen összhangban kizárólag olyan üzleti és műszaki adatok vonatkozásában teszi lehetővé a 30 évre szóló titkosítást, amely nemzetbiztonsági okok miatt indokolt.
"Álságos az ellenzék viselkedése a paksi fejlesztéssel kapcsolatban, hiszen korábban a baloldal nemcsak támogatta az atomerőmű fejlesztését, hanem milliókat talicskáztak ki az atomerőműből MSZP-s politikusokhoz – Harangozó Tamáshoz, Gyurcsány Ferenchez, Józsa Istvánhoz – köthető cégek" – zárul a kormánypárt kommünikéje.

DK: a következő kormánynak fel kell oldania a titkosítást
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a következő kormánynak fel kell oldania a paksi erőmű bővítéséhez kapcsolódó, harminc évre titkosított adatokat – reagált a parlament mai döntésre budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.
Varju László közölte: a kormány a kezdetektől fogva titkolózik az ügyben. Hangsúlyozta, jelenleg azt sem lehet tudni, hogy a beruházás befejezésétől vagy a szerződés teljesülésének a végétől titkosítják harminc évre az adatokat. Szavai szerint a döntés így akár "hatvan-száz évre" is szólhat. A beruházás nagyságrendjét bíráló független képviselő kijelentette, az orosz hitel olyan elkötelezettséggel járhat, amelyek Magyarország számára komoly kockázatokat jelenthetnek. Az Orbán-kormány nemcsak Magyarország érdekeit, hanem Európát is elárulja, miközben az európai egységet fenyegető "háborús agresszorral köt üzletet" – jelentette ki. A törvényt Áder János nem írhatja alá és a jogszabállyal az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell – szögezte le.

PM: a gigantikus lopást akarják törvényesíteni a titkosítással
A Párbeszéd Magyarországért szerint a paksi beruházás 30 évre történő titkosításáról szóló döntéssel a kormány egy "gigantikus lopás törvényesítését és a lebukás elodázását akarta elérni".  Erről Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke beszélt ma sajtótájékoztatón. Kijelentette: a PM azt üzeni Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesz frakciójának, hogy "nem fogják elkerülni a börtönt" a titkosítással. A független képviselő szerint a titkosítás egyaránt ütközik a magyar alaptörvénnyel és a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, valamint a nyilvánosság részvételéről is szóló aarhusi egyezménnyel. Ezért a PM levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben – tette hozzá.

Fodor Gábor: elfogadhatatlan a titkosítás
A Liberálisok elfogadhatatlannak tartja a paksi beruházás egyes adatainak 30 évre szóló titkosításáról szóló törvényt. Fodor Gábor független országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt elnöke mai sajtótájékoztatóján magát a paksi bővítést is szükségtelennek minősítette. Bírálta, hogy a kormány mérlegelheti, milyen üzleti, műszaki, technológiai adatok kerülnek be abba a körbe, amelyek nem közérdekűek.   Álláspontja szerint a kormány a titkosítással lényegében bebizonyította, hogy valami nincs rendben a beruházás körül. Fodor Gábor szerint a reklámadó tervezett módosítása azt mutatja, hogy politikailag manipulált kérdésről van szó. Az adómértékek módosítása mögött nem költségvetési szükségszerűség van, hanem büntetőpolitika, s noha az RTL Klub fizetési kötelezettsége jelentősen csökken, a kisebb médiaszolgáltatók lehetetlen helyzetbe kerülnek – értékelte.
 

 

Kapcsolódó anyagok:

A négyes metró teljes árát lophatják el Pakson

2014 a paksi mellébeszélés éve volt

A korrupció Paks II-nél is biztonsági kockázat

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás