Kilencmillió forintot követel a Nemzeti Földalapkezelő a kishantosiaktól és a Greenpeace-től, mert biztonsági őrökkel kellett őrizniük a biogazdaság földjét- értesült a 444.hu. A Greenpeace Magyarország nem fog fizetni.
2013. november 4-én döntöttek úgy a Kishantosi Biogazdaság vezetői, hogy a 452 hektáron elterülő, 21 éve működő, nemzetközileg is ismert biogazdaság területét nem engedik át az új kirendelt tulajdonosnak, hanem bírósághoz fordulnak. Aznap a 444.hu is a helyszínen járt, részletes riporjuk itt. A biogazdaság végét az hozta el, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem nyerték meg a kishantosiak. A biogazdaság vezetői szerint politikailag motivált döntés született, az új nyertesek között akadtak olyanok is, akik korábban nem is foglalkoztak gazdálkodással. Bíróságon támadták meg a döntést, és mindkét fél birtokvédelmet kért.
Majd jött a tél, amikor sokat úgysem lehet tenni a már elvetett és megmunkált földekkel, mint várni a tavaszt és egyben várni a bírósági ítéleteket. Időközben a Greenpeace Magyarország is bírósághoz fordult, aktivisták pedig riadóláncot szerveztek a helyszínen, mivel félő volt, hogy az új tulajdonosok esetleg kitárcsázzák a földeket. Az NFA szerint viszont ezzel a zöldszervezet aktivistái megakadályozták, hogy az új tulajdonosok a parcellákat birtokba vegyék. Ezért ügyvédi felszólítás formájában keresték meg a kishantosiakat és a Greenpeace Magyarországot, és kártérítést követelnek, mert, mint az ügyvédi levél fogalmaz: " földterület jogszerű birtokosainak birtokba lépését több alkalommal is meghiúsították, folyamatos nyilatkozataikkal egyértelművé tették, hogy mindent megtesznek annak érdekékében, hogy a területeket a Kishantosi Nonprofit Kft. – jogszerűrlenül – továbbra is birtokban tartsa."
Ezért az állami szerv kénytelen volt a haszonbérlők birtokba lépéséhez őrző-védő szolgáltatást igénybe venni. Ennek költségét terhelnék most rá a kishantosiakra és a Greenpeace-re, az ügyvédi követelés értelmében összesen kicsivel több mint 9 millió forintot várnak el a biogazdaságtól és a civil szervezettől, valamint további 4,9 milliót, mert 2013 novembere és 2014 áprilisa között az új bérlők nem kaptak haszonbérleti díjat.
Bevetés Kishantoson
A képre kattintva galéria nyílik.
Az már szinte csak egy zárójeles megjegyzést ér, hogy az őrzéssel megbízott cég a B5 Global Monitoring Kft. volt, ennek tulajdonosa a Magyar Narancs egy korábbi cikke szerint az a Brunner István, aki a Simicska Lajos alapította Menüett Kft. egyik tulajdonosa is volt, és aki később eladta üzletrészét a Quality Profit Kft. képviselőjének, Kaya Ibrahimnak.
A Greenpeace Magyarország nem fog fizetni, ügyvédi válaszuk szerint az NFA kárigényét sem összegszerűen, sem jogalapjában nem ismerik el. Mint írják, a szervezetnek alapvető célja a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása, a környezettudat támogatása, de mindig csak erőszakmentes kampányokkal. Szerintük semmiféle jogellenes magatartást nem tanúsítottak Kishantoson, ráadásul az NFA ügyvédjei által megjelölt időpontban (2013. november 4. – 2014. április 12.) a birtokvédelmi eljárás folyamatban volt.
biovetések beszántása ellen tiltakozó Greenpeace aktivisták Kishantoson 2014 04 12
A kishantosi biogazdaságnak közben már biztosan vége lett, az új bérlők 2014 április 12-én elkezdték aratás előtt beszántani a területet, a kishantosiak becslése szerint 140 millió forint értékben tönkretéve ezzel bioélelmiszereket, teljesen értelmetlenül. Ezután történt nem sokkal, hogy a helyszínen tiltakozó Greenpeace-aktivistákra támadt az egyik bérlő, meg is ütve egyiküket. Az egyik új bérlő, Lakatos Huba pedig meg sem várva az elsőfokú birtokvédelmi eljárás végét, szeptemberben műtrágyázni kezdett. Ha esetleg a bíróság végül vissza is adná a kishantosiaknak a földeket, akkor is három év kéne hozzá, hogy visszakaphassák a biominősítésüket. Az NFA-t képviselő ügyvédi iroda levelét itt lehet elolvasni, a Greenpeace válaszát pedig itt.
